Volt egyszer egy Vértessy-strand

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1921. május 21-én nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• A Telegdi-sófürdő
• A Cserkész-tó
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Volt egyszer egy Vértessy-strand, ahol 106 éve az első debreceni úszóverseny zajlott

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án. A strand és a téglagyár ilyen volt az 1920-as évek elején:

A Vértessy-strand. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán. A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. A strand és csónakázótó helyén agyagbánya volt. Az agyagot eltávolítva feljött a talajvíz, ami a sziksótartalma miatt gyógyhatású is volt. A strand és a csónakázó Vértessy Lajos ötleteként született meg, aki katonaként Cattaróban szolgált tüzérként. A Cattarói-öbölben látta az ott kialakított fürdőhelyeket.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Kapcsolódó cikkeink sok régi fotóval:

• A hajdani Margit-fürdő 
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• Az ős Vekeri-tó
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben 
• A Telegdi-sófürdő 
• A Cserkész-tó 
• A Vértessy-strand 
• A Kincses-tó
• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• A Keleti-főcsatorna
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A nagyhegyesi Kráter-tó

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 105 éve volt az első debreceni úszóverseny

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg ma 105 esztendeje, 1919. augusztus 16-án.

A főhomlokzat 2024. április 7-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is szolgálunk az alábbiakban...

A strand és a téglagyár az 1920-as évek elején

Erről a létesítményről és sok más múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

Fantasztikus közösség volt! Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabadstrandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. Az alábbi képen a Vértessy család látható:

A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi és fürdőzők. Fotó: Vértesi Ferenc archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és a Kassai úti Népfürdőről akkor még nem is szóltunk. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

Zeppelin a strandnál. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első debreceni úszóverseny 1919 nyarán

Debrecen első úszóversenyét a napjainkban újjászülető Vértessy-kastély melletti Vértessy-strandon rendezték meg 1919. augusztus 16-án.

Az újjászülető Vértessy-kastély homlokzata a Vértesi út felől, 2023. augusztus 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mutatjuk fent a szépségét egyre inkább visszanyerő patinás épület friss fotóját, de aztán természetesen korabeli felvétellel is bőségesen szolgálunk az alábbiakban...

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja. A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt, mely 1919. július elején nyílt meg.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára. A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol), s a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről. Róluk sok régi fotóval idekattintva is olvasható összeállításunk.

1931. március 29-én vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az epreskert felett. Miután ledobta a postazsákot megfordult és Budapest felé elrepült. A léghajón neves személyiségek utaztak: Karinthy Frigyes, Horthy István, Almássy László gróf, Gömbös Gyula. A léghajó hossza: 236,6 m, átmérője: 30,5 m volt. Fotó: Vértesi Ferenc családi archívuma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első úszóverseny Debrecenben

Debrecen első úszóversenyét 1919. augusztus 16-án rendezték meg a Vértessy-strandon, ahol 1931. március 29-én egy hatalmas Graf Zeppelin is megfordult (a fedélzetén híres emberekkel, lásd lent).

A fantasztikus hangulatot és közösségi életet is remekül szemlélteti ez a páratlan dokumentum! (Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma)

Erről a létesítményről és sok más csodás múltbéli eseményről a család leszármazottja, Vértesi Ferenc osztott meg felbecsülhetetlen értékű kópiákat a Debreceni Képeslapok Facebook-oldalán.

A Vértessy-strand és a Vértessy-téglagyár egy részlete az 1920-as évek elejéről

A tégláskerti Vértessy-féle vállalkozás létesítményét a téglagyár kubikgödreiből hozták létre. Vértesi Ferenc leírása szerint „a parton jobbról zenepavilon, stég, elöl homokos part, majd a strand területét kabinsor zárja.

A háttérben a téglagyár épülete kéménnyel, égetőkemencével, téglaszárítóval, a kabinsor mögött karbantartóműhelyek és egyéb gazdasági épületek láthatók. A gyár 1903-tól 1938-ig Balogh és Vértessy Téglagyár néven

működött.” Vértesi Ferenctől tudjuk azt is, hogy a Vértessy-strand Debrecen első szabad strandja volt. 1919. július elején nyílt meg, és 1919. augusztus 16-án már Debrecen első úszóversenyét itt rendezték meg. A strand és a hozzá tartozó csónakázó a kastély közelében hullámzott.

A hajdani tó területén a mai Gázvezeték utca halad át. A strand kabinsorral, öltözővel, tornaszerekkel, zenepavilonnal, stéggel, trambulinnal, büfével és csónakokkal is állt a fürdőzők szolgálatára.

Miska bácsi a fürdőzők gyűrűjében

A befagyott tó télen a korcsolyázóknak szerzett örömet. A strand hozzávetőleg a háborúig üzemelt. A legendás hírű úszómester, Miska bácsi a Vértessy-strandon is dolgozott úszómesterként (a képen úszósapkában pózol).

A közkedvelt szakember a Nagyerdei Strand négyméteres medencéjének „örökös úszómestere” is volt.

Debrecen pedig nem mellékesen hajdanán a fürdők és csónakázók városa volt. A déli részen működött

a Vértessy, a Telegdy és a Cserkész, északon a nagyerdei, keleten a Kincses, középen pedig a pazar Margit. Ezeken telente korcsolyázni is lehetett – és akkor még nem is szóltunk a Kassai úti Népfürdőről (1934)! Róluk sok régi fotóval idekattintva olvasható összeállításunk. DBKL

1931. március 29-én, vasárnap óriási hóviharban Graf Zeppelin LZ-127-es felségjelű léghajó az Epreskert felett. A kép előterében az egykori, csodás Vértessy-strand egy részlete látható. Fotók: Vértesi Ferenc családi archívuma

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vértessy-kastély 2021. augusztus 23-án. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni sport bölcsője

A Debrecen nevét viselő tornaegyletet 1867. március 10-én alakították meg lelkes sportszerető elődeink, akik egy bizonyos Simonffy Sámuel II. nevű úriembert választottak meg az elnöküknek.

A tornaegylet egykori székháza a Bem téren. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel II. egyébként ügyvéd volt, és az 1875-ben felállított Debreceni Ügyvédi Kamarának is az első elnöke lett. A DTE palettáján eleinte többek között szertorna, vívás, futás és gerelyhajítás szerepelt, és 1889-ig a Református Kollégium tornacsarnokát és hátsó udvarát használta.

1933-as és 1949-es jelenetek a debreceni tornászok szerepléseiből. Fotók: Fortepan, Gyollai Jánosné, Kovács Márton Ernő

A tornaegylet még most is létező székházát és a hozzá tartozó emeletes tornacsarnokot 1896-ban adták át a mai Bem tér 9. szám alatt. A korábbi emléktábla szerint ez ,,bölcsője volt Debrecen város sportjának, és otthona minden sportolni vágyónak". E helyen napjainkban egészségügyi intézmény működik.

Sajnos a csarnok a II. világháborúban bombatalálat miatt megsemmisült; helyét ma egy halvány emléktábla hirdeti a házak között. Szerencsére a Bem téri fronton jól olvasható az ottani emléktábla, és a homlokzatot is szépen felújították.

A DTE-csarnok helyét jelző tábla sajnos már olvashatatlan. Rendbetétele a méltó tisztelet érdekében is időszerű volna!

Anno a tornacsarnok mellett az udvaron hatállásos, 50 méter hosszú lőteret is kialakítottak. Aztán 1902-ben és 1907-ben a Nagyerdőben is építhetett a DTE sport- és korcsolyapályákat. Ezek kétezer nézőt (más források szerint tízezer nézőt) voltak képesek befogadni. A leginkább tornában, birkózásban és sakkban eredményes egyletet 1949-ben szüntették meg. A Bem téri székházon azonban az (időközben lecserélt) emléktáblán kívül a beszédes épületdíszek is hirdetik a dicső múltat... DBKL

Lópatkó és kézi súlyzó az egykori székházon. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Őszi szépségek tarka lombokkal és szüreti bulikkal

Debrecenben továbbra is gyönyörűen telik 2017 októbere. Most éppen péntek 13. van, ám az időjárás és a programok alapján mindenképpen szerencséseknek érezhetjük magunkat! 

Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A legmagasabb nappali hőmérsékletek ugyanis  20 fok körül vannak, és ez igazán kellemes – főként, hogy hétvégén is ilyen szuper ,,vénasszonyok nyara" várható. A testet-lelket melengető napsütésben a természet is millió örömöt nyújt ilyentájt.

A növények csodás színváltozásait illusztráljuk a fenti felvételeinken, amelyeket a parkerdőben, a Medgyessy sétányon és az Egyetem téren készítettünk a napokban. Lélegzetelállító, ahogyan megannyi árnyalatban tündökölnek a lombok! Kirándulás és a természet szeretete közben pedig kiváló programokon is részt vehetünk mostanában. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Józsán, a Homokkertben és Nagymacson például szombaton szüreti bulik lesznek (előbbi helyen nyúlfőző verseny is). A vasutasművházban 14-én musicalfesztivál, másnap országos numizmatikai találkozó várja az érdeklődőket, míg a Méliusz Könyvtárban a Jost Ferenc építész munkásságát bemutató tárlat is megtekinthető november 4-ig. Jó hétvégét és kikapcsolódást Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés, október 19.: ,,tombol" a kánikula Debrecenben és a Piac utcán, pedig már szerelik a karácsonyi díszkivilágítást

Slambucfőzők versenye

A debreceni tájegység jellegzetes népi eledelének, a slambucnak a készítői versengenek a Homokkerti Közösségi Ház udvarán, október első szombatján.

A csodálatos napsütéses időjárásban megrendezett gasztronómiai vetélkedőn 15 bogrács körül sürögnek-forognak a résztvevők. Közben pogácsáznak, itókát kortyolgatnak, s jókat beszélgetnek, nevetgélnek a szuper társaságban.

A legtöbb csapat csupán szalonnát, tésztát, krumplit, valamint sót és vizet használ a slambuc elkészítéséhez. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

Némelyikük piros paprikával is ízesíti, és csak egy-két versenyző pirítja meg a tésztát (ami pedig leginkább házi lebbencs). Az illata és a látványa azonban mindnek fenséges!

Összeveszni persze egyikük se fog azon, hogy miként is készül az ,,igazi" slambuc. Elfogadják, ha a másik nem pont úgy csinálja, mint emezek. A zsűri úgyis körbejár, egyenként megkérdezi az összetevőket és a főzési módot, s végül természetesen meg is kóstolja a slambucokat...

...amik bárhogyan is születtek, például forgatással, kavarással avagy erős paprikával, egészen biztosan mind isteni ízű remekmű! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!