Az Ördög árka

Debrecen egyik legősibb és legmisztikusabb emlékhelye a cívisváros keleti határában, a Vámospércsi út mellett rejtőzik. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eredetileg csaknem 1700 éves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának (vagy Ördög-ároknak is) nevezett „szakadék” egy 1700 éves erődítménynek a rekonstruált és 1986. június 25-én átadott maradványa. Az erdőspusztai, fancsikai részen fekvő terület kívülről nem látható, de egyébként nagyon jól megközelíthető.

Az 1986-os rekonstrukció cikke

Az Ördög árka a Vámospércsi (azaz a 48-as számú) úton a cívisvárosból kifelé haladva, jobb kéz felől található, mégpedig a Zsuzsi vonat – Csereerdő nevű – megállójával szemben. A távolsági és a helyi 37-es autóbuszok pont ott állnak meg, és táblák is jelzik / jelezték az árok helyét.

A megállóval szemben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki kerékpárral menne, az is nyugodtan szálljon nyeregbe, hiszen a Vámospércsi út mentén végig bicikliút van. A tekerésre fordítandó idő – kényelmes tempóban – mindössze negyedóra a Budai Nagy Antal utcától. A patakmedreken átívelő, és helyenként hangulatosan kanyargós út során szelídgesztenyék is zöldellnek a fák között, s a Zúzmara utcán letérve akár az új élményparkot is fel lehet(ett) keresni.

Itt visz be az ösvény . Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csereerdei Zsuzsi-megállónál óvatosan át kell menni a Vámospércsi út túloldalába, és máris előttünk van a dűlő, ami az erődítményhez vezet. Itt halad a zöld túraútvonal is a különös atmoszférájú emlékhelyhez. A fák takarásában szentélyként tárul fel a védvonal rekonstruált szakasza, és az ősi idők varázsa bizony megremegteti a látogatót. A pihenőhelyen egy tájékoztatótáblát is felállítottak, s arról is érdekes ismeretekhez juthatunk.

Az információs tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az árkok egy hatalmas rendszerhez tartoznak, ami mintegy 550 kilométer hosszúságban övezi az Alföldet. A sáncrendszert ugyanakkor nem egy védvonal alkotja, hanem akár négy is, és ezek egymástól 3–15 kilométer távolságban húzódnak. Az árkok egyébként 1,5–3,1 méter mélységűek, és 3,4–10,4 méter szélesek. A leírás szerint a leletek alapján a sáncokat a szarmaták hozhatták létre a 300-as évek elején.

Egy mai harcos a vár fokán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a tábláról továbbá azt is, hogy Debrecen határát az Ördög árkának két vonala is átszeli. Az egyik a hajdúhadházi Csere-erdőből lép át a Monostori-erdőbe, majd a Nagyerdőn fut keresztül, s végül jól látható a Paci-erdőben is. A másik a hajdúhadházi Nagyerdőből jön át Pallagon, majd délkelet felé kanyarodva keresztezi a Fancsikai- és a Bánki-erdőt. Ennek egy helyreállított szakasza bújik meg a Vámospércsi út melletti fák között.

Mai is roppant félelmetesek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ördög árkának felfedezésére maximum félóra bőven elegendő. Utunkat folytatva, ha a karnyújtásnyira lévő Panoráma úton jobbra fordulunk, akkor hamar (például egy újabb 15–20 perces kerekezéssel) eljuthatunk a fancsikai pihenőövezetbe is. A legkitartóbbak onnan a Vekeri-tavat, illetve annak helyét is meglátogathatják! Cikkünk a (volt) tavakról idekattintva látható.

Az évek hatása a sáncon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló cikkeink sok fotóval:

• A debreceni Indiana Jones-híd
• A Kassai úti bunker
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• Az „UV-király” emlékműve
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy Déri téri pad a lakótelepre?
• A Kráter-tó
• A Sámsoni úti befejezetlen reneszánsz romkastély
• A Piac utcai átfordulós lift
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• Évezredes rom a Fancsikán rejtőző dombon
• A Kút utcai Stonehenge park

A szomszédos (volt) kilátó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• A kerekestelepi strand
• A lencztelepi SZUSZ
• Erdőspuszta rejtett oázisa
• Volt egyszer egy Macsi Balcsi
• A hajdani kisfürdő és a Szikla
• Lubickolás a Nagyerdőben
• Az egykori Margit-fürdő
• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sófürdő
• A Vértessy-strand
• A Kincses-tó
• A debreceni szovjet tankúsztató
• A Keleti-főcsatorna
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A barokk Eger fényűző strandja
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• A Gyulai Várfürdő
• A lillafüredi megfagyott vízesés
• Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés
• A balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő
• Szent Margit nyomában
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Túra a tiszacsegei kompnál és csárdánál
• A kiskunmajsai Jonathermál

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

Az édenkert hajnalán

Debrecen oázisát az újonnan átadott létesítményeivel idézzük meg a hőskorból ebben az összeállításunkban. Amikor a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag) még az Attila tér 3. szám alatt működött, a vállalat kiadott egy négynyelvű leporellót a korabeli fejlesztésekről és tájról.

A Vekeri. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat. Ezeknek a településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Fancsika, Gúth, Haláp, Nagycsere és Pac.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó, 1986. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot. Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat. Ezek közül például a 17 hektáros Vekeri-tó építésekor a mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet úgy képezték belőle. A Vekeri Pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

A megemelt híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A fantasztikus komplexumhoz kempinget és úttörőtábort is építettek, és az 1980-as évek közepén megérkezett a Kati nevű sétahajó is (ami ma már sajnos régóta ki van vonva a forgalomból). Napjainkig a Vekeri-tó nagyon sok fantasztikus programnak adott otthont, köztük a nemzetközi kempingtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. 2015-ben drámai képet nyújtott a táj, hiszen itt is kiszáradt a tó, ám a következő szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, lásd pl. a 2025 húsvéti cikkünket sok fotóval...

A Fefag képeslapja a Kati hajóval, 1988

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Erdőspusztai Tájház 1985-ben. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• A hőskori Vekeri-tó
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Kondoros
• A Tócó
• A Lencz-telepi paradicsom
• A régi Vértessy-strand

A Hosszúpályi úti népművészeti alkotóház

Debrecen remek kiránduló- és művészeti helye volt a Hosszúpályi úti egykori Borsos József-féle iskolaépületben létrehozott alkotóház. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A ház 2025 húsvétján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyi sajtó 1982 augusztusában adta hírül, hogy népművészeti alkotóház lesz az iskolaépület, amit a városi tanácstól a Kölcsey Művelődési Központ kapott meg. A házat a jövőben átalakítják népművészeti alkotóházzá, ami megfelelően illeszkedik a Vekeri-tó környékén elterülő üdülői komplexumba – fogalmazott a cikk, így folytatva: „A művelődési központ tárgyalkotó stúdiójának mintegy tizenöt tagja jelenleg az országút felőli kerítést készíti. Mint látható, a kerítés faanyagának díszítése megyénk népművészeti emlékeinek ízlését idézi.”

A Napló 1982 és 1983 augusztusi cikkei

A 2025 húsvéti ottjártunkkor emberekkel nem találkoztunk itt, de az látható volt, hogy rendben van tartva az ingatlan. A terület mellett kivágták a fákat, csak a telek körül maradtak. Korábban itt egyébként nemcsak alkotótáborok működtek felnőtt népművészeknek, hanem gyerekeknek is rendeztek kézművestáborokat ezen a helyen. Remélhetőleg ez a jó szokás napjainkra se szakadt meg! Aki megáll itt, annak érdemes megnéznie a közelben „Szarka kapitány” síremlékét is (lásd a cikk végén is).

A bungalók az irtás felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

A Vekeri-tó 2025 húsvétján

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

A volt Víg-kend Major 2025 húsvétján

Az egykori nyári napközis tábor

A hajdani Ifipark

A lebontott Nagyerdei kemping

Szarka kapitány emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mi újság a volt Víg-kend Majornál?

Debrecentől 5 kilométerre, Erdőspusztán ma is megtalálható az egykori Víg-Kend Major eldugott területe a Hosszúpályi út mellett. Ezt a most is vadregényes, de már más funkciót betöltő helyet lestük meg a 2025-ös húsvéti túránkon. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Még kint a régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendszerváltás előtt a repülőtér szovjet bombaraktáraként működő, akkor több mint 6 hektáros erdei telepet a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet többek között az 1993. IX. 21-i helyi sajtóban hirdette árverésre. Az új tulajdonos itt hozta létre a legendás Víg-Kend Majort, mely 2012 nyaráig működött. Korábban ezen a területen helyezték el az 1990. március 20-án ledöntött Proletár- és Lenin-szobrot is.

Árak a múltból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma is elérhető honlapja szerint a Víg-Kend Majorban szerencsésen találkozott a szálláshely-, éttermi, sport-, szabadidő-szolgáltatás komplex egysége, ily módon lehetővé téve nagy létszámú, nagyszabású mega-, céges és privát rendezvények, fesztiválok, találkozók lebonyolítását is. Volt itt apartman, panzió, turistaszálló, kemping, étterem, fedett szín, szabadtéri színpad, autósmozi, gyermekjátszóház, főzőhelyek, hangár, bitumenes kosár-, salakos tenisz- és bitumenes kézilabdapálya, lovaglókarám, pingpongasztal, rendezvényfotózás, fürdőmedence stb. is.

A főkapu ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A médiában 2023-ban cikkeztek arról, hogy ismét eladták a létesítményt. A 2025 húsvéti ottjártunkkor a nyitott kapun át be lehetett látni, az út mellett pedig távol-keleti zászlós „Hanmaum”-os táblát is lencsevégre kaphattunk. Kérjük, hogy aki volt már bent mostanában ezen a kies helyen, ossza meg velünk az élményeit! (A Vekeri-tó 2025 húsvéti lesújtó állapotát itt mutattuk be.)

Régi és új táblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspuszta a Föld napján: a Vekeri-tó vízért kiált!

Debrecen gyönyörű kirándulóhelye, a Vekeri-tó és annak pihenőközpontja 1976. április 30. óta szolgálja a kirándulókat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2025. április 21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025-ös Föld napja alkalmából április 21-én ezt a hajdani paradicsomot örökítettük meg. (Nem mellesleg a Föld napjáról 1970 óta emlékezünk meg minden évben.)

A kacsák is szomjaznak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Előzőleg 2023 nyarán látogattunk ide, akkor azért sokkal több víz volt a mederben, mint most.

Itt kikötő volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025. április 21-i ottjártunkkor már hiába kerestük a csillogón hullámzó víztükröt, és úgyszintén rá se lehetett ismerni a valamikori csónak- és hajókikötők helyeire.

Szívfacsaró látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2015-ben szinte teljesen kiszáradt a Vekeri-tó (is), és most is épp csak még van benne ici-pici víz.

Jó ötlet – volt! Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025-ös Föld napja előtti napon bebarangoltuk a környéket, de csak a központi tórész közepén húzódott némi keskeny vízcsík.

A hátsó hídon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sajnos ugyanez mondható el a hátsó medrek és a belső híd környékéről is.

A hajdani lacipecsenyés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E sajnálatos helyzet ellenére meglepően élénk volt a kirándulók forgalma a kiszáradt tó körül.

A külső hídról ezt látni... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alábbi fotón megörökített pad és partrész milyen jó is volt egykoron, amikor itt még belelógathattuk a lábunkat a hideg tóvízbe egy-egy forró nyári napon!

Itt is vízpart volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy szó, mint száz: a Vekeri-tó vízért kiált! Aki hallja, adja tovább!

A hátsó tórész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vekeri-tó víztől ragyogó 2023-as arcát ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A volt vízmérce. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

• A Cserkész-tó
• A Telegdi-sósfürdő
• Az édenkert hajnalán
• A hőskori Vekeri-tó
• A mesés Kincses-tó
• Szeretett szép tavaink a múltban
• Fancsikai apokalipszis
• A Keleti-főcsatorna
• Régmúlt strandok, csodatévő csolnakázók
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• A Kisfürdő és a Szikla
• A Kerekestelepi Strand
• Volt egyszer egy csónakázónk
• A hajdani mesés Margit-fürdő
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Kondoros
• A Tócó
• A Lencz-telepi paradicsom
• A régi Vértessy-strand

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL