A Méliusz tér ékessége: a Verestemplom

Debrecen egyik legkülönlegesebb temploma a Kossuth Utcai Református Egyházközségé. A Petz Sámuel által tervezett, gyönyörű épület 2027-ben már 140 éves lesz!

A Kossuth utcai (Méliusz téri) gyülekezeti hely Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna 20 ezer forintos adománya révén valósulhatott meg. Az alapkövet 1886. június 26-án tették le, és 1887 júliusában már teljesen el is készült a gót stílusú templom.

Az építtetők emléktáblája és a Verestemplom. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az avató istentisztelet 1888. június 10-én tartották meg, s az akkori Kossuth Utcai Egyházrész első lelkipásztora Dicsőfi József lett. A belső festésekkel 1936-ban bízta meg a presbitérium Harangi Jenő főiskolai tanárt. A művész ezt olyan szépen oldotta meg, hogy a díszítés ma is páratlan a maga nemében.

1905-ös és 1907-es képeslapok reprói

Sajnos 1944. szeptember 17-én, a Nap utcán leesett légi bombák légnyomása következtében a templom déli oldalán lévő nagyméretű karzati ablak színes üvegezése megsemmisült.

A 4-es villamos a Kossuth utcán

A régi fotókon az is látszik, hogy a templomot sok fa övezte, és kerítése is volt. Sőt 1962-ig itt haladt el a négyes villamos a Nap utcán át a Vágóhíd utcára (ami eredetileg a Diószegi út nevet viselte). A fenti kép bal oldalán lévő házban nem kisebb személyiség, mint Irinyi János lakott.

A déli homlokzat a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Verestemplom adománytevő építtetője, Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna előtt egy kis emlékmű tiszteleg a téren. Az oszlopon azonban nem a mai kocka, hanem egy kőkehely volt eredetileg. (Grafika: Zoltai Lajos.)

Aki pedig egészen közelről is végigpásztázza az imahely falait, más különlegességet is észrevehet.

A főkapu balján ugyanis az ablakok alatt olyan téglák sorakoznak, amikre üzeneteket írtak és figurákat rajzoltak. Nem is akármikor: pontosan a Verestemplom átadásának évében is, azaz már 1887-ben. Érdemes persze oldalról és távolabbról is megcsodálni a Verestemplomot. Hiszen a csaknem 59 méter magas épület a Kossuth utcának és az egész városrésznek is méltán nevezetes ékessége! A debreceni Veresteplom budapesti ikertestvére ebben a cikkünkben csodálható meg fotókkal.

A Verestemplom déli főablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

Fotó: Fortepan / Török Kálmán, 1958

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az egyik csodás ablak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1914. január 18-án felszentelt Árpád téri templom

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt. Különlegesség a templom hal formájú, feliratos kilincse is, annak magyarázatát itt mutattuk be. 

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Kistemplom
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A Deák utcai nagy zsinagóga
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A Mester utcai gyülekezet temploma
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

A Mester utcai gyülekezet 1938. augusztus 21-én megnyílt temploma

Debrecenben a Mester Utcai Református Egyházközség temploma ma 87 esztendeje, 1938. augusztus 21-ére készült el teljesen az akkori Károli Gáspár téren, a mai Bartók Béla út 1. szám alatt. A templommal szemben az egykori Hortobágy Malom áll, és köztük futott az 5-ös villamos.

A Pesti utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezeti hely honlapjának leírása szerint a tervező és a munkavezető Csanak József építész volt, s például a kőműves- és ácsmunkát a Tóth testvérek végezték, az üvegezést pedig Kaszanyitzky Endre kivitelezte. Az építkezésen helyi munkásokat alkalmaztak.

A Bartók felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházközség templomtörténeti tájékoztatója kitér arra is, hogy a kapuzatot 2×3 db csavart törzsű, levéldíszes kehelyfejezetes neogótikus oszlop tartja: 1-1 a csúcsíves bélletet, 2-2 pedig a baldachint. A levéldísz mindhárom oszlopon eltérő, de páronként egyforma. A csúcsíves kapubélletet „Az én házam imádság házának neveztetik minden nép között” felirat díszíti.

