Az 1914. január 18-án felszentelt Árpád téri templom

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt. Különlegesség a templom hal formájú, feliratos kilincse is, annak magyarázatát itt mutattuk be. 

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Kistemplom
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

Ma 111 éve szentelték fel az Árpád téri templomot

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt.

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

A debreceni vidámpark lovas forgója 1924-ben, amikor még Klupáthy Tódor körhintája volt a Városligetben

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és szarvasok hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak. A boldog békeidőket idéző gyönyörű ringlispíl az egykori Li-2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat szomszédságában pompázik.

Klupáthy Tódor körhintája 1924-ben a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A lovas forgót 1960-ban állították fel a május 1-jén megnyílt debreceni vidámparkban. Fotó: Fortepan / Zichy-kúria, Zala

A Fortepan most egy olyan 1924-es fotót tett közzé, ami szerint a debreceni lovas forgó eredetileg Klupáthy Tódor körhintájaként működött a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A csodás játék 1960-ban került a debreceni nagyerdei vidámparkba. A Nagyerdei Kultúrpark néhai igazgatójától, Nagy Sándor Tibortól tudom, hogy a lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, finom vonalai és szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található. A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat.

Mai fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges. Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 110 éve szentelték fel az Árpád téri templomot

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus stílusú templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte.

A felújított Árpád téri templom 2024 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

Az Árpád téri templom a 2015-ben elkezdett felújítása előtt, egy havas napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Móka az Árpád téri templomnál, a háttérben 6-os villamossal.
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt.

Az Árpád téri templom a 2015-ben megkezdett renoválása első üteme idején. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított Árpád téri templom látványa az egyetem felől.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves Árpád tér 1953-ban. Fotó: Fortepan, Nagy Gyula

A monarchia táltosai

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és dámvadak hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk

A boldog békeidőket idéző ringlispíl az egykori Li2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat között pompázik. A lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, a finom vonalai és a szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található.

A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat. Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas-rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges.

Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt. Szöveg, fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték advent idején

Debrecenben az ünnep estéin gyönyörűek a fények, a díszkivilágítás beragyogja a belvárost. Mostani sétánkon a Nagytemplom előtti fényszarvasokat és a CAF ,,partyvillamost" kaptuk lencsevégre a Piac utcán. Jó korzózást és ünnepi készülődést Mindenkinek! Fotók: Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Advent új csodái

Debrecen adventi–karácsonyi díszkivilágításában ezúttal is megannyi újdonság pompázik. Ilyen az is, hogy a Piac utcai korzó fölött immár párosan szárnyalnak a fanfáros angyalok, míg a Bikánál egy fényfüzéres fenyőkapun léphetnek át a látogatók. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A fényrénszarvas-család a Kossuth téren. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a fényszarvas már családdá bővülve tündököl a Kossuth téri új helyén, ahol pedig a világító Debrecen-feliratot is felállították. A Nagytemplom előtt ejt ámulatba az a faragott kompozíció is, ami a reformáció 500. évfordulóját hirdeti.

Az Aranybika előtti fényfüzéres fenyőkapu az alkonyati díszkivilágításban.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

S mik vannak még? Aki teheti, fedezze fel személyesen, s ehhez kívánunk jó szórakozást, gyönyörködést! 

DBKL

,,Égerházy-Rózsa" alkotása, ez a faragott kapu a reformáció 500. évfordulója előtt tiszteleg.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az angyalok Csodaszarvasa

Így tündököl a Kossuth tér a Nagytemplomnál

Debrecen belvárosa sokak örömére karácsonyi fényárban úszik. A mostani ünnepen új dekorációk a fanfárokon játszó angyalok, a fenyődíszek, valamint a főtéri csodaszarvas is.

Az angyalok a Piac utcai vásár fölött ragyognak, s kék–arany fényekkel hirdetik az advent örömét. A hangulatot ugyanakkor a Kossuth téri jászolnál felállított rénszarvas is fokozza – a nemes lény ugyanis meleg kék fényben pompázva ejti ámulatba a korzózókat. Az emberek ezt a kompozíciót is hamar a szívükbe zárták (akárcsak a kivilágított partyvillamosokat, a Simonffy-sarki fényfát és a Csapó-sarki „megfagyott szökőkutat”), és sokan fotózzák egymást a sejtelmes fényében fürödve.

Nagyobb fotóért kattints a képre!

Szöveg és képek:

© Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

S legvégül egy kis videós szösszenet az egyes vonalon közlekedő Ganz fényvillamosról. A felvételen a Piac utcán látható, amint elsiklik a városházától a Nagytemplomhoz. Van CAF partyvillamos is, december 5-én pedig a Mikulás is felszáll az ingyenes járatokra!