Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szikszay Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szikszay Gyula. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 1., vasárnap

Volt egyszer egy Margit-fürdő


Debrecen egyik legfantasztikusabb helye egy valóságos oázis volt a „nagy, poros alföldi városban”. Ez a Margit-fürdő, aminek festői létesítménye a mai Füredi úton (eredetileg Károly Ferenc József sugárúton) pompázott 12 holdon.

A Margit-fürdő főépülete. Külső fotók: Helytörténeti Fotótár

A vizes élmény- és gyógyparkot Szikszay Gyula, a gazdag földbirtokos és nagyvállalkozó építtette Szikszay Lajos tervei alapján. Tekintsd meg a teljes képgalériánkat itt:


Az 1888-ban felépített, csodálatos paradicsomot a feleségéről nevezte el a tehetős cívis. A Margit-fürdő rendelkezett a város első, sportolásra alkalmas medencéjével. Mellette férfi és női kádas és gőzfürdők, habfürdők, zuhanyzók, büfék, pihenőhelyiségek is kényeztették a vendégeket.


A Debreceni Képeslapok Facebook-oldalára Vekerdi Károly által feltöltött prospektusfotók tanúsága szerint a parkban a fürdőzőket egy lélegzetelállító strand is elkápráztatta. Ott nyáron biciklizni, télen korcsolyázni is lehetett.


A mai kor elvárásai szerint is lenyűgöző gazdagságban felszerelt fürdőben mindezeken kívül díszes előcsarnok, szobrok, valamint vízgyógyintézet is voltak. (Miként az alábbi régi térképen is látszik, a Margit szomszédságában az István Gőzmalom működött.)


Ugyanakkor „inhalatoriumot”, továbbá orvosi rendelőt, fodrászatot és manikűrt-pedikűrt is igénybe lehetett venni. Sőt, táncterem és színpad is szolgálta a művészeket és a közönséget.


De ez a kies földi mennyország rendelkezett masszőrszobákkal, vetkőzőtermekkel és páncélszekrényekkel is. Természetesen saját víztornyai, kazánjai és mosodái is működtek. A homokos strandon nemcsak medencék, hanem ugrótorony és tornaszerek is várták a kikapcsolódni vágyókat.


Hiszen a Margitot „a nagy, poros alföldi város tisztasága, egészségügye szolgálatába” állították. A birodalom érdekében Szikszay Gyula megegyezett a gőzvasúttársasággal, így ingyen utazhattak a járatokon azok, akik jegyet váltottak a feredőbe.


A megálló fél percnyi sétára volt tőle, ez pedig végképp a Margit javára fordította a versenyt a tégláskerti tóval szemben. A területen 1909. október 3-án munkásotthon nyílt, ami több szakszervezeti csoportnak és a szociáldemokraták irodájának is helye lett. Végül 1922-ben a Debreceni Munkás Otthon Szövetkezet 800 ezer koronáért megvásárolta a teljes ingatlant. Dr. Nagy Attila képeslapgyűjtő, helytörténet-kutató előadása szerint a fürdőrészt 1941-ben bontották el.


A II. világháborúban a munkásotthon épülete óriási károkat szenvedett; berendezése teljesen elpusztult, elkallódott és szétlopták, s az iratok zöme is odalett. A díszterem freskóit a katonai megszálláskor ellepte a füst, a házat pedig 75 százalékban romnak nyilvánították.


1956 elején még úttörők parádéztak benne, aztán 1964-ig a városi–járási munkásőrség székházaként működött. A páratlan paradicsom épületegyüttesét ezután bontották le, a helyén pedig négyemeletes lakóházak és játszóterek épültek.


A mai Szent László Plébániával és II. János Pál Pápa Intézettel szemközti ingatlanon, ahol a Margit pompázott, csupán egy munkásmozgalmi tábla tesz említést a néhai csodakertről. A fürdő emlékét azonban Szabó Magda megörökítette a Régimódi történet című regényében – a névadó Margit tudniillik az ő anyai nagyapjának a testvére: Jablonczay Margit.


Végül a munkásmozgalmi korszakból mutatunk felvételeket.

Az egykori fürdő és a munkástörzshely emléktáblája a Füredi úton, a Margit helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első az 1920-as években készült: az emberek a munkásotthon eddig nem látott épülete előtt állnak, amin a Munkásbank táblája is szerepel.


Az utolsó képen az intézmény parkjában üdülő gyerekek mosolyognak. Mindkét fotográfiát a Korok, emberek című könyvből ollóztuk, amit az MSZMP megyei bizottsága adott ki 1976-ban. Akkor azonban már jó 10 éve lebontották ennek az egykori földi mennyországnak az utolsó maradványait is...


Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 2., vasárnap

A debreceni tűzoltóság 500 éves története a Kollégiumtól a Böszörményi úti bázisig

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diák tűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként.

A mai tűzoltóság. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a XVI. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket! 

Harc a lángokkal. Képeslapfotó: Hapák József

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fenti „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

A Csapó utcai bázis. Fotók: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Relikvia a Böszörményin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Régi tűzoltócsapat. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlaton. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai bázis. Fotó: Szilágyi Zsolt

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított laktanya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 28., kedd

Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai régi bázison, létrás szerkocsival. Fotó forrása: Kincses Magdolna

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként. Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a 16. században is működtek.

Könyvtármentés 1802. Képeslapfotó: Hapák József. Kiadó: TREGY, HBMO. Repró: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítete meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai bázison. Fotók forrása: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos). Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Régi szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Városi tűzoltók a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlatozó lánglovagok a Csapó utcai tázoltóság udvarán (a háttérben a mai vegyipari középiskola saroktornya)
Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai volt tűzoltóság udvara. A fotót Szilágyi Zsolt osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei.

A Csapó utcai tűzoltóság helyére épített lakóházak egy része a Domb utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya a közelmúltbeli felújítása után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 9., csütörtök

Negyven éve nyílt meg a Böszörményi úti tűzoltólaktanya. Íme a gárda története a Csapó utcai kezdet régi képeivel

Városi tűzoltók a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, Magyarországon elsőként. Híres eszközük volt a gerundium, és – a Debrecen lexikon szerint – feltehetőleg már a 16. században is működtek. A mai debreceni tűzoltók székhelye a Böszörményi úton található, és Dr. Vitéz Roncsik Jenő Tűzoltólaktanya a neve. De lássuk az előzményeket! 

Könyvtármentés 1802. Képeslapfotó: Hapák József. Kiadó: TREGY, HBMO

A cívisvárosban gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része. Ezt örökítete meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai bázison. Fotók forrása: Kincses Magdolna

A Debreceni Önkéntes Tűzoltó Egylet 1877-ben alakult meg, majd 1878-ban hattagú hivatásos csoport is csatlakozott hozzá. Előbb a Csapó utca 13., majd a 43. szám alatt volt a székhelyük (a telep hátulról a Domb utcai szalámi-, illetve ruhagyárral volt szomszédos).

Régi szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk a hajdani lánglovagokra emlékezik a kedves olvasóinktól, Kincses Magdolnától és Szilágyi Zsolttól kapott fotómásolatok segítségével. A lexikon rámutat: az egylet 1919-ben megszűnt, és városi tűzoltóság alakult.

Városi tűzoltócsapat a Csapó utcai régi bázison, létrás szerkocsival. Fotó forrása: Kincses Magdolna

A városi tűzoltóságnak Szikszay Gyula is volt a parancsnoka, akinek a hajdani Margit-fürdőt is köszönheti Debrecen. Ezt a gárdát 1948-ban államosították. A korszerűsítés az 1960-as években történhetett meg, majd pedig az újabb fontos mérföldkőhöz 1983. november 2-án érkezett az alakulat. Ekkor adták át a korszerű tűzoltólaktanyát a Böszörményi út 46. szám alatt.

Gyakorlatozó lánglovagok a Csapó utcai tázoltóság udvarán (a háttérben a mai vegyipari középiskola saroktornya)
Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leő, 1933

Ugyanis, a Napló beszámolója szerint, a tűzoltóság felszereléseinek és technikai eszközeinek mennyisége fokozatosan növekedett a kor igényei szerint, ugyanakkor az elhelyezési körülmények nem követték ezt a fejlődést. A mostoha tárolási körülmények miatt az értékes felszerelések idő előtt tönkrementek, a milliókba kerülő speciális járműveket esetenként a szabad ég alatt tartották.

A Csapó utcai volt tűzoltóság udvara. A fotót Szilágyi Zsolt osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük szépen!

A szűk garázsok, az elavult szertárkapuk késleltették a kivonulást, ráadásul a forgalmas Csapó utcán csak üggyel-bajjal tudtak a tűzoltók a laktanyából kikanyarodni. Ezek a körülmények teremtették meg az új tűzoltó-laktanya megépítésének igényét. A 120 millió forintos beruházás kivitelezéséhez 1981-ben fogtak hozzá a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. A Csapó utcai létesítmény sokáig megvolt, és a Csokonai Színház hasznosította. Ma már társasházak vannak a helyén.

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya udvara. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Böszörményi úti tűzoltólaktanya a közelmúltbeli felújítása után. Fotó: © Debreceni Képeslapok