A Sziklás-csobogó

A debreceni nagyerdei parkerdő egyik leghangulatosabb zuga ez. Nyáron árnyas és romantikus, hideg teleken pedig meg is fagy a kis vízesése. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sziklás-csobogó igen kedvelt pihenő-, játszó- és találkahely, noha nem a természet műve. Köveit még a 80 évvel ezelőtti, Borsos-féle tájrendezéskor és stadionépítéskor emberi kéz rakta és ültette körbe, míg a vize egy sima nyitható-zárható csapból folyik alá. Ez a létesítmény a Békás-tó egyik tápvize, s ezáltal eljut egészen a vakondszobornál lévő MTB-pályáig. A környék és a Békás-tó 2014-es átépítésekor a Sziklás-csobogó se maradt érintetlen, de szerencsére megőrizték az eredeti vonásait, s nem rakták tele krómozott fémidomokkal. Kimélyítették a kis medencéjét és patakmedrét is, viszont például pár nyugszék még elférne mellette a teraszain, ahogyan az 1980-as években is volt. Íme egy videó is róla:

Az egykori mesés Nagyerdő és a felejthetetlen strand képeslapjai: itt. Emellett ajánljuk a régi csónakázó-tó történetét bemutató képeslap-kollekciónkat is!

Frissítés: a vízesés alatti kis tó 2017. január 9-én

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Attila

A debreceni belváros egyik legismertebb embere ő. Pedig nem nagyvállalkozó, és nem is menő rockzenész. Ül a lépcsőn a Piac utcán, és csak vár. Csendben kéreget. Mégis híresebb tán még a szemközti városháza politikusainál is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utcai lépcsőjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hőmérő 40 fokot mutatott a találkozásunkkor. Attila akkor is vastag ruhában ücsörgött a Simonffy-sarkon. Szokása szerint, bólogatva zenét hallgatott. Kólát szeretett volna inni. Azt mondja, jól bírja a meleget, és általában az emberek is rendesek vele. Szereti Debrecent.

Piac utca, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közteresek és a vendéglősök persze olykor arrébb tessékelik, s ő szófogadóan oldalog el. Mikor elfárad, a padon szunyókál egy darabig. Ám Attilát láthatóan tényleg sokan kedvelik. Valaki mindig akad, aki visz neki ennivalót, cigit, némi pénzt. Némelyek megállnak, és beszélgetnek, viccelődnek is vele. Jó benne az is, hogy nem nyomul, nem zsebel ki. Debrecen legnépszerűbb Attilája hosszú évek óta része a belváros életének. Ha nincs ott, már szinte hiányzik. Ha nem lenne, ki kéne találni. (Újabb cikkünket és fotóinkat idekattintva találod Attiláról.) Frissítés: Attila 2019. november 14-én hajnalban cserbenhagyásos gázolás áldozata lett.

2013 szilveszterén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A modern Nagyállomás (1.)

Debrecen mai Nagyállomásának modern stílusú épületegyüttesét Kelemen László és Sajó István tervezte. Az egyik terv szerint nagy irányítótornya lett volna az állomásnak. Az új komplexumot végül a régi palota elé, tőle 43 méterre építették meg. A terv szerint a régi palotát pedig – olvasható a Napló akkori cikkében – november 15-ig kellett elbontani (lásd összeállításunk végén).

Az érkezési oldal az 1965-ös Debrecen-útkönyvben. Nagyításért katt!

Az 1961. augusztus 20-án átadott létesítmény helyén a Pfaff Ferenc-féle palota pompázott, amit 1902. július 14-én nyitottak meg – lásd múltidéző albumunkban. A díszes csarnokot is bombatalálat érte 1944-ben, ám majd csak a mai főépület elkészültekor bontották el.

Alábbi galériánkban a vadonatúj állomás, várótermek, művészeti alkotások, posta, resti és munkásszálló egy-egy szép archív fotóját mutatjuk meg.

A Nagyállomás várótermében 2019-ben kiállított, fantasztikus látványterv szerint az egyik változat alapján a maival ellentétben aszimmetrikus elrendezésű és órás irányítótornyos lenne az épületegyüttes

A Restinek pazar kerthelyisége is volt – lásd az albumban!

Ehhez pedig az Uvaterv, a For-tepan, a Képzőművészeti Alap, a Panoráma, valamint Horváth Zoltán felvételeit hívtuk segítségül. Közreadásuk nemcsak az évforduló miatt aktuális, hanem a komplexum várható átépítése, bővítése miatt is. Így ezt a cikkünket annak reményével zárjuk, hogy az átalakítás után is megmaradnak a Nagyállomás és a Petőfi tér értékei...

A resti mellett egy szuper tejivó is működött az állomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Az új ,,palotához" munkásszálló és postahivatal is épült. Az Uvaterv 1962-es sorozatában a postáról is szuper felvételek találhatók. Megnéztük, az enteriőrben szerencsére ma is megvan a márványburkolatú oszlopsor, padló és ügyfélpult. 

DBKL

Légi csata a cívisvárosban

Debrecen ismét nemzetközi hőlégballon-versenynek a házigazdája. A mostani fotók és a videó az Európa-bajnokság 2015. augusztus 10-i (nulladik) napjának felvételei a tégláskerti starthelyről.

 „Légi parádét” nem vállalok, mivel nem bírom a túlságosan magaslati levegőt. Ettől függetlenül a verseny egész héten tart, tehát reggelente és esténként mindenképpen érdemes az égre pillantani. Nagyon szép látványt nyújt a sok színes hőlégballon!

