 |
| Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia |
A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.
 |
| A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok |
Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.
 |
| Nyitóképünk teljes méretben |
Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
