Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 29., szerda

Debrecen szeretett testnevelője volt: Nagy Jenő bácsi

Néplap, 1954. június 19.

A debreceni Bocskai általános iskoláról, valamint a Dobozi-lakótelepen található víztoronyról szóló összeállításaink Facebook-posztjaihoz többen a hozzászólásaikban olyan gondolatokat fűztek, amelyekben a legendás pedagógus testnevelő edző, a városi önkormányzat által 1996-ban Hajós Alfréd-díjjal kitüntetett – és sajnos 2017. július 29-én elhunyt – Nagy Jenő személyiségét és munkásságát méltatják szeretettel. Ezúttal ezek közül idézünk nagy örömmel. A második képet Egriné Enikő csatolta a hozzászólásához, és a Pacsirta utcai versenyzők szerepelnek rajta Nagy Jenővel 1965 körül, a Nagyerdei Stadion előtt.

Jenő bácsi és versenyzői 1965 körül

Szent-Királyi György közölte: „93 éves korában ment el. A tornaterem nélküli Pacsirta utcai iskola a város legjobb sporteredményeit hozta. Jenő bácsi nagyszerű ember volt.” Latya Tyukodi pedig leírta: „Nagyon szerettük és tiszteltük őt! De ő is mindenkit, még akkor is, ha nem volt valaki nagy sporttehetség. Mindenkit úgy kezelt, mintha a saját gyerekei lettünk volna!” Az alábbi fotón Jenő bácsi testalkata alapján az is joggal feltételezhető, hogy maga is aktívan sportolt. Ezt a képet, valamint a következőket Kedves Olvasónk, Laczkó Gyula osztotta meg. Szabó Tibortól és Szent-Királyi Györgytől érdekességként azt is megtudhattuk, hogy Nagy Jenő a lakótelep helyén előzőleg lévő Dobozy-temető vadgesztenyeligetét Gecsemáné-keretnek nevezte.


Ugyanakkor Mikó Ágnes, aki az íróasztal feletti családi falon is kiállított egy képet Jenő bácsiról, így fogalmazott: „Az iskola nevében én köszöntem meg az új iskola sportudvarát. Majdnem élete végéig tartottuk a kapcsolatot, leveleztünk, telefonon beszéltünk... Nagyon szerettem, tiszteltem. Nem sok hasonló igaz embert ismertem. Anyám edzője volt fiatalon, így kicsit örököltem őt, s lettem a suli kézicsapatának kapitánya nyolcadikban, s hagytam abba a kézit a DVSC-ben, amikor őt lecserélték. Sok igazságtalanságot élt meg.” És íme Kosztonyák Katalin szívmelengető hozzászólása: „A Bocskai sulis posztnál már említettem Jenő bácsit. Imádtuk. Egy szavára mentünk virágot ültetni az iskola elé. Nem volt saját gyerekük, de valóban mindegyikünket sajátjaként szeretett. Korrekt és méltányos volt. Cigánykereket kellett volna előadni, mondtam, Jenő bácsi, én nem tudom megcsinálni. Erre ő: Próbáld meg! Megpróbáltam. Látta, hogy tényleg nem megy, sose erőltette többé. Én sose versenyeztem semmilyen sportágban, hozzám a mozgásnak a tánc formája állt közelebb. Ennek ellenére jártam edzésre, a Nagyerdőre mentünk, és egy bemelegítő mozgássor után irány futni. Utána pedig mehettünk a fedettbe, ázalogni kicsit. Voltunk Országos Sportnapokon is, egészen szép koreográfia volt, boldogan mutattuk be. Az "ócska" stadionban, amit meg lehetett tölteni, nem csak ingyenes programokkal. Nekem csak jó emlékeim vannak Jenő bácsival kapcsolatban. Az egyik képen, azt hiszem, Pataki Györgynével látható, ő pedig a magyartanárnőnk volt, szigorú, de korrekt.”

