Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Anna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Szent Anna. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 22., hétfő

Rekviem az utcai retro virágtartókért

Debrecenben hagyomány volt – más településekhez hasonlóan –, hogy formatervezett beton virágtartók is szolgálták a városszépítést. Ma már alig van ilyen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi körutunkon a Kossuth utcán találtunk szögletes és kerek ládákat. A barokk lakóház mellett sárgára vannak festve, és színpompás portulácskák élik világukat bennük.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendőr-főkapitánysággal szemben, a Kis Kossuthnál és a Szabó Magda Emlékháznál is többféle ilyen utcabútor van kiállítva, és szerencsére rendeltetésszerűen virágok és más növények számára használják, nem pedig pl. szemétgyűjtőnek vagy gördeszkaugratónak.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon örvendetes, hogy ezen a helyen az ilyen kis apróságokra is ennyire szépen gondot fordítanak. Na de menjünk tovább, hogy máshol vajon hasonló-e a jellemző!

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna utca elején egy egész sor olyan hatszögletű virágtartó hűsöl a lombok alatt, mint amilyenek a nagyerdei Újvigadónál is szolgáltak. Az utolsó fotónkon ezeket idézzük meg. Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy aki tud hasonlókról, az jelezze a dkepeslapok@gmail.com címen, vagy töltse fel a Facebook-idővonalunkra!

A Szent Anna utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az egykori Újvigadónál. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Ótemető utcai retro ládák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 4., szerda

A Batthyány-sarki Ludas Matyi Espresso históriája


Debrecenben a Batthyány utca és a Szent Anna utca sarkán található egy vendéglátóhely, amit ma is sokan Ludas Matyiként emlegetnek, ugyanis jó ideig így hívták Fazekas Mihály műve, a Lúdas Matyi alapján. A napjainkban itt működő étterem és panzió honlapján az olvasható róla, hogy a létesítmény „egy nagyon patinás műemlék épületben kapott helyet, mely 1830 óta a debreceni vendéglátás meghatározó résztvevője”. Minden bizonnyal tehát Petőfi Sándor is ismerhette, illetve járhatott benne, hiszen Arany János és ő a sarok túlsó oldalán lévő pajtában szerepelt színjátékokban. Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán 1936-ban, a Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékaként fennmaradt fotón:

Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán

A rendelkezésünkre álló fotóanyagok tanúsága szerint 1936-ban például az épületben Kun József fűszer-csemege kereskedése tevékenykedett, majd profilváltás következett. Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban a Varga utca felől, szintén a Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyatékból:

Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban

Kedves Olvasónktól, a képeket is csatoló Győri Ildikótól tudjuk, hogy a vegyesbolt után itt üzemelt Kiss Ernő híres cukrászdája. Ez a cukrászda az államosítást követően lett Ludas Matyi. Az üzletet 1952. november 25-én adták át a vendéglátó vállalatnak. Íme az egykor a Ludas Matyi helyén működő Kiss Ernő-féle cukrászda belseje (reprodukció: Győri Ildikó):

A Kiss Ernő-féle cukrászda belseje

A teremben táncolni is lehetett, a Ludas Matyi nevet pedig egy neonreklám-figura is hirdette az épület Béke úti homlokzatán (lásd lentebbi fotónkon). A földszinti ablakokat szép rácsok díszítették, ugyanakkor az épület kerthelyiséggel is rendelkezett. Az alábbi fotót Kedves Olvasónktól, Seprényi Zsolttól kaptuk, köszönjük szépen!

A Ludas belseje az 1980-as években

Nyul Imre azt is felidézte, hogy az 50-es évek végén az épület egy részében fodrászat is működött. Az egyik fodrászt Zsiga bácsinak hívták. Az emeletről a kép után olvashatnak...

Kiss Ernő cukrászdájának portálja. Repró: Győri Ildikó

Kiss Péter Ernő olvasónk a hozzászólásában így fogalmazott: „Ez az épület a 30-as évektől a cukrászdával együtt Kiss Ernő cukrászmester tulajdona volt. A 30-as, 40-es években Debrecen egyik legkedveltebb cukrászdája volt. Egész az 50-es évek elejéig, amíg ... el nem vették tőle, magyarán államosították. Ettől kezdve a színvonal fokozatosan süllyedt egy lebuj színvonalára. Kiss Ernő élete végéig (1964) soha többé nem tette be a lábát a volt üzletébe. Igaz, az akkori hatalom nagy kegyesen megengedte neki és részben a családjának, hogy az emeleten mint albérlők lakjanak.”

A képmásolatot Túri Istvánnak köszönjük!

Az épület mai látványa ebben a videónkban is megtekinthető.

Az épület 2024. február 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotó: Fortepan / Vozárik Edit, 1960

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Varga utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 27., péntek

Az 1913. február 27-én átadott debreceni vármegyeháza

A szecessziós palota 1918-ban a Ferenc József úton.

Debrecenben a Piac és a Szent Anna utca sarkán tündököl a vármegyeháza, aminek az ünnepélyes átadása 1913. február 27-én volt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós épületegyüttest ugyanaz a Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervezte, mint akik a püspöki palotát és a Kossuth utcai Forrai-házat is megalkották. Papp József leírása szerint a város az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye székhelyének térítésmentesen adta át a Fejérló vendéglőt és a telkét. Ennek lebontásáig ott működött a szervezet. Az építkezésnek Hegedűs István és Tóth Lajos voltak a fővállalkozói.

Az Árpád Terem díszablaka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A magyaros szecessziós építészeti stílusú, gazdagon díszített palotát (ami később, az „átkosban” nem mellesleg úttörőházként funkcionált) egyebek mellett a pécsi Zsolnay-gyár pirogránit kerámiái ékesítik. Az alábbi képeslapmásolaton az Arany Angyal Gyógyszertár mellett tündököl a vármegyeháza.


Az Árpád Terem ólomkeretes díszablakait Kernstok Károly festőművész alkotta, és Walther Gida valósította meg. A ház hónapokkal az átadása előtt, 1912 őszén készült el, az avatása pedig a fent említett időpontban. Belső tereiről további képek ebben az összeállításukban láthatók.

2021 végére renoválva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 24., kedd

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 28., vasárnap

A Diószegi út

Debrecen egyik leghíresebb szülötte Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, aki 1807-ben Fazekas Mihállyal írta meg az első magyar nyelvű növény-rendszertani füvészkönyvet.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született Debrecenben, és ott is hunyt el 1813. augusztus 2-án. Debrecenben az ő személyisége és munkássága előtt is tiszteleg a Diószegi út, ami egyébként másodsorban a Szent Anna utcai kaputól Bihