Debrecen egyik szomorú-szép helye a Vágóhíd utcai felüljáró melletti katolikus temetőnél található a hajdani dohánygyárral átellenben. Itt, a bekerítetlen területen áll az a különleges sírbolt, amit – a márványtáblája szerint – 1873-ban emeltek „A jó férj és atyának hálás utódai”.
A Reviczky-kápolnának, -mauzóleumnak is nevezett, immár tehát 151 éves nyughelyen nincsen más szöveg. Az viszont tudható, hogy Reviczky Menyhért alussza ott az örök álmát, aki Debrecen polgármestere volt 1843 és 1847 között (más forrás szerint 1842 és 1847 között).
A kőkeresztekkel, márványoszlopokkal és címerrel, timpanonnal is ékesített építményt sajnos időnként feltörik, és az is megesett, hogy teleszemetelték, és hajléktalanok költöztek bele. A mostani, 2024. február 20/21-i látogatásainkon sajnos ismét azt tapasztaltuk, hogy eltűnt a lakat a fémkapuról, s be is nyomták azt – ezt örökítettük meg a fenti, friss videónkban és a most megosztott képeken.
A tetszetős külsejű mauzóleum benti része még úgy-ahogy tiszta volt, és a sírfedél is épnek tűnt, tehát más nagyobb rongálásnak egyelőre szerencsére nem látszott nyoma. Ellenben a kripta mellett a híd alatti átjáró nehezen leírható állapotban leledzett – lásd a lentebbi fotóinkon.
A hely történetéhez tartozik, hogy a katolikus temető területét a város 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, amikor a hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, központi kápolnát 1774-ben, a szent kereszt tiszteletére építtette gróf Kállay János császári és királyi tanácsos, kerületi táblaelnök.
Az egyhajós, félkörzáródású szentélyhez ívesen előrehajló lépcsők tartoznak, az alsó szinten pedig eredetileg nyolc fülkesírboltot alakítottak ki. A kápolna tetejét oromzatos huszártorony ékesíti.
A sírkertet 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a Debreceni Köztemető. A hely egyre lepusztultabb volt, ám 2005-re a katolikus egyház a terület nagy részét bekeríttette. Sajnos ebből kimaradt a kripta és több síremlék is, emiatt pedig még ki vannak szolgáltatva a rongálóknak és a szemetelőknek – akárcsak a felüljáró tövében lévő régi vasutas- és temetőcsőszi házak is. Ezek az ingatlanok is az utóbbi időszakban a jelek szerint szintén „beköltözőkre találtak”.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.
A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.
A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.
A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.
A leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.
Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecen egyik legszomorúbb és legszebb helye a Vágóhíd utcai felüljáró melletti, egykori katolikus temetőnél található a hajdani dohánygyárral átellenben. Itt, a bekerítetlen területen áll az a különleges sírbolt, amit – a márványtáblája szerint – 1873-ban emeltek „A jó férj és atyának hálás utódai”.
A Reviczky-kápolnának, Reviczky-mauzóleumnak is nevezett, immár tehát 150 éves nyughelyen nincsen más szöveg, ám tudható, hogy Reviczky Menyhért alussza ott az örök álmát, aki Debrecen polgármestere volt 1843 és 1847 között (más forrás szerint 1842 és 1847 között).
A 70 éves korában elhunyt Reviczky Menyhért gyászjelentése. A képet Gaál Zoltán Olivér töltötte fel a Facebook-oldalunkra, hangsúlyozva: a néhai polgármester megérdemelne egy utcanevet Debrecenben. Köszönjük szépen!
A kőkeresztekkel, márványoszlopokkal és címerrel, timpanonnal is ékesített építményt sajnos időnként feltörik, és az is megesett, hogy teleszemetelték, és hajléktalanok költöztek bele. A mostani, 2023 március eleji látogatásunkkor szerencsére rendben lévőnek tapasztaltuk az itteni állapotokat.
A polgármester leszármazottja 2017-ben kérelmezte a polgármesteri hivataltól, hogy a mauzóleumot elszállíttathassa a földi maradványokkal együtt a Reviczky család nyírmártonfalvi birtokára. Az önkormányzat úgy véli: a síremléket a hamvakkal együtt a helyszínen kell megőrizni, ugyanakkor megrendelték a szükséges rendbetételeket. Minderről ebben a cikkemben olvashatnak részletesen.
A hely történetéhez tartozik, hogy a katolikus temető területét a város 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, amikor a hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, központi kápolnát 1774-ben, a szent kereszt tiszteletére építtette gróf Kállay János császári és királyi tanácsos, kerületi táblaelnök.
Az egyhajós, félkörzáródású szentélyhez ívesen előrehajló lépcsők tartoznak, az alsó szinten pedig eredetileg nyolc fülkesírboltot alakítottak ki. A kápolna tetejét oromzatos huszártorony ékesíti.
A sírkertet 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a Debreceni Köztemető. A hely egyre lepusztultabb volt, ám 2005-re a katolikus egyház a terület nagy részét bekeríttette. Sajnos ebből kimaradt a kripta és több síremlék is, emiatt pedig még ki vannak szolgáltatva a rongálóknak és a szemetelőknek.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