Jenő bácsi emlékei

A nyitóképhez tartozó cikkszöveg

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 19., vasárnap

Pünkösdi pillanatok a Debreceni Köztemetőben


A Debreceni Köztemető 2024 május közepi pillanatait megörökítő felvételeit bocsátotta a Debreceni Képeslapok rendelkezésére Kedves Olvasónk, Masits István. Az első két képen bizonyságot nyerhetünk arról is, hogy miért a nagyerdei az ország egyik legszebb sírkertje.

A nagyerdei ravatalozó. Fotók: © Masits István

A pünkösd előtt itt járt művész az emlékkövek különleges feliratait is lencsevégre kapta.


A köztemető fő ékességének számító ravatalozót több szögből is megismerhetjük a felvételek révén. 

A ravatalozó nyugati oldala. Fotók: © Masits István

A sírfeliratok mellett például Tréfás György -portréját is láthatjuk Masits István sorozatában.

Tréfás György (1931–2016). Fotók: © Masits István


„A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.” (Wikipédia)

Egy szál fehér rózsa... Fotók: © Masits István

Szép ünnepet kívánunk MIndenkinek!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Masits István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 5., vasárnap

Régi családi képek debreceni híres emberekkel – boldog anyák napját kívánunk!


Debrecen régmúltjának hajdani családairól, szülőiről és gyerekeiről is megcsodálhatók felvételek a Fortepan kollekciójában. A 2024-es anyák napja alkalmából ilyen fotók közül válogatunk, s az első jelenet máris a Déri teret mutatja, ahol kislányok fényképezkednek az anyukájukkal 1939-ben (a teljes fotó a cikk végén). A következő kép Sajó István építész családját örökítette meg 1946-ban.

Sajó István a feleségével és a lányaikkal a Vásáry utcai otthonukban, 1946-ban. Fotó: Fortepan / Sajó István

Meghitt pillanatban kapták lencsevégre Gulyás Pál költőt és a szeretteit is 1930-ban.

Hajó utca 8., Gulyás Pál költő a családjával a házuk kertjében. Fotó: Fortepan / Németh László Társaság, 1930

A híres embereken kívül „névtelen” elődeink régi szép életképeiben is gyönyörködhetünk. A következő fotográfia a klinikán készült az ott világra jött babával.

Idilli családi jelenet 1954-ben, a nagyerdei szülészeten. Fotó: Fortepan

Ne feledkezzünk meg az anyák társairól, az apákról se, hiszen velük teljes az anyák napja. Ezekkel a csodás képekkel kívánunk Mindenkinek Boldog anyák napját!

Boldog apa a Déri téren, 1941-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Judit


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren, 1939-ben (nyitóképünk teljes méretben).
Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts

2023. november 7., kedd

Az „újkerti Nizza” volt: a Nagy Katalin Emlékpark


Debrecen egyik legmeghatóbb és legszebb kertje a Borbíró téri Nagy Katalin Emlékpark. Ezt idézik fel az első kettő és további régi fotóink, amiket a 2023 nyarán készített felvételeinkkel váltogatunk.

A Nagy Katalin Emlékpark hangulata a sziklakert virágaival és hintaszékkel, 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményben ma már nem tündököl annyi színpompás virág, mint eredetileg, és sajnos immár e hely megalkotója, Kulcsár Géza sincs közöttünk.

A Nagy Katalin Emlékpark főutcája a posta felől, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utóbbi időben többször láttuk, hogy a korábbinál szegényesebbnek tűnik az Újkerti lakótelepi oázis.

Amióta Géza bácsi elhunyt, kevesebb a virág a parkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A virágok (főként a millió rózsa) megcsappanása mellett nincs kint már a fára akasztott óra és petróleumlámpa, hiányzik a sárga hintaszék, és nyulak sem ugrálnak a posta felőli szegletben.


