Debreceni Képeslapok: háború

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: háború. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 6., vasárnap

A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban (tehát immár 270 éve) létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon. Mai fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:

A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megérett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

2024. október 12., szombat

A debreceni 39-es gyalogezred (1756–1918) emlékműve

Debrecen egyik legkülönlegesebb szoborcsoportja a Nagyerdő kapujában, a Medgyessy sétányon található. A Leveles Csárda melletti, 1925. szeptember 6-án felavatott emlékmű a hajdani Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezred előtt tiszteleg. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott alakulat Debrecen háziezrede volt. A mementót a korábbi parancsnok Hegyközszentimrei Wolff János tábornok kezdeményezésére emelték, (Debreczeny) Debreceni Tivadar szobrász tervezte, s a Debreceni Műkőgyár készítette és építette meg. Debrecen első kaszárnyáját, a Pavilonlaktanyát az 1918-ban feloszlatott 39. gyalogezred számára hozták létre. Debreczeny Tivadar készítette a Déri téren megbújó Merengő című szobrot, valamint annak a köztemetőben leledző párját is. A sírban Vályi Nagy Frigyes ezredes nyugszik, aki szintén részt vett a nagyerdei emlékmű megvalósításában.

Emléktáblák a szobron. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

DBKL

2023. október 6., péntek

Hol sírjaik domborulnak: a debreceni Hősök Temetője

Debrecen egyik katonai, háborús nyughelye, a Hősök Temetője (más néven a Honvédtemető) a csigekerti Honvédtemető utca 36. szám alatti parkban és a Csige-halmon található. Az általunk 2023. nyarán meglátogatott, gyönyörű sírkert az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak is fontos debreceni emlékhelye – hangsúlyozza az egykori Debreceni Művelődési Központ múltidéző leírása.

A Hősök Temetőjének északkeleti parcellája a főkapu mellett, 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leírás szerint Szabó Márton mezőrendőr kapitány a régi járványtemetőnél kialakított közös sírba temettette el az 1849. augusztus 2-i, debreceni ütközet 112 honvéd és 634 orosz áldozatát. Itt temethették el azt a mintegy ezer oroszt is, akik a járványkórházakban hunytak el 1850. július 23-ig.

„Honvédek, névtelen félistenek nyugszanak itt” – hirdeti a márvány emlékmű. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemető egyik központi alakja a „Haldokló oroszlán” című szobor, ami 1899 óta ott található a mauzóleum főlépcsőjén. A korábban az Emlékkertben álló, azelőtt pedig rejtegetett szobrot az a Marschalkó János készítette, aki a fővárosi Lánchíd (1849/1949) oroszlánjait, valamint a debreceni Csokonai Színház eredeti szobrait is megalkotta. A Hősök Mauzóleuma 1932-ben nyílt meg Lechner Jenő és Szontágh Pál építészek tervei alapján.

A Csige-dombra épített mauzóleum hátsó része 2023 nyarán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőt az I. világháborúban, 1915. január 20-án nyitották meg a Debrecenben elhunyt katonák számára, Hősök Temetője néven. A leírás szerint a több ezer itt nyugvó közé már a háború alatt 61, majd 1953-ban további 17 német katonát is eltemettek.

A leírás kitér arra is, hogy 1943-tól a II. világháború áldozatai számára ismét használatba vették a Hősök Temetőjét. Az idetemetett német katonákat 2014-ben exhumálták, és a budaörsi Német Katonai Temetőbe vitték. A létesítményt a városi képviselő-testület 1945. május 25-én záratta be hivatalosan, azóta a katonákat is a Köztemetőben temették el.

Érdekesség továbbá az is, hogy a 3. honvéd és népfelkelő gyalogezred emlékműve 1961 és 1987 között szintén a Honvédtemetőben állt. A katonát ábrázoló, hatalmas szobor napjainkban a Kossuth Laktanyában található, eredetileg pedig (1940 májusától) a mai Nagy Lajos király tér volt a helye. Végül, visszatérve a Honvédtemetőhöz: a sírkert díjtalanul látogatható a nyitva tartási időben.

Hasonló cikkeink sok fotóval:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban