Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: verseny. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: verseny. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 16., vasárnap

Az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny


Debrecen az első Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt Gulyás György versenyigazgató vezetésével 1961. augusztus 15-től, kedd délutántól rendezte meg 11 nemzet 14 külföldi énekkara szereplésével. Száz magyar kórus közül jelölték ki a nemzetközi versenyen részt vevő 29 együttest. Szombaton Debrecenbe érkezett még további 27 énekkar az ország más vidékeiről, amelyek a válogatáson kijelölt énekkarokon kívül legjobban szerepeltek. Így szombat és vasárnap összesen 70 énekkar volt Debrecenben. Fotók: Hajdú-bihari Napló


A HB Napló augusztus 16-i és további beszámolói szerint kedden délután százak és százak sereglettek össze Debrecen lakosai közül az Aranybika előtti téren, hogy tanúi legyenek 2000 dalos színpompás felvonulásának. A zászlódíszbe öltözött hatalmas téren fegyelmezett sorokban vonultak fel a Debrecenbe érkezett külföldi és hazai kórusok, hogy együttes éneklésükkel kifejezésre juttassák a kórusfesztivál eszméjét, a népek közötti barátságot. A seregszemle első mozzanataként a Munkásőrség Központi Kórusa dallal köszöntötte a kórusokat és Debrecen lakosait. Felejthetetlen élményt nyújtott a 2000 dalos ajkáról felcsendülő ének.


Este 6-tól a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában hivatalosan is megnyitották a kórusversenyt. Az ünnepségen Jávor Nándor, a Debrecen Városi Tanács V. B. elnöke hangsúlyozta: – Büszke öröm tölt el bennünket, hogy a nemzetközi kulturális seregszemle a mi városunkban kerül megrendezésre akkor, amikor hazánk zenekultúrája, zeneművészete két kiemelkedő alakja, Liszt Ferenc és Bartók Béla születésének 150., illetve 80. évfordulóját ünnepli az ország. A városunkba jött szovjet, angol, francia, olasz, bolgár, csehszlovák és német együttesek tagjai hitet tesznek majd arról, hogy mennyire értették meg Bartók Béla géniuszát, szellemét, muzsikáját, aki egész életében a népek közötti megbékélés eszméjét hirdette – fogalmazott.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitójának különösen nagy, impozáns eseménye volt az Aranybika dísztermében megtartott díszhangverseny: a debreceni Kodály Kórus – amely mint vendéglátó, nem vett részt a versenyben – hangversenyt adott a hazai és külföldi részvevők üdvözlésére. Az egy hetes verseny végén minden kategóriában 3 díjat adtak ki. Az I. díj nemzetközi trófea, diploma és 12 000 forint volt, kivéve a gyermekkarokét, ahol az I. díj összege 8000 Ft volt.


A Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny sorozata ma is él, a fesztivált legutóbb éppen 2026-ban rendezte meg Debrecen.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 21., csütörtök

Volt egyszer egy Vértessy-strand



Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 17., vasárnap

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott



Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
 strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:
Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 16., péntek

Ma 105 éve volt az első debreceni úszóverseny


Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg ma 105 esztendeje, 1919. augusztus 16-án.

A főhomlokzat 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is szolgálunk az alábbiakban...

A strand és a téglagyár az 1920-as évek elején

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:


A
 strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és a Kassai úti Népfürdőről akkor még nem is szóltunk. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 13., vasárnap

Az első debreceni úszóverseny 1919 nyarán


Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is bőségesen szolgálunk az alábbiakban...

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az epreskert felett. Miután ledobta a postazsákot megfordult és Budapest felé elrepült. A léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, Almássy László gróf, Gömbös Gyula. A léghajó hossza: 236,6 m, átmérője: 30,5 m volt. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2022. augusztus 13., szombat

Az első úszóverseny Debrecenben

Debrecen első úszóversenyét 1919. augusztus 16-án rendezték meg a Vértessy-strandon, ahol 1931. március 29-én egy hatalmas Graf Zeppelin is megfordult (a fedélzetén híres emberekkel, lásd lent).

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! (Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma)

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről
A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja.
A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven

működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a hozzá tartozó csónakázó a kastély közelében hullámzott.


