A „Kar utcai remete”, Oláh Gábor debreceni emlékhelyei

Debrecen elfeledett költőjének nyomában jártam. Ő Oláh Gábor, aki méltó kortársa volt Adynak, valamint Móricz Zsigmondnak és a népi írók legjobbjainak – írta levelében Kedves Olvasónk, Répás Zoltán. A fotókkal is kiegészített gondolatait így folytatta: Sajnos a jelleme, összeférhetetlensége és a meg nem értett sértettségéből fakadó zsákutcája nem az igazi nagy költők felé vezették. (Talán, ha akkor lettek volna menedzserek, napjainkban magasabb szinten lehetne az írói munkássága.)

Oláh Gábor egykori lakóháza a debreceni Kar utcában. Fotók: © Répás Zoltán

Répás Zoltán felidézte azt is, hogy néhány lépésnyire, a Smaragd-tó szomszédságában van elbújtatva Oláh Gábor szobra. „A Kar utcán található egykori házát is lencsevégre kaptam. Majd az Oláh Gábor utcán egy régi öreg fát is lefényképeztem, arra gondolva, hogy ez a fa még találkozhatott a költővel.” Mint megtudtuk, Répás Zoltán e túrája közben Gulyás Pál szobrát szintén megörökítette a Medgyessy sétányon, hiszen ő is Debrecen – mára némileg elfeledett – népi íróinak csoportjához tartozott. Oláh Gábor egyébként a rövid élete egy jelentős részében a Fazekas-gimnáziumban tanított. Következzen egy fotó az Oláh Gábor nevét viselő utca egyik emblematikus eleméről, az Anya gyermekével című Medgyessy-szoborról:

Az Anya gyermekével. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen az élménybeszámolót és a képeket! Kedves Olvasóinkat arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre. Oláh Gábor (1881. január 17. – 1942. június 23.) életrajza itt is elolvasható.

Gulyás Pál és Oláh Gábor szobra a nagyerdei parkban. Fotók: © Répás Zoltán

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ez a fa még találkozhatott a költővel.” Fotó: © Répás Zoltán

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

• A Sport Étterem
• A hajdani Rózsakert Vendéglő
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jubileumi Játszótér
• A régi vidámpark és állatkert
• Az egykori nyári napközis tábor
• Így épült az atlétikai stadion
• Az „Anya gyermekével” szobor

A Kar utcai házon található emléktábla. Fotó: © Répás Zoltán

Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc születésnapja

 

Debrecen sajátos hangú, híres költője, Gulyás Pál 1899. október 27-én jött világra. A debreceni Református Kollégiumban tanult, szülővárosában szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1924-ben Hajdúböszörményben a Bocskai István Gimnáziumban tanított, 1925 és 1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával. A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus.

A Hajó utca 9. szám alatti udvarukon. Fotó: Fortepan

A Wikipédia szerint Gulyás Pál a világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik a verseiben. Befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas).

Gulyás Pál nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté a költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.

Kazinczy Ferenc

Gulyás Pál mellett egy másik író, költő is október 27-én született: Kazinczy Ferenc, 1759-ben Érsemjénben. A nyelvújítóként is tevékenykedő tudós 1831. augusztus 23án hunyt el Széphalmon. Emlékét Debrecenben utca és iskola őrzi, ugyanakkor szobra is található a Csokonai Színházon. 

Kazinczy szobra a színházon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Régi családi képek debreceni híres emberekkel – boldog anyák napját kívánunk!

Debrecen régmúltjának hajdani családairól, szülőiről és gyerekeiről is megcsodálhatók felvételek a Fortepan kollekciójában. A 2024-es anyák napja alkalmából ilyen fotók közül válogatunk, s az első jelenet máris a Déri teret mutatja, ahol kislányok fényképezkednek az anyukájukkal 1939-ben (a teljes fotó a cikk végén). A következő kép Sajó István építész családját örökítette meg 1946-ban.

Sajó István a feleségével és a lányaikkal a Vásáry utcai otthonukban, 1946-ban. Fotó: Fortepan / Sajó István

Meghitt pillanatban kapták lencsevégre Gulyás Pál költőt és a szeretteit is 1930-ban.

Hajó utca 8., Gulyás Pál költő a családjával a házuk kertjében. Fotó: Fortepan / Németh László Társaság, 1930

A híres embereken kívül „névtelen” elődeink régi szép életképeiben is gyönyörködhetünk. A következő fotográfia a klinikán készült az ott világra jött babával.

Idilli családi jelenet 1954-ben, a nagyerdei szülészeten. Fotó: Fortepan

Ne feledkezzünk meg az anyák társairól, az apákról se, hiszen velük teljes az anyák napja. Ezekkel a csodás képekkel kívánunk Mindenkinek Boldog anyák napját!

Boldog apa a Déri téren, 1941-ben. Fotó: Fortepan / Hegedűs Judit

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Idilli családi jelenet a Déri téren, 1939-ben (nyitóképünk teljes méretben).
Fotó: Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts