Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hal. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2026. március 22., vasárnap

A Békás-tó az átépítése előtt

Nyári pompa a régi tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legszebb, legfontosabb területe a Nagyerdő, amelynek szintén kiemelt része a parkerdei övezetben 90 éve kialakított Békás-tó. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A felejthetetlen kút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal az elmúlt évtizedben készített felvételeink közül válogatunk, mégpedig azért, mert akkor gyönyörködhettünk utoljára a Békás-tó átépítés előtti arcában. A fenti képen az érthetetlen módon megszüntetett, igen népszerű spriccelős ivúkutat idézzük meg.

Napozás a parton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2013-ban megörökített Békás-tavi jelenetek közé a nyári életképeken kívül minden évszak eseményeit felvillantjuk. Az előző kép nyári hőségben, a következő pedig tavaszi virágzáskor készült a régi fűzfáknál.

Szépséges lombok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vissza a télbe, ilyen volt a Békás-tó vize a lebontott hídnál a kacsákkal.

Tavaszváró pillanat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hóesés után csodás látványt nyújtott a kis fahíd is (hátul egy kivágott fűzfa).

Festői fehérségben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi szabadtéri színpad felőli parton még megvoltak a napozódeszkák és a fedett kiülők, telente pedig a befagyott vízen jókat lehetett csúszkálni.

Csúszkálók a tó jegén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Festői alkonyat a téli Békás-tó lebontott hídjánál:

A hófödte fahíd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor vastag jég borította a tó vizét, sokan élvezték rajta a tél örömeit.

A befagyott Békás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sötétedésig nagy jégkorongmeccseket is vívtak itt a csapatokba szerveződött korisok (ahogyan a csónakázón is).

Korongozók a jégen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül azt idézzük fel, hogy az utolsó teleken milyen volt a Békás-tavunk megszüntetett szeretett hídja, és van még egy képünk a kis ivókútról is. További archív képeinkben az átépítés előtti tóról és parkerdőről ebben az összeállításunkban gyönyörködhetünk.

A hajdani kis híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 6., szombat

Az átépítés előtti Békás-tó, fahíd és ivókút 13 régi fotón


Debrecen egyik legszebb, legfontosabb területe a Nagyerdő, amelynek szintén kiemelt része a parkerdei övezetben 90 éve kialakított Békás-tóFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen az érthetetlen módon megszüntetett, igen népszerű spriccelős ivókutat idézzük meg. Ezúttal a 2013-ban készített felvételeink közül válogatunk, mégpedig azért, mert akkor gyönyörködhettünk utoljára a Békás-tó átépítés előtti arcában.

A természet lágy ölén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2013-ban megörökített Békás-tavi jelenetek közé a nyári életképeken kívül minden évszak eseményeit felvillantjuk. Az előző kép nyári hőségben, a következő pedig tavaszi virágzáskor készült a régi fűzfáknál.

Régi tavasz. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vissza a télbe, ilyen volt a Békás-tó vize a lebontott hídnál a kacsákkal. Fotó© Debreceni Képeslapok

Olvadás és fagyás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hóesés után csodás látványt nyújtott a kis fahíd is (hátul egy azóta kivágott fűzfa).

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

régi szabadtéri színpad felőli parton még megvoltak a napozódeszkák és a fedett kiülők, telente pedig a befagyott vízen jókat lehetett csúszkálni.

Családi program. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Festői alkonyat a téli Békás-tó lebontott hídjánál:

A hófödte tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor vastag jég borította a tó vizét, sokan élvezték rajta a tél örömeit.

Jégkorongozók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sötétedésig, sőt, azt követően is nagy jégkorongmeccseket is vívtak itt a csapatokba szerveződött korisok (ahogyan a csónakázón is). A Békás-tavi ivókút még meglévő párjáról itt írtunk.

Hokisok a tavon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül azt idézzük fel, hogy az utolsó teleken milyen volt a Békás-tavunk megszüntetett szeretett hídja, és van még egy képünk a kis ivókútról is. További archív képeinkben az átépítés előtti tóról és parkerdőről ebben az összeállításunkban gyönyörködhetünk.

A hajdani híd. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2025. július 3., csütörtök

Júliusi csillogás a tiszacsegei kompnál és csárdánál


A Debrecentől mintegy 55 kilométerre lévő Tiszacsegére látogattunk 2025. július 1-jén délután. Rögtön a parton a virágokból kirakott Csege szót örökítettük meg. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Csodálatos fények csillognak a Tiszán!

A Tisza-part varázslatos. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hatalmas fák, a rendezett part sétára vagy ellazító üldögélésre csábít.

Mesevilágot idézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egész ország ismeri a csegei kompot, mely fáradhatatlanul rója útját parttól partig.

Vízen a komp. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nosztalgikus hangulatú rerto üdülők is vannak a parton, tudtunkkal a képen lévő az önkormányzaté:


A csárdában hatalmas adag ételeket kaptunk, fenséges ízekkel


Ottjártunkkor a házigazdák már készülődtek a hétvégi Tiszacsegei Halászléfőző Fesztiválra...


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. június 20., péntek

A hajdani debreceni csodálatos Cserkész-tó


Debrecen tégláskerti részének szélén hajdanán pazar vízi paradicsom tündökölt. Csónakázók és korcsolyázók sportoltak rajta, és persze nagy mulatságokat is tartottak ott. Az utolsó időszakban a cserkészek által működtetett oázis területe ma is beépítetlen, ám víz csak nagy esőzések után csillog rajta.

Remek jelenet az egykori tóparti életről

A rét megközelíthető a Déli sorról a régi vasúti gurító alagútjából, valamint a Gázvezeték utcai salakmotorpálya felől is. Ez utóbbin haladva régi kockaköves út fut a fák alatt az egykori tóhoz, a keresett helyen pedig a meder szegélye is felfedezhető.

A régi kőút. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

De nézzük a múltat! Zoltai Lajos leírása szerint ez a csónakázó anno a szőlőskertek közt keletkezett. Azoknak a posványos gödröknek, vízállásoknak az egyik legnagyobbika volt, amiknek a hasznosítására, eltüntetésére 1846-ban gondolt legelőször a városi hatóság.

Egy régi képeslapon

A tó területe a vasúti pályaudvar feltöltése (1855–57) előtt még nagyobb volt, az 1930-as években pedig 1 hold és 1200 négyszögöles. Ezen a szúnyogtenyésztő pocsolyás vízen (amit a szűcsök régóta nyersbőr mosására használtak) a nálunk még kevesek által ismert játék honosult meg: 1873 elején korcsolyázó egyletbe tömörültek a sport hívei. A következő év végén csónakázó egylet is alakult, és bérbe vették a várostól a tó használatát. Ettől fogva ez az iszaptól megtisztított, és kellőképpen felszerelt birodalom 25 éven át az ifjúság kedvelt kiránduló-, szórakozóhelye volt.

Itt csillogott anno a víztükör Fotó© Debreceni Képeslapok

Gyakran zajlottak le rajta lámpionok és fáklyák világításánál ünnepélyes versenyek, olykor pesti, bécsi vendégek részvé-telével – mígnem az 1800-as évek végén ,,a szép ősz bajuszt viselő öreg Szikszay József" felépíttetvén a menyéről elnevezett Margit-fürdőt, ennek téres udvarán korcsolyapályát is rendezett be, kényelmes melegedő csarnokkal, vendéglővel. A csónakázó egylet nem bírta a versenyt a Margit-fürdő jegével, ami már gőzvasúton is elérhető lett. A vasúti állomás újraépítésének és kibővítésének éppen akkor felvetett terve a csónakázó jövőjét is bizonytalanná tette. Az elmostohásodott körülmények miatt 1904-ben a csónakázó egylet feloszlott, s csakhamar követte példáját a korcsolyázó egylet is. A tavat a hozzátartozó földdel együtt 1905-ben évi 100 koronáért Szabó Sándor bérelte ki.

Fotó: Kassay Ernő, Csáthy Kiadó, Zempléni Múzeum

Az ő családja 1929-ig fenntartotta a csónakvállalatot. A tó partján kis nyári vendéglőt is nyitott. Sőt a természetes forrás vizével táplálkozó tó vizében halat is tenyésztett. Végül a Magyar Cserkész Szövetség vette bérbe a tavat. 1932. május 17-én a városi közgyűlés évi 1 aranypengő díjért engedte át a szövetségnek 1205 négyszögöl földdel együtt – úgy, hogy ott cserkészházat épített, kerítést készített, sőt gyümölcsöst ültetett, és vízi növényeket telepített.

Festői hely volt!

Az avatás 1932. október 2-án volt. Csanak József tervei alapján a cserkészek ezermesteri ügyességgel, kevés pénzecskéjükből – fogalmaz Zoltai Lajos – a céljaiknak megfelelő, valóban tetszetős külsejű tornyos hajlékot varázsoltak az új életre kelt csónakázó mellé... Amit a II. világháború után szüntettek meg, akárcsak például a csapókerti Kincses-tavat.

A tóterület a vasúti gurító hídjával. Fotó© Debreceni Képeslapok

A környéken egyébként nem a Cserkész-tó volt az egyetlen oázis, hiszen a közelében működött a Vértessy-strand és a Telegdi-fürdő is. Ezekről ebben az összeállításunkban láthatók régi fotók és leírások.

A Déli soron álló épületegyüttes. Fotó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!