Az emlékpark megnyitásakor megjelent cikkemben Géza bácsi elmondta, hogy picibaba-kora óta egyedül nevelte az édesanyja, Nagy Katalin, aki már fiatalon munkába állt.

A Nagy Katalin Emlékpark megálmodója és létrehozója, a néhai Kulcsár Géza a kert padján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eleinte nagy szegénységben éltek. Az anya 18 éves volt, amikor könyvelőként munkába állt a Járműjavítóban, és onnan is ment nyugdíjba, már mint főkönyvelő.


Kulcsár Géza az idézett írásomban felsorolta azt is, hogy nemcsak ökológusi és természettudományi doktori címeket szerzett, hanem kutató biológusi, tanári és filozófiadoktori végzettsége is volt. A magyaron kívül négy nyelven beszélt, s mindemellett mint fotóművész is alkotott.

A Nagy Katalin Emlékpark főutcája a 14 emeletesek felől, 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Borbíró téren lakó polihisztor sokszor vett részt hazai, majd külföldi kutatóutakon, és ezekre az édesanyja is elkísérte. Később már magánemberként is világot láthattak. Bebarangolták többek között Svájcot és Dél-Európát is, ezeken az alkalmaikon pedig fedezték Nizzát is.

A Nagy Katalin Emlékparkot mesés bambuszok is gazdagítják. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A francia riviérán fekvő város lett a kedvencük például a megannyi gyönyörű parkja miatt, ahol igen sokat ücsörögtek, beszélgettek. Emiatt is igyekezett olyan hangulatúvá varázsolni az elhunyt édesanyja iránti múlhatatlan tiszteletét és szeretetét kifejező, félhektáros csodakertet, mely 11 éve nyílt meg.

Fénykorában ilyen gyönyörű volt a Nagy Katalin Emlékpark arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Munkáját Zsila László szakmérnök és Gábor Zsombor városházi osztályvezető is segítette.

A Nagy Katalin Emlékpark játszóterének hintái. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023. június 6-i ottjártunkkor ismét szembetőnő volt a virágok hiánya. Egy közeli kereskedő megerősítette a gyanúnkat, s megtudtuk: Géza bácsi pár éve elhunyt. (Biztos, ami biztos, hívtuk a telefonját, de nem volt kapcsolható a száma.) Emiatt azt feltételezzük, hogy ez is oka annak, hogy némileg szerényebb az emlékpark. Ami azonban ettől függetlenül természetesen most is nagyon szép!

Az emlékpark sziklakertjében virágok helyett galamb volt a legutóbbi ottjártunkkor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
A Nagy Katalinnak szentelt csodakert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagy Katalin Emlékpark egyik nyúl lakója, 2015-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. június 6., kedd

Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin Emlékpark


Debrecen egyik legmeghatóbb és legszebb kertje a Nagy Katalin Emlékpark a Borbíró téren.

A Nagy Katalin Emlékpark hangulata a sziklakert virágaival és hintaszékkel, 2015-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Igaz, a létesítményben ma már nem tündököl annyi színpompás virág, mint eredetileg, és sajnos immár e hely megalkotója, Kulcsár Géza sincs közöttünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagy Katalin Emlékpark főutcája a posta felől, 2023. június 6-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az utóbbi időben többször megfigyeltük, hogy a korábbinál szegényesebbnek tűnik az Újkerti lakótelepi oázis. A virágok (főként a millió rózsa) megcsappanása mellett nincs kint már a fára akasztott óra és petróleumlámpa, hiányzik a sárga hintaszék, és nyulak sem ugrálnak a posta felőli szegletben.


Az emlékpark megnyitásakor megjelent cikkemben Géza bácsi elmondta, hogy picibaba-kora óta egyedül nevelte az édesanyja, Nagy Katalin, aki már fiatalon munkába állt.

A Nagy Katalin Emlékpark megálmodója és létrehozója, Kulcsár Géza a kert padján. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Eleinte nagy szegénységben éltek. Az anya 18 éves volt, amikor könyvelőként munkába állt a Járműjavítóban, és onnan is ment nyugdíjba, már mint főkönyvelő. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Kulcsár Géza az idézett írásomban felsorolta azt is, hogy nemcsak ökológusi és természettudományi doktori címeket szerzett, hanem kutató biológusi, tanári és filozófiadoktori végzettsége is volt. A magyaron kívül négy nyelven beszélt, s mindemellett mint fotóművész is alkotott.

A Nagy Katalin Emlékpark főutcája a 14 emeletesek felől, 2023. június 6-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Borbíró téren lakó polihisztor sokszor vett részt hazai, majd külföldi kutatóutakon, és ezekre az édesanyja is elkísérte. Később már magánemberként is világot láthattak. Bebarangolták többek között Svájcot és Dél-Európát is, s ezek alkalmán fedezték fel Nizzát is.

A Nagy Katalin Emlékparkot mesés bambuszok is gazdagítják. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A francia riviérán fekvő város lett a kedvencük például a megannyi gyönyörű parkja miatt, ahol igen sokat ücsörögtek, beszélgettek. Emiatt is igyekezett olyan hangulatúvá varázsolni az elhunyt édesanyja iránti múlhatatlan tiszteletét és szeretetét kifejező, félhektáros csodakertet, mely 11 éve nyílt meg.

Fénykorában ilyen gyönyörű volt a Nagy Katalin Emlékpark arca. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Munkáját Zsila László szakmérnök és Gábor Zsombor városházi osztályvezető is segítette.

A Nagy Katalin Emlékpark játszóterének hintái. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2023. június 6-i ottjártunkkor ismét szembetőnő volt a virágok hiánya. Egy közeli kereskedő megerősítette a gyanúnkat, s megtudtuk: Géza bácsi pár éve elhunyt. (Biztos, ami biztos, hívtuk a telefonját, de nem volt kapcsolható a száma.) Emiatt azt feltételezzük, hogy ez is oka annak, hogy némileg szerényebb az emlékpark. Ami azonban ettől függetlenül természetesen most is nagyon szép!

Az emlékpark sziklakertjében virágok helyett galamb volt a legutóbbi ottjártunkkor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:
A Nagy Katalinnak szentelt csodakert emléktáblája. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Nagy Katalin Emlékpark egyik nyúl lakója, 2015-ben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2015. augusztus 11., kedd

Attila

A debreceni belváros egyik legismertebb embere ő. Pedig nem nagyvállalkozó, és nem is menő rockzenész. Ül a lépcsőn a Piac utcán, és csak vár. Csendben kéreget. Mégis híresebb tán még a szemközti városháza politikusainál is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utcai lépcsőjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hőmérő 40 fokot mutatott a találkozásunkkor. Attila akkor is vastag ruhában ücsörgött a Simonffy-sarkon. Szokása szerint, bólogatva zenét hallgatott. Kólát szeretett volna inni. Azt mondja, jól bírja a meleget, és általában az emberek is rendesek vele. Szereti Debrecent.

Piac utca, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közteresek és a vendéglősök persze olykor arrébb tessékelik, s ő szófogadóan oldalog el. Mikor elfárad, a padon szunyókál egy darabig. Ám Attilát láthatóan tényleg sokan kedvelik. Valaki mindig akad, aki visz neki ennivalót, cigit, némi pénzt. Némelyek megállnak, és beszélgetnek, viccelődnek is vele. Jó benne az is, hogy nem nyomul, nem zsebel ki. Debrecen legnépszerűbb Attilája hosszú évek óta része a belváros életének. Ha nincs ott, már szinte hiányzik. Ha nem lenne, ki kéne találni. (Újabb cikkünket és fotóinkat idekattintva találod Attiláról.) Frissítés: Attila 2019. november 14-én hajnalban cserbenhagyásos gázolás áldozata lett.

2013 szilveszterén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!