A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében
A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol).
A közkedvelt szakember a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.
Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött

a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről (1934)! Róluk sok régi fotóval idekattintva olvasható összeállításunk. DBKL

1931. március 29-én, vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az Epreskert felett. A kép előterében az egykori, csodás Vértessy-strand egy részlete látható. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély 2021. augusztus 23-án. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. március 9., szerda

A debreceni sport bölcsője


A Debrecen nevét viselő tornaegyletet 1867. március 10-én alakították meg lelkes sportszerető elődeink, akik egy bizonyos Simonffy Sámuel II. nevű úriembert választottak meg az elnöküknek.

A tornaegylet egykori székháza a Bem téren. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel II. egyébként ügyvéd volt, és az 1875-ben felállított Debreceni Ügyvédi Kamarának is az első elnöke lett. A DTE palettáján eleinte többek között szertorna, vívás, futás és gerelyhajítás szerepelt, és 1889-ig a Református Kollégium tornacsarnokát és hátsó udvarát használta.

1933-as és 1949-es jelenetek a debreceni tornászok szerepléseiből. Fotók: Fortepan, Gyollai Jánosné, Kovács Márton Ernő

A tornaegylet még most is létező székházát és a hozzá tartozó emeletes tornacsarnokot 1896-ban adták át a mai Bem tér 9. szám alatt. A korábbi emléktábla szerint ez ,,bölcsője volt Debrecen város sportjának, és otthona minden sportolni vágyónak". E helyen napjainkban egészségügyi intézmény működik.


Sajnos a csarnok a II. világháborúban bombatalálat miatt megsemmisült; helyét ma egy halvány emléktábla hirdeti a házak között. Szerencsére a Bem téri fronton jól olvasható az ottani emléktábla, és a homlokzatot is szépen felújították.

A DTE-csarnok helyét jelző tábla sajnos már olvashatatlan. Rendbetétele a méltó tisztelet érdekében is időszerű volna!

Anno a tornacsarnok mellett az udvaron hatállásos, 50 méter hosszú lőteret is kialakítottak. Aztán 1902-ben és 1907-ben a Nagyerdőben is építhetett a DTE sport- és korcsolyapályákat. Ezek kétezer nézőt (más források szerint tízezer nézőt) voltak képesek befogadni. A leginkább tornában, birkózásban és sakkban eredményes egyletet 1949-ben szüntették meg. A Bem téri székházon azonban az (időközben lecserélt) emléktáblán kívül a beszédes épületdíszek is hirdetik a dicső múltat... DBKL

Lópatkó és kézi súlyzó az egykori székházon. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. október 13., péntek

Őszi szépségek tarka lombokkal és szüreti bulikkal


Debrecenben továbbra is gyönyörűen telik 2017 októbere. Most éppen péntek 13. van, ám az időjárás és a programok alapján mindenképpen szerencséseknek érezhetjük magunkat! 
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A legmagasabb nappali hőmérsékletek ugyanis  20 fok körül vannak, és ez igazán kellemes – főként, hogy hétvégén is ilyen szuper ,,vénasszonyok nyara" várható. A testet-lelket melengető napsütésben a természet is millió örömöt nyújt ilyentájt.


A növények csodás színváltozásait illusztráljuk a fenti felvételeinken, amelyeket a parkerdőben, a Medgyessy sétányon és az Egyetem téren készítettünk a napokban. Lélegzetelállító, ahogyan megannyi árnyalatban tündökölnek a lombok! Kirándulás és a természet szeretete közben pedig kiváló programokon is részt vehetünk mostanában. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Józsán, a Homokkertben és Nagymacson például szombaton szüreti bulik lesznek (előbbi helyen nyúlfőző verseny is). A vasutasművházban 14-én musicalfesztivál, másnap országos numizmatikai találkozó várja az érdeklődőket, míg a Méliusz Könyvtárban a Jost Ferenc építész munkásságát bemutató tárlat is megtekinthető november 4-ig. Jó hétvégét és kikapcsolódást Mindenkinek!




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés, október 19.: ,,tombol" a kánikula Debrecenben és a Piac utcán, pedig már szerelik a karácsonyi díszkivilágítást