Debrecen utcái az 1970 és 81 közötti „átkosban”

Debrecen 40–50 évvel ezelőtti arcára csodálozhatunk rá a Debreceni utcanevek című könyvet lapozgatva, amit 1984-ben adott ki Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya (F. k. dr. Tar Károly). Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Olajütő kis házai 1970-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett, és 1970 és 1981 között készített Debrecen-képeket tartalmazó kiadványt kedves olvasónk, Szebellédi Soma bocsátotta rendelkezésünkre.

Köszönjük szépen az ajándékot! Összeállításunban ebből a könyvből osztunk meg felvételeket. A fenti képen a Honvédtemetőhöz vezető utca látható, a következőn pedig a Péterfia városrész névadó utcája.

A lenti kép azért is fantasztikus, mert a készítésekor még megvolt az Arany Angyal Gyógyszertár...

A Debreceni utcanevek című, 1984-es könyvben nemcsak 1970-es évekbeli, hanem 1981-ben készült képek (köztük Csapó utcai) is illusztrálják a korabeli cívisvárost. Lássuk ezeket!

A Cegléd utca a szolgáltatóháznál (a korábbi Szabó-cukrászdánál), 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Csapó utca új része az Árpád tér felől, 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi képen az Új élet parkra, valamint a Tanácsköztársaság útjára pillanthatunk le:

Az utolsó blokkban az 1981-es Burgundia, Klaipeda és Ispotály utcákba látogatunk.

A Burgundia utca (felső kép) és a Klaipeda utca 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az utolsó debreceni földalatti kerek WC-t is elbontották

Debrecenben hajdanán több különleges formájú és kialakítású nyilvános illemhely is szolgálta a rászorulókat a hagyományosabb elhelyezésű ilyen létesítmények között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az „ufó alakú” illemhely 2023 őszén, a Bartók Béla úton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanis az úgymond sima lejáratú utcai pincés vécék mellett (mint amilyenek a Petőfi téren és a Gambrinus köznél is működtek) földbe süllyeszett, kis kerek, takaros építmények is voltak Debrecen több pontján. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti vécé betört üvegű ablakaiból látható pincerész. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezek a hangulatos WC-k a nagyerdei Újvigadó és a stadion közötti fák alatt, továbbá a lebontott Nagyerdei Strand két helyén (a csónakázó felől, valamint a klinikákkal szemközti fürdőrészen) üzemeltek, ugyanakkor a Bartók Béla út elején, a templom mögött, a Honvédtemető utca sarkán is kialakítottak egy ilyen típusú nyilvánoshelyet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Közülük napjainkig már csak a Bartók úti „bunkerbudi” volt meg, de jóllehet, roppant sajnálatos módon az is elhagyatottan, évtizedek óta lezárva és meglehetően romos állapotban leledzett.

Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pedig jól kitalálták ezt az illemhelyet is, hiszen ez a típus környezetbe illő, nem feltűnő a formája (sőt, szinte „formatervezett”), és természetesen női és férfi részt is tartalmazott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Annak idején ennek a Bartók Béla úti illemhelynek is nagyon észszerűen jelölték ki a helyét. Ugyanis kórházak és templom is találhatók a közelében, korábban itt járt az 5-ös villamos, és népszerű kocsmák is működtek a vécé környékén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti süllyesztett „ufóvécét” legutóbb 2023 májusában, majd októberében átogattuk meg, és ekkor örökítettük meg a szívfacsaróan lehangoló romhalmazát. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A valamikori takaros létesítmény ablakai ki voltak törve (így be is lehetett látni a pincékbe), de a mutatós ablakrácsok és az azokhoz illő korlátok még szerencsére fent voltak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A lépcsőket és az előtereket szemetek is rondították, és az is látszott, hogy valaha illetéktelen behatolók is használták a Bartók Béla úti vécéépületet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A magunk részéről örültünk annak, hogy ez az egy kerek nyilvános illemhelyünk megmaradt, de azt természetesen sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen állapotban volt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis masszív kőépület már csak az egyetlen ilyen építészeti-kortörténeti emlékhelye volt Debrecennek. Immár azonban ez sincs: Kedves Olvasónk, Nyul Imre fényképes bejegyzése szerint 2024 februárjára immár lebontották. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti nyilvános vécé teteje és szellőzője, melyek mellmagasságban voltak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok régi fotóval:

• Volt egyszer egy Ifipark
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• A nyilastelepi vasúti megálló
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• A Széchenyi utcai újságos is megszűnt
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Békás-tó az átépítése előtt
• 150 éves a Vágóhíd utcai magányos kripta

Utolsó képeinken az egyik lépcsőt, valamint a túloldali vécé- és nem-jelző oszlopot örökítettük meg. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bartókon járva érdemes megcsodálni a földalatti vécé (helye) melletti kórházépületet is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy óriási debreceni szobor, amit a többség sose láthat

Debrecen kevesek által ismert és megtekinthető szobra a Füredi úti Kossuth Laktanyában található, az alakulótérhez közeli kis ligetben. A csaknem ötméteres magassága miatt is különleges műnek nem ez az első helye, ugyanis előzőleg a Honvédtemetőben, eredetileg pedig a mai Nagy Lajos király téren volt.

