Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lépcső. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: lépcső. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 14., kedd

A Nagytemplom melletti aluljáró (1979—1986)

Debrecenben a hajdani Kálvin téri gyalogos-aluljárót 1979. január 5-én adták át a halálkanyarnál. A megnyitásról szóló Napló-tudósításban Kovács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője az alábbiakat mondta el:

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az aluljáró építése 1977 közepén kezdődött, s a munkálatok közben sokan feltették a kérdést, hogy miért éppen ide terveztek gyalogos-aluljárót elsőként Debrecenben, amikor a városközpontban a Kálvin térinél nagyobb gyalogos- és járműforgalmú csomópont is található. A Kálvin téri aluljáró előretekintő beruházásnak számít, ugyanis az igazi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha végérvényesen átrendezik a Kálvin teretMai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aluljáró maradéka (24.11.07.)  Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikk kifejtette továbbá, hogy az aluljáró a rendezési tervnek megfelelően a jövőben a nagyszámú gyalogosforgalom számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosít. Természetesen baleset-biztonsági okok is közrejátszottak abban, hogy végül is ide került Debrecen első aluljárója. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat generál kivitelezésében elkészült aluljáró (ami mintegy 5 és félmillió forintba került) teljes hossza 44 méter, szélessége 5 méter, 25 lépcső vezet le az aluljáróba, melynek padozata csúszásmentes gumiból készült. Óránként egyszerre 8 ezren közlekedhetnek az új létesítményben — ismertette az 1979. január 10-i beszámoló. A helyet azonban sajnos alig használták az emberek, sokan ugyanis ebbe az aluljáróba is lusták voltak lemenni, majd ismét lépcsőzni. Közben az is szárnyra kapott, hogy az aluljáró miatt megrepedtek a Nagytemplom falai.

A Nagytemplom előtti lépcső. Fotó: HBN

Aztán 1986. július 14-én a következő sajtóhír jelent meg: Ma építési munkálatok kezdődnek Debrecenben, a Nagytemplom körül: lebontják az aluljáró korlátait, majd lefedik az aluljárót. Mint dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, a tanács és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetői megkülönböztetett felelősséget éreznek a Nagytemplom sorsáért, hiszen az építészeti remekmű nemcsak egyházi kegyhely, hanem a magyar történelem egyik legimpozánsabb emlékhelye is. Ettől a gondolattól vezérelve 1986. január 30-án megállapodás született, figyelembe véve a sokoldalú szakértői véleményeket, hogy a Nagytemplom körül kiépített romkertben öt méter hosszú szakaszon az alapot ellennyomással látják el. Bár jelenleg a templom állapota nem ítélhető szilárdsági, stabilitási szempontból veszélyesnek, a fenti intézkedés mégis szükséges, hogy lehetősége se merüljön fel a templom állékonysága csökkenésének. Ez azt jelenti, hogy a Református Kollégium felé eső oldalon a kőtárat betemetik, mert az hosszabb távon esetleg veszélyeztetné a templom állagát, stabilitását. Az egyház kegyeleti okokra hivatkozva kérte az aluljáró megszüntetését. A kérésnek a városi tanács helyt ad, így az aluljárót lezárják, a korlátokat lebontják, vasbeton panellel befedik és aszfaltozzák. Megállapodás született abban is, hogy a Romkertet a podeszttel összekötő rézsű letaposott részén a tanács lépcsőt építtet.

Az új aluljáró belseje. Fotó: HBN

A cikk hangsúlyozza: a Romkert továbbra is megmarad. A városi tanács feladatának érzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjék a Nagytemplom és környéke, a Romkert és az Emlékkert rendjéről, tisztaságáról. A munkálatok legkésőbb augusztus 25-ig befejeződnek. A városi tanács meg van győződve arról, hogy a templom sorsa minden debreceni lakó, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos, és reméli, hogy ezzel a megoldással, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőségével a legteljesebb egyetértésben született, a templom biztonsága miatt egyetért.

U. i.: Radnai Pál városi főépítész a Napló 1990. március 5-i cikkében az aluljáróval kapcsolatban leszögezte: a templom nem az aluljáró miatt repedt meg. Az jól van ott, ahol van. Most ugyan le van zárva, de ha szükség lesz rá, újra meg lehet nyitni. Az aluljárót azóta sem nyitották meg, csak az üzletház felőli lépcsője használható Pázmándi Antal kerámiafalánál, ahol pinceüzletek működnek. A végső megoldást a belvárosi sétálóövezet kialakítása jelentette.

A Petőfi téri aluljárót '84.X. 24-én adták át

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 13., szerda

A Kálvin téri Romkert a 2010-es átépítése előtt

Debrecenben a Kálvin téri Emlékkert 2010 végén nyerte el a ma ismert arcát, Kertai László terveinek eredményeként. Azt, hogy milyen volt a terület az átépítése előtt, Hapák József archív képeivel is felidézhetjük. A fotókon a sok fa mellett azok a romok is szembetűnőek, melyeket szintén Kertai László, valamint dr. Módy György muzeológus vezetésével tártak föl 1981-ben. Ezek a kiegészített, restaurált téglafalak az 1802-es tűzvészben elpusztult András-templom maradványai.


A Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében őrzött muzeális felvételek tanúsága szerint akkoriban a Nagytemplom mögött nem a mai üvegépítmény feküdt, hanem egy környezetbe illő süllyesztett terület. Ezt a különleges hangulatú helyet padként használható, faburkolatú lépcsők szegélyezték, s mindezek által a kis tér egy romantikus amfiteátrum hatását keltette.


Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 3., kedd

Még megcsodálható az öt méter magas Életfa

Debrecenben a 2024-es virágkarnevál és az Élő ige éve alkalmából Életfát állított a Tiszántúli Református Egyházkerület az Egyetemi Templom főkapuja elé. Pikó Sándor öt méter magas műve még 2024. szeptember 2-án is megcsodálható volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az Életfa 2024. 09. 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyházkerület korábbi tudósítása szerint Fekete Károly püspök így fogalmazott a szép alkotásról: „A két tér: az egyetem, azaz a tudomány temploma, valamint az Isten háza között van kapcsolat, hiszen már az Édenkertben is egymás mellett állt az Élet fája és a Tudás fája. A mi üzenetünk ezen a virágkarneválon az, hogy a szent és a profán között van átjárás, és a templom kapujában egy olyan hívogató alkotás áll, amely az életről üzen.” Érdemes tehát még megtekinteni ezt a különleges Életfát, a szökőkút előtti – már elbontott – ünnepi oázis pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel.

Ilyen volt a medencénél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 6., szerda

Omló lépcsők, törött járda a Faraktár utcai felüljárón

Debrecenben ijesztő dolgok történnek a Faraktár utcai felüljáróval. Korábban például a felső pereméről hullottak betondarabok, s emiatt a fenntartó társaság munkatársai hálókat szereltek az érintett helyekre, hogy felfogják a veszélyes törmelékeket. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Jókora törések a Faraktár utcai felüljáró északkeleti lépcsőin 2024. március 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most, 2024. március 5-én sajnos újabb elgondolkodtató fejleményeket örökítettünk meg a 45 éves létesítményről. Összeállításunk fotóin és az alábbi videóban ezt az állapotot mutatjuk be.


A videóban az északkeleti lépcsőt filmeztük le, s jól látható benne az is, hogy jelentős méretű betondarabok hiányoznak a fokokból. A többi lépcső is máladozik, de szerencsére egyelőre nem ennyire. Az arra járókban azonban ezek láttán megfogalmazódhat az is, hogyha ilyen állapotban van a lépcső, amit csak gyalogosok használnak, akkor milyen lehet az úttest?

Összetört, koszos burkolat a Faraktár utcai felüljáró északi járdáján, 2024. március 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett sajnos a járda is elszomorító képet mutatott az ottjártunkkor. Az északi járda például nemcsak koszos és porral borított, hanem több helyen a burkolata is már-már bokaficamítóan összetört.

A Faraktár utcai felüljáró egyik omló északkeleti lépcsője 2024. március 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Remélhetőleg mihamarabb megszüntetik ezeket a hibákat, mivel a lábnak, cipőnek, illetve a tüdőnek is károsak. A Faraktár utcai felüljáró körüli illegális átjárókról ebben a cikkünkben írtunk.

A Faraktár utcai felüljáró egyik fedlapja az északi járdán, 2024. március 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró omló északkeleti lépcsői 2024. március 5-én (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Frissítés: a 2024. április 9-i ottjártunkkor örömmel tapasztaltuk,
hogy rendbetették a híd lépcsőit. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Faraktár utcai felüljáró északnyugati lépcsője lentről nézve, 2024. március 5-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. december 6., szerda

Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában

Debrecen hajdani fogadóinak egyike a 48-as főút mellett omladozik, Halápnál. Az 1778-ban, Köhler György tervei alapján, nádtetővel megépített vendéglátóhelyről ezúttal olyan fotókat osztunk meg, amelyekről kiderül, hogy a működése utolsó időszakában milyen árak voltak a Halápi Csárdában. 2012-ben, amikor ezeket készítettük, már szellemtanya volt a hajdan népszerű és fontos üzlet, ám még egyben volt a homlokzaton a cégtáblája, és az is olvasható volt rajta, hogy ki üzemeltette a boltot.

 A Halápi Csárda homlokzatán 2012-ben még egyben megvolt az utolsó cégtábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ablakok, ajtók (ahol még voltak) tárva-nyitva álltak, s a pincébe is le lehetett menni. Ott pedig például lekvárok, befőttek sorakoztak a polcokon, s a lépcsőn egy nagy tábla sárgállott. Az árjegyzék! Lássuk is, mik voltak itt az utolsó árak (nyilván nem 2012-ben):

 A Halápi Csárda pincelépcsőjén sárgálló utolsó árlap. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fél deci konyak, pálinka, Hubertus, Várda keserű stb. 130 forintba került, a Marlboro 590 forintba, a Helikon 440-be; a Sopianae ára 480 volt, a „Szimfóniáé” pedig 410 forint. Az árjegyzék szerint a rágó 120, a Sportszelet 80 forint, a Bohóc csoki és a ropi 60-60 forint ellenében volt megvásárolható. Ezek nem bolti árak, de bizony napjainkban nagyon örülnénk, ha még ennyi lenne az árszínvonal a hazai kereskedelemben...

A Halápi Csárda főhomlokzatát szemből megörökítő képünk 2012-ből. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 A Halápi Csárda utolsó árlistája, jóval később, 2012-ben fotózva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. június 23., péntek

A Vágóhíd utcai palota és a híd alatti öreg házak

A debreceni Vágóhíd utcai volt dohánygyár mellett áll egy különleges emeletes kis palota, amin sokaknak megragadhat a tekintetük például a Zsibogóba jövet-menet. Olvasónk, Szegedi Péter is arról érdeklődött, hogy ez új épület, vagy olyan régi, ami eredeileg a dohánygyárhoz tartozott.

A Vágóhíd utca 4/A. szám alatti épületben ma bútorbolt működik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az utóbbi – tudtuk meg a helyszínen érdeklődve. A szép házban ugyanis a dohánygyár szolgálati lakása, illetve lakásai voltak. Nagy Katalin a cikkünk nyomán így fogalmazott: „Lehet, hogy szolgálati lakás-háznak épült. Annál a cégnél, ahol az első munkahelyem volt, ott is a telep melletti iker-szolgálati házban élt a főmérnök és az igazgató a családjaikkal.”

A dohánygyári villa melletti volt Fűszért-lerakat épülete 2023. július 5-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor megfigyeltük azt is, hogy szintén különösen igényes lehetett eredetileg az a szomszédos (bizonyára a dohánygyárhoz tartozott) ház is, ahol most étterem működik, továbbá a palota másik végénél az a hosszú zöld épület is, amelyikben többek között húsbolt üzemel. Az utóbbiról olvasónk, Pálóczi Zsolt azt írta, hogy Fűszért-raktár volt. Köszönjük!

Az épület látványa a katolikus temető irányából, 2023. június 22-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyancsak rendkívül egyedi a felüljáró és a volt dohánygyár közötti ház, valamint a híd túloldalán a temető és a vasúti sín közötti régi csőszház is. Ez a két ingatlan sajnos az utóbbi hónapokban az elhagyatottság jeleit mutatja, de természetesen annak mi örülünk a legjobban, ha nem így van! Olvasóinkat arra kértük, hogy aki ismeri a jelzett öt épületeknek a történeteit, eredeti rendeltetéseiket, osszák meg velünk a Facebook-posztunkban, és frisítjük soraikkal ezt a cikkünket. Ennek nyomán Fazekas Gergő is jelentkezett, s azt tudatta, hogy a híd alatti öreg ház nagyon régen bakterház volt. A papája a vasútnál dolgozott még anno, így volt lehetősége a 80-as években bérelni a házat a vasúttól. Volt veteményes is, és szépen rendben tartotta mindig.

A felüljáró és a volt dohánygyár közötti ház 2023 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A volt katolikus temető melletti kis kertes ház 2023  tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épületnek a belső környezete is szemrevaló, hiszen gyönyörű fák is zöldellnek a parkjában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2019. november 14., csütörtök

Ég Veled, Attila!

Debrecen ismét szegényebb lett egy ismert és kedvelt lakójával: 2019. november 14. hajnalán elhunyt Attila, a belvárosi koldusFotók: © Debreceni Képeslapok


Rendes srác voltál, Attila, sohase erőszakoskodtál, nem kötekedtél. Mostani cikkünkkel Rád emlékezünk! Fotók: © Debreceni Képeslapok

Atti a Simonffy-sarkon, 2018. márciusán.
Fotók: 
© 
Debreceni Képeslapok
A rendőrség közleménye szerint  fél 5-kor bicegett (vélhetően haza) a Rákóczi és a Csapó utca kereszteződésében, szabályosan, a zebrán kelve át az úttesten. Ott ütötte el egy autó, melynek utasai segítségnyújtás nélkül hajtottak el a tragédia helyszínéről.

Attila két napja, a Piac utcán ,,kéregetve" hívott oda magához. Azt mondta, vigyünk neki egy rádiót, mert az övé elromlott, és nem tud zenét hallgatni. Ezt a rádiót már soha nem tudjuk neked adni, Attila. Bocsáss meg érte! És hidd el, odafenn sokkal szebb zenékben és életben lesz részed a Művész úr, Hófehérke, Kossuth és a Pilóta társaságában...

Attila halála miatt a DebreceniKépeslapok posztjához is nagyon sok hozzászólás érkezett. Levelében Papp Gábor például a következő, megszívlelendő szép gondolatot fogalmazta meg:

,,Olyan sok köztéri bronzszobor készül manapság átlagos emberekről a sétálóutcákra hazánkban. Nem merülhetne-e föl esetleg, hogy arra a lépcsőre bronzból egy Attiláról formázott koldus szobor kerüljön közadakozásból? Azonkívül, hogy emléket állítana neki, a szobor felhívná a figyelmet a kiszolgáltatott emberek irányába is, illetve hogy jobban figyeljünk egymásra. Elég lenne ha csak mindenki csak egy ezrest adományozna, szerintem úgy is összejönne a megfelelő összeg. Én is mindenképpen adakoznék majd.Üdvözlettel: Papp Gábor"

Mécsesek Attila kedvenc lépcsőjén, az áldozat tiszteletére. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A tragédia után három nappal is egyre gyűltek a mécsesek
és a búcsúajándékok. Fotók: 
© 
Debreceni Képeslapok

2016. november 11., péntek

Egy kávé Attilával

A debreceni belváros legismertebb embere, Attila mostanában kevesebbet volt látható a törzshelyének számító lépcsőn. Az esti nulla fokban azonban újra ott ült a Piac utcán, és amikor odaértünk, egy kávét kért magának. Hosszú „műszak várt még rá, s a feketét készítő nő is azt mondta, hogy időnként reggelig is az ajtó előtt marad. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Attila – aki a nyári forróságban is alaposan felöltözik – ennek ellenére azt válaszolta, hogy nem fázik, s mutatta is, hogy egy hullámkartonon ül. Hálásan köszönte a gőzölgő italt, és mosolyogva forgatta kezében a poharat. Közben pedig szerencsére más jótét lelkek is érkeztek hozzá, és pár kedves szó kíséretében egy kis pénzt is csúsztattak a markába...
Ha teheted, látogasd meg Te is – őt és a rászorulókat!

Frissítés: Attila 2019. november 14-én hajnalban cserbenhagyásos gázolás áldozata lett.

Jólesett a forró kávé a hideg éjszakában! Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2015. augusztus 11., kedd

Attila

A debreceni belváros egyik legismertebb embere ő. Pedig nem nagyvállalkozó, és nem is menő rockzenész. Ül a lépcsőn a Piac utcán, és csak vár. Csendben kéreget. Mégis híresebb tán még a szemközti városháza politikusainál is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utcai lépcsőjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hőmérő 40 fokot mutatott a találkozásunkkor. Attila akkor is vastag ruhában ücsörgött a Simonffy-sarkon. Szokása szerint, bólogatva zenét hallgatott. Kólát szeretett volna inni. Azt mondja, jól bírja a meleget, és általában az emberek is rendesek vele. Szereti Debrecent.

Piac utca, 2015. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közteresek és a vendéglősök persze olykor arrébb tessékelik, s ő szófogadóan oldalog el. Mikor elfárad, a padon szunyókál egy darabig. Ám Attilát láthatóan tényleg sokan kedvelik. Valaki mindig akad, aki visz neki ennivalót, cigit, némi pénzt. Némelyek megállnak, és beszélgetnek, viccelődnek is vele. Jó benne az is, hogy nem nyomul, nem zsebel ki. Debrecen legnépszerűbb Attilája hosszú évek óta része a belváros életének. Ha nincs ott, már szinte hiányzik. Ha nem lenne, ki kéne találni. (Újabb cikkünket és fotóinkat idekattintva találod Attiláról.) Frissítés: Attila 2019. november 14-én hajnalban cserbenhagyásos gázolás áldozata lett.

2013 szilveszterén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!