Rálátás a malomból, 2012. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A baldachin fölött tengelyben elhelyezkedő, páros oszlopokra támaszkodó hármas csúcsíves ablak található a Szentháromság jelképeként. Az oszlopok levéldíszes kehelyfejezetesek. Fölöttük a tetőteret egy hatalmas körablak világítja be, aminek a formája és a benne megbújó keresztmotívum a teljességet szimbolizálja. A templom tornyában két harang van, melyeket Szlezák László öntött 1938-ban. Bent pedig, a szószék fölötti karzaton, a diadalív alatt kapott helyett az Angster József által 1940-ben épített hétregiszteres orgona.

Csanak József terve. Képforrás: refmesterutca.hu

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

• A Nagytemplom
• A Kistemplom
• A Szent Anna Székesegyház
• Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház
• A Verestemplom
• Az Árpád téri templom
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az Egyetemi templom
• A Faraktár utcai református templom
• A Jézus szíve templom
• A józsai fatemplom
• Debrecen legkisebb imahelye
• A régi Deák utcai nagy zsinagóga
• A fancsikai templomrom
• A zeleméri templomrom
• Az egri bazilika

Jobbra a volt malom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hajdú-Bihar egyetlen fatemploma Debrecen–Józsán

Debrecen és a vármegye egyetlen fatemploma Józsán, a Felsőjózsai utcában áll. Ezt az imahelyet látogattuk meg a 2025. március 30-i túránkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A józsai fatemplom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A görögkatolikus templomot Dorin Ruscan tervezte, és 2021. november 7-én adták át. A keleti tájolású gyülekezeti helynek tornya és erkélye is van, belül pedig többek között szentély, hajó és karzat alkotja. Az épület mellett ruszin közösségi ház található. Magyarországon fatemplom a debrecenin kívül Magyarföldön, Máriapócson, Miskolcon, valamint Szentendrén pompázik, míg például Nyírbátorban fa harangtorony található.

A templombelső. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Megszépült a Szabadságtelepi Református Templom
• Legkisebb imahelyünk
• A tócóskerti görögkatolikus templom
• Az utolsó hagymakupolánk
• A Kistemplom
• A Nagytemplom
• A Jézus szíve templom

Az átadás előtt, 2021 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 111 éve szentelték fel az Árpád téri templomot

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felújítva (2024 január). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

A 2015-ös felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt.

A 2015-ben kezdett renoválás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított templom.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1953-as fotó: Fortepan, Nagy Gyula

Debrecen legkisebb imahelye egy külvárosi fenyő alatt

Debrecen sok és különféle felekezetű gyülekezeti helye közül a legkisebb a Wolaffka utcában, a konzervgyár és az új dohánygyár között bújik meg a József Attila-telepen.

A Wolaffka utcai kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Antal nevű, harangtornyos kápolnának a mérete mellett az is a különlegessége, hogy Mándoki Ernő piarista pap, latin–német–ének szakos tanár (1919. január 4. – 1970. november 21.) építette egy vályogház átalakításával 1956-ban és 1957-ben, rokoni és baráti segítséggel.

Mándoki Ernő (1919. január 4. – 1970. november 21.)

Mándoki Ernőről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy mivel börtönviselt ember volt, élete végéig megbélyegzettként viszonyultak hozzá még a paptársai is, főleg a békepapok. A ház falára a születése 100. évfordulója alkalmából, 2019. március 23-án helyeztek egy szép emléktáblát az iránta való hálaként. A Magyar Kurír cikke szerint Mándoki Ernő lelkipásztort sokan ismerték, s a hétköznapok, illetve a tanyák szentjének tartották.

A Wolaffka utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1944 januárjától az 1948-as államosításig tanított a Piarista Gimnáziumban. A diákok körében nagy megbecsülésnek örvendett, főként a józansága, szerénysége, közvetlensége miatt. 1948-tól az 1970-ben bekövetkezett haláláig a debreceni Szent István-plébánián volt segédlelkész. Ekkor ez a plébánia a környező, 20 kilométer kiterjedésű tanyavilág pasztorációját is ellátta. Ernő atya hóban, fagyban is kerékpárral járt ki a tanyákra misézni és hittant tanítani.

A kis harangtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó, 2013-as felvételünkön az is látható, hogy már nincs meg az a két tuja, amik az imahely előkertjében álltak. Lecserélték a korábbi zöld kerítést, és egy feszületet is felállítottak az udvar – szemből nézve – bal oldalában. Érdemes megemlékeznünk az utca nevéről is: Wolaffka Nándor püspök (1852–1906) előtt tiszteleg, aki anno a Szent Anna-templom plébánosa is volt. S végül, hogy melyik lehet Debrecen második legkisebb gyülekezeti helye? A Vágóhíd utcai régi temető kápolnája! No és a harmadik legkisebb: a Mikes Kelemen utcai, szintén római katolikus Jézus Szíve templom. 

Az új kerítéssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna korábban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A debreceni Indiana Jones-híd
• A Kassai úti szupermen
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A Piac utcai hangyaszázad
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• Az elásott Sesztina-padok
• Az Ördög árka
• A Vágóhíd utcai oroszlános kapu
• Ufóinvázió a régi temetőnél
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• Újabb rejtélyes nagyerdei „ufólandolás”
• A Kasai úti bunker
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• Óriási kincset lelhetünk immár Debrecen szívében

A 110 éves Árpád téri templom – a Ti szép fotóitokon

A debreceni Árpád téri református templom felszentelésének 110. évfordulója alkalmából készített összeállításunkhoz annyi fotót kaptunk Kedves Olvasónktól, hogy ezeket külön is közzétesszük. A fenti muzeális képeslap másolatát László István Máthé osztotta meg a közösségünkkel. Bányai Sándor a felvételével a református gyülekezeti hely renoválásának első ütemét is felidézte.

Az Árpád téri templom a renoválása első üteme után és a teljes felújítása végeztével. Fotók: © Bányai Sándor

Friss képet is kaptunk, ezt Masits István készítette a templomról a 2024. január 19-i havazás után.

Az Árpád téri templom a 2024 január 19-i havazásban. Fotó: © Masits István

Erdélyi Tamásnak, valamint Kitlei Ibolyának köszönhetően egy olyan különleges jelenetekben is gyönyörködhetünk, amelyeken szivárvány tündököl a felújított Árpád téri templom fölött. Az Attila téri templom Olvasóinktól kapott fotói ebben a cikkünkben láthatók, a Szent Anna Székesegyházas képeik pedig itt tekinthetők meg.

Szivárvány az Árpád téri református templom fölött. Fotó: © Erdélyi Tamás

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg.

Szivárvány az Árpád téri református templom fölött. Fotó: © Kitlei Ibolya

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

A felújított templom részletei (még óra nélkül) egy képeslapon. Fotók: © Bányai Sándor

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított templom tornya a jellegzetes fiatornyokkal és kakassal. Fotó: © Bányai Sándor

Ma 110 éve szentelték fel az Árpád téri templomot

Debrecen egyik legkülönlegesebb gyülekezeti helye, az Árpád téri református templom a debreceni építész Vecsey Imre és a felesége, Bruckner Karolina adománya révén épülhetett meg a korábbi szarvaspiac, illetve „Csicsogó” területén. A neoromán–eklektikus stílusú templomot Tóásó Pál budapesti műépítész tervezte.

A felújított Árpád téri templom 2024 januárjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyülekezet honlapja szerint  alapkövet 1911. május 11-én helyezték le Dicsőffy József lelkész szolgálatával. A kivitelezést a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf végezték. A kőfaragványokat az erdőbényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor alkotta meg.

Az Árpád téri templom a 2015-ben elkezdett felújítása előtt, egy havas napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padokat, szószéket, úrasztalát, karzatokat az egri Pavlovics Lajos, a toronyórákat Kónya László, a kéttonás harangot a kisgejőci Egry Ferenc készítette. 1912. XII. 15-re a pécsi Angster József cége elkészítette a pneumatikus táskaládás, ékfúvókás orgonát, melyet e napon szólaltattak meg először.

Móka az Árpád téri templomnál, a háttérben 6-os villamossal.
Fotó: Fortepan / Chuckyeager tumblr, 1961

A templomot 1914. január 18-án szentelték fel, az első lelkipásztor Zih Sándor volt.

Az Árpád téri templom a 2015-ben megkezdett renoválása első üteme idején. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Árpád téri református gyülekezeti hely renoválása 2015-től zajlott két ütemben. A templommal szemközti, egykori vendéglőről, a Szőlőskert Étteremről ebben a cikkünkben írtunk, a hajdani 6-os villamosok története pedig erre az összeállításra látogatva olvasható régi képekkel.

A felújított Árpád téri templom látványa az egyetem felől.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves Árpád tér 1953-ban. Fotó: Fortepan, Nagy Gyula