Az 1987 májusa óta a Kossuth Laktanyában megbújó kompozíció. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Márton Ferenc által készített alkotást 1940. május 29-én leplezték le az első területén (az akkori Horthy sugárúton), míg a mai otthonában, a laktanyában 1987. május 14-én állították fel, tehát még a Kádár-korszakban, de a már egyre megengedőbb utolsó időszakában. A szobor helyét a sugárúton (az akkor már Tanácsköztársaság útja nevű sugárúton) 1961-ben a Proletár című Kiss István-bronzalak vette át, a bakaszobrot pedig áttelepítették a Honvédtemetőbe. Ott tulajdonképpen jobb helyen lenne ma is, hiszen akkor bármikor láthatnánk. A kompozíció címét a következő fotón mutatjuk.

A katonaszobor talapzatán található márványtábla felirata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• A Nagyerdőben elásott Sesztina-padok
• Mini Debrecen-szobor a főtéren

A honvéd- és népfelkelőezred emlékműve a Kossuth Laktanyában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1940-ben felállított szobor az eredeti helyén. A képeslapmásolatot V. Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk, köszönjük!

A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC

Debrecenben hajdanán több különleges formájú és kialakítású nyilvános illemhely is szolgálta a rászorulókat a hagyományosabb elhelyezésű ilyen létesítmények között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az „ufó alakú” illemhely 2023. október 5-én, a Bartók Béla úton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanis az úgymond sima lejáratú utcai pincés vécék mellett (mint amilyenek a Petőfi téren és a Gambrinus köznél is működtek) földbe süllyeszett, kis kerek, takaros építmények is voltak Debrecen több pontján. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti vécé betört üvegű ablakaiból látható pincerész. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ezek a hangulatos WC-k a nagyerdei Újvigadó és a stadion közötti fák alatt, továbbá a lebontott Nagyerdei Strand két helyén (a csónakázó felől, valamint a klinikákkal szemközti fürdőrészen) üzemeltek, ugyanakkor a Bartók Béla út elején, a templom mögött, a Honvédtemető utca sarkán is kialakítottak egy ilyen típusú nyilvánoshelyet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Közülük már csak a Bartók úti „bunkerbudi” van meg, de roppant sajnálatos módon az is elhagyatottan, évtizedek óta lezárva és meglehetően romos állapotban leledzik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Pedig jól kitalálták ezt az illemhelyet is, hiszen ez a típus környezetbe illő, nem feltűnő a formája (sőt, szinte „formatervezett”), és természetesen női és férfi részeket is tartalmaz. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Annak idején ennek a Bartók Béla úti illemhelynek is nagyon észszerűen jelölték ki a helyét. Ugyanis kórházak és templom is találhatók a közelében, korábban itt járt az 5-ös villamos, és népszerű kocsmák is működtek a vécé környékén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti süllyesztett „ufóvécét” 2023 nyarán látogattuk meg, és ekkor örökítettük meg a szívfacsaróan lehangoló romhalmazát. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A valamikori takaros létesítmény ablakai ki vannak törve (így be is lehet látni a pincékbe), de a mutatós ablakrácsok és az azokhoz illő korlátok még szerencsére fent vannak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A lépcsők és az előterek szemetesek, és az is látszik, hogy valaha illetéktelen behatolók is használták a Bartók Béla úti vécéépületet. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A magunk részéről örülünk annak, hogy ez az egy kerek nyilvános illemhelyünk megmaradt, de azt természetesen sajnálatosnak tartjuk, hogy ilyen állapotban van. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A lebontásával semmiképpen sem értenénk egyet, hiszen ez a kis masszív kőépület mára az egyetlen ilyen építészeti-kortörténeti emlékhelye Debrecennek. A megőrzése, állagmegóvása, felújítása és a hasznosítása azonban mielőbbi, sürgető feladat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Bartók Béla úti nyilvános vécé teteje és szellőzője, melyek mellmagasságban vannak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok régi fotóval:

• Volt egyszer egy Ifipark
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• A nyilastelepi vasúti megálló
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• A Békás-tó spriccelős ivókútja
• A Petőfi téri díszpark és a lebontott szökőkút
• A Széchenyi utcai újságos is megszűnt
• Emlékszel még a Kürtös utcai Syposs-villára?
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Békás-tó az átépítése előtt
• 150 éves a Vágóhíd utcai magányos kripta

Utolsó képeinken az egyik lépcsőt és a túloldali vécé- és nem-jelző oszlopot örökítettük meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Bartókon járva érdemes megcsodálni a földalatti vécé melletti kórházépületet is. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője

Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A mauzóleum fémkapuit ilyen koszorús bajonettek is díszítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

A Haldokló oroszlán című kőszobor a mauzóleum főlépcsőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

A fiatalon elhunyt Vitéz Bessenyei Lajos pilóta főhadnagy sírköve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• Az ősi Basahalom szomorú históriája és kálváriája
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• A zeleméri templomrom
• Az Ördög árka
• A dombostanyai templomrom
• Az 1849-es debreceni csata mementói
• A Debreceni Köztemető

Az I. világháborúban elhunyt katonák emlékműve a temető nyugati végében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kettővel fentebb bemutatott pilótasír felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok