Az 1912 karácsonyán megnyílt Apollo Mozi

Esti fények. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen mai legrégebbi működő mozija a kezdetek óta a Piac és a Miklós utca sarkán üzemelő Apollo Mozi. A filmszínházi tevékenységre Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd hoztak létre részvénytársaságot. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kép jobb alsó sarkában a mozi első cégére

Az építkezés alatt itt is voltak akadályok (beomlott az emeleti páholykeret), ám az Apollo végül 1912 karácsonyán megnyílt. Béber László leírása szerint (lásd a cikk végén) a nézőtéren eredetileg emeleti közép- és a Miklós utca felől oldalpáholyok is voltak. A bejáratok ez utóbbi felől nyíltak, s a földszinten 432 ülőhellyel, az emeleten 162 páholyüléssel rendelkezett. Újításként nem vászonra, hanem gipszfalra vetítettek. Az igazgató kitűnő szakember, Deésy Alfréd, a színház értékes tagja, a későbbi jeles filmrendező volt.

Az Apollo-tömb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mint tudjuk, a Meteor Mozi akkor már javában fogadta a közönséget, hiszen 1911. október 1-jén nyitotta meg Csomor Gyula. Aztán, 1913. december 7-én megnyílt a részvénytársasági Arany Bika Mozgószínház is. Az még nem a Víg mozi helyiségében volt, hanem színháznak épült a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai részen. Az emeleti páholyaival nagyjából annyi ülőhelye volt, mint az Apollónak. A mozit Ollinger Ferenc igazgatta.

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964 

A mozik az éles versenyben a nagy sztárokat, Asta Nielsent, valamint Henny Portent, Susanne Grandaist és Waldemar Psylandert vetették be egymás ellen a plakátokon, 3 órás nagy filmeket vetítettek, köztük az emlékezetes cirkuszfilmet „A négy ördög”-öt és a „Quo vadis?”-t, és megjelent az első szkeccs: Weisz Pista, a huszár. A mozikat akkor veszély is fenyegette, mert egyesek a válsággal küzdő színigazgató, Mezei Béla javára meg akarták adóztatni a mozijegyeket. A tanács a kísérletet azonban azzal utasította el, hogy „ez a legszegényebb népréteget sújtaná”. Hála Istennek!

2025. dec. 23-án a bejáratnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mozikban akkor már 5–6 tagú szalonzenekarok játszottak, s mind kedveltebbek lettek a híradók: a meggyilkolt félvilági nő, Mágnás Elza temetése, a schizma-per, FTC–MTK-rangadó. (Jellemző ezek frissességére, hogy a debreceni bombamerényletről készült Pathé-híradót harmadnap már vetítették a mozik.) Még két esemény hozta mozgásba a közönséget: Waldemar Psylander fellépése az Urániában egy szkeccsben, és az, hogy a főkapitány ugyancsak az Urániában betiltotta a Rocambole-t. Aztán kitört a mindent elsöprő I. világháború, s lezárult a debreceni mozik első korszaka...

Az Apollo. Fotó: Déri Múzeum / Faragó István, 1964

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Keleti Éva művészportréi
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Fotó: Fortepan / Horváth Dániel, 1948

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

Végre megtörtént az Apollo Mozi külső felújítása

Debrecenben, ahogyan korábban jeleztük, immár újjászületve pompázik az Apollo Mozi épülete a Piac és a Miklós utca sarkán. Az új épületszínt eredményező renoválás utáni örömteli állapotot örökítettük meg 2024. december 30. ködös reggelén. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Új színe lett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Apollo Mozi épületének külső rendbetételéről ebben az összeállításunkban adtunk hírt a Cívis Ház Zrt. tájékoztatása alapján 2024 május végén. Az alábbi friss fotónkon azért az is látszik, hogy sajnos a Piac utca 61. szám alatti épületre és a tűzfalára is ráférne egy alapos rendbetétel. Meg természetesen a 2020 áprilisa óta ponyvával letakart Steinfeld-házra is az 59. szám alatt!

A tűzfal omladozik.... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Megszépülhet a debreceni Apollo Mozi épülete

Az Apollo a magasból. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legrégebbi működő mozijának, az Apollonak a Miklós utcai homlokzatán állványerdő jelent meg a napokban. Ennek okáról, a munkák tartalmáról és az épület új színéről a Cívis Ház Zrt.-től érdeklődött a Debreceni Képeslapok. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Állványok az Apollon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A társaság a Debreceni Képeslapok számára megküldött válaszában leírta: „A Piac utca 65. szám alatti ingatlan egyes homlokzati elemei a Miklós utca felőli oldalon meglazultak, illetve lehullottak, így a közlekedést veszélyeztető állapot megelőzése érdekében az alábbiakról intézkedtünk:

1. A homlokzat felállványozása, felülvizsgálata és a laza, balesetveszélyes részek azonnali eltávolítása.
2. A jólkarbantartási/felújítási munka a hatósági jóváhagyás után, az abban foglalt előírásoknak megfelelően kerül elvégzésre (vakolás, homlokzatfestés).”

Az esti Apollo. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az „IPK”

Debrecen első takarékpénztárának a cívisváros szívében pompázó palotában volt a központja. Az 1846-ban alapított pénzintézet a II. világháború után már nem működhetett, és a vagyonát is államosították.

A takarékpalota látványa az egykori Medgyessy Terem felől. Fotó: Pathó Sándor, 1975

Most mindenekelőtt egy olyan ritka üdvözlőkártyát mutatunk róla, ami az „IPK"-s (ifjúságpolitikai klubos) időkben készült szépen fellobogózva. Az épület akkor már nagyon fakó volt. Látható az is, hogy az alsó szint vörösréz-domborműves borításait eltávolították, és műkőlapokat szereltek a helyükre.

A fotót a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

A második képen az is szembetűnő, hogy a palotának eredetileg szép saroktornya is volt (ez tűz áldozata lett), ugyanakkor a felső szint helyiségeit is erőteljesen átépítették, amikor ott is lakásokat alakítottak ki. A Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) által létrehozott IPK 1982-től működött a Kossuth utcai részen, míg a Vörös Hadsereg útján lévő tömbben egyebek mellett a Hemo, azaz a helyőrségi művelődési otthon fogadta – többnyire zártkörűen – a közönséget.

A gyönyörű palota mai látványa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az IPK azonban nyitott és sokszor ingyenes hely volt, ahol sok-sok zenei és prózai eseményt, előadást tartottak a kiállítások, versenyek és filmvetítések mellett... 2022-ben az átépítés alatt lévő Csokonai Színház intézménye működött itt, aztán a Vojtina Bábszínház részlege került ide, a Hemo-részt pedig kínai üzlet foglalja el. A takarékpalota története ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A gazdagon díszített, saroktornyos épületegyüttesben kaszinó, sörcsarnok, irodák és luxus lakások is voltak.
A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Hemo kapuja 1996-ban. Fotó: Lukács Tihamér / Corvina

Isteni látkép az év végi Árpád téren

Debrecenben sétálgatva 2018 utolsó napjaiban, ragyogó látványt örökíthettünk meg. Az Árpád téri református templom napfényben fürdött, körülötte pedig vidám felhők gomolyogtak az égen. Ha ilyen szép lesz az új év is, akkor baj nem érhet minket! Fotók: © DebreceniKépeslapok

A közeli ,,Fácán Tanszéket" egy távolban élő, nosztalgiázó Olvasónk kérésére örökítettük meg, remélhetőleg másoknak is örömet szerezve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Árpád tér ékessége

Debrecen gyönyörű templomai közül mostanában az Árpád téri imahely számít sokak kedvencének. És nemcsak azért, mert igen különleges a fiatornyos stílusa, hanem azért is, mert a minap végre befejeződött a felújításának első üteme. Első felvételünkön az ezt megelőző állapotot mutatjuk be, míg a másik fotón a renoválás eredményeként elért külső látható a magasból. A tervek s remények szerint a teljes korszerűsítés a reformáció 500. évfordulójára, tehát 2017-ben fejeződhetne be. Ha pedig érdekelnek további légi fotók és történeti információk erről a szép református templomunkról, akkor látogass ide, valamint a fent színessel kiemelt linkre. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

A gyülekezeti helyet eredetileg kockakő és a mostaninál nagyobb park övezte.
Fotó: Fortepan / Nagy Gyula, 1953

Szépül a templom, zöldül a tér

Debrecen egyik legkülönlegesebb református temploma napjainkban éli az újjászületését. Ez most kétszeresen is igaz, hiszen a renoválás mellett a természet is tavaszi ruhát öltött.

A tavasz az újjászülető templomnál, 2016. április 12-én. Nagyításért kattints a képre!

A Tóásó Pál tervei alapján, 1912-re elkészült református gyülekezeti helyet magyaros díszítéssel kevert neoromán stílus jellemzi. A fiatornyos létesítményt 1914. január 18-án szentelték fel, miután a budapesti Koch Rudolf és Kallós Adolf vállalkozók elvégezték a kivitelezést.

A kőfaragványokat az erdő-bényei Bech Sámuel, a szobrászati díszítő elemeket a debreceni Somogyi Sándor készítette, míg az – egyelőre nem működő – órákat Kónya László. Nem mellékesen a református templom meg-valósulása Vecsey Imre debreceni építésznek, valamint a felesége, Bruckner Karolina bőkezű adományának köszönhető. Az Árpád tér neve 1898-ig Szarvas tér volt, s ott működött a Csicsogó nevű csapszék is.

A park és a szépülő templom látványa szemből. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A kakasos templom még hiányzó rendbetétele a gyülekezet reménye szerint a reformáció 500. évfordulójára, tehát 2017-ben valósulhatna meg. Sőt nem kizárt az sem, hogy ezt követően a látogatók a toronyerkélyekbe is felmehetnek majd! DBKL

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Rakovszky utca látványa a Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Megújul a kakasos templom

Debrecen egyik legrégebbi református temploma már hosszú idők óta nagyon rossz állapotban van. Most végre elkezdődött a tatarozása!

A Tóásó Pál tervei alapján, 1912-re elkészült református gyülekezeti hely köré évekkel ezelőtt védőkordont kellett ácsolni, mivel a magyaros díszítésű, neoromán épületről életveszélyes, nagy kődarabok hullottak. Jó hír azonban a fiatornyos templomért aggódóknak, hogy immár végre-valahára építik az állványzatot, s újjászülethet az Árpád téri, szép létesítmény!

2015. augusztus 7.: az állványzat már elérte az óratornyok felső vonalát

A gyülekezet – a honlapja szerint – az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatán nyert támogatás révén fogott bele a templom renoválásába. Ezen a pályázaton 34 millió forintot, míg egy másikon nyolcmilliót kapott a közösség. A gyülekezeti tagok folyamatos adakozása, valamint Szentpéteri Csilla és Vásáry André koncertje által további 4,1 millió forint céladomány gyűlt össze. Így, első nekifutásra, október 20-ig a főtornyot és a két óratornyot újíthatják meg.

Szöveg és fotó:

Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A templom építése és az eredeti környezete anno... Képek forrása: Református Egyház