Az összeállítást készítette:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Megújul a kakasos templom

Debrecen egyik legrégebbi református temploma már hosszú idők óta nagyon rossz állapotban van. Most végre elkezdődött a tatarozása!

A Tóásó Pál tervei alapján, 1912-re elkészült református gyülekezeti hely köré évekkel ezelőtt védőkordont kellett ácsolni, mivel a magyaros díszítésű, neoromán épületről életveszélyes, nagy kődarabok hullottak. Jó hír azonban a fiatornyos templomért aggódóknak, hogy immár végre-valahára építik az állványzatot, s újjászülethet az Árpád téri, szép létesítmény!

2015. augusztus 7.: az állványzat már elérte az óratornyok felső vonalát

A gyülekezet – a honlapja szerint – az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatán nyert támogatás révén fogott bele a templom renoválásába. Ezen a pályázaton 34 millió forintot, míg egy másikon nyolcmilliót kapott a közösség. A gyülekezeti tagok folyamatos adakozása, valamint Szentpéteri Csilla és Vásáry André koncertje által további 4,1 millió forint céladomány gyűlt össze. Így, első nekifutásra, október 20-ig a főtornyot és a két óratornyot újíthatják meg.

Szöveg és fotó:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A templom építése és az eredeti környezete anno... Képek forrása: Református Egyház

Nyárvégi potya gyümik

Debrecenben is, noha nagyváros, szinte egész évben találni olyan finomságokat, amik a közterületeken teremnek. A kertségekben, az erdőkben és a parkokban dió, mogyoró, eper, mórabóra és persze kökény és gombák is pompáznak.

Az egyik legédesebb időszak, a faeper érése a napokban ért véget. Terem még viszont egy másik lédús csemege, a mórabóra, aminek sárga, piros és lila fajtái is vannak a cívisvárosban. Megjelent a kökény is, amiből nagyon sok kéklik például a Vekeri-tóhoz vezető Hosszúpályi úton (lásd a felső fotót).

A vitaminban gazdag és sokféleképpen hasznosítható szeder leginkább az erdei és a kertségi részeket kedveli. Alsójózsa mellett, a zeleméri templomromhoz vivő úton például egy egész szederfal sorakozik, s ahhoz fogható rengeteg nemigen burjánzik máshol a cívisvárosban. Az itt bemutatott fotó a Sámsoni úton készült.

A nagyerdei parkerdő is igazi kincslelőhely, s a Békás-tó mellett például már szépen fejlődik a szelídgesztenye. Ilyen mediterrán finomság nálunk a vidámparkban van a legtöbb, ahol a majmoknak szoktak tortát készíteni belőle. A fürdő melletti fákon most érik a vackor is, ami kissé fanyar, ám egy-két harapást mindenképpen megér.

Remek falat lehet a törökmogyoró is, ami nemcsak a nagyerdei Medgyessy sétányon, hanem bizony még a belvárosi püspöki palota mellett is nő. Ez a csemege nyersen is kiváló ropogtatnivaló, de tudunk olyan férfiúról is, aki e fák terméseiből szokott mogyorókrémet készíteni házi édesség gyanánt, legfőképpen tortát megkenni vele.

És végül sokak kedvence, a gomba, a csipke és a dió. Szerencsére mindhárom szintén nagyon sok helyen díszlik a közterületeinken. Említhetjük például tömeges diólelőhelyként az Akadémia utcát, de meglepő módon még a Petőfi téri szobor mögött is van egy szép, nagy diófa.

A csipkebogyókról a fenti kép a Bartók Béla út végén készült. Mindkét park olyan része a városnak, ahol nem csak jó egy kicsit elidőzni, de közben még kóstolgatni is lehet!

Egy óriási nagy őzláb a parkerdőben

Szöveg és fotók:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Fancsikai apokalipszis

A pusztulás mint látnivaló. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen közkedvelt kirándulóhelyét, az erdőspusztai Fancsikát ma már nem pecások, nem gombászok, és nem is napimádók keresik fel, hanem elsősorban a katasztrófaturisták. A tavak ugyanis kiszáradtak.

2015 május eleje Fancsikán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanaz a tórész 2015. augusztus 1-jén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utóbbi években már minden ősszel nagyon gyászos állapotba kerültek a környék vizei, de tavaszra valahogy még mindig rendbe jöttek némiképp a Fancsikai tavak is és a Vekeri-tó is. A mostani (2015-ös) nyár azonban minden jel szerint sorsdöntő mérföldkőnek bizonyult – ahonnan már aligha lehet visszaút.

Növénytenger vette át a víz helyét. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Május elején a Vekeri-tó még egész tűrhető vízmélységű volt, viszont a fancsikaiak közül már akkor is csupán a hozzá közelebbi mederben csillogott épp csak egy kis víz. Augusztus elsejei látogatásunkra pedig immár Fancsika mindhárom tavából eltűnt a víz, és a Vekeriben is tragikusan kevés maradt: még a sziget körül hullámzik valamennyi, amennyiben már a kisebb gázlómadarak is kényelmesen lépdelhetnek.

A repedésekben autógumi is elfér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fancsikai táj egyébként a meder mentén még szintén gyönyörű, de a növényeken kívül más életnek már nincs nyoma. Az autókerék-vastagságú repedésekben hulladékok és óriási kagylóhéjak hevernek. A végítélet órái virradtak a vidámabb időket megélt Erdőspusztára? Vagy lehetséges még a visszaút?

Az egykori élet nyomai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Vekeri-tó is a Fancsikai sorsára juthat (2015. aug. 6.). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vekeri-tó 2015. augusztus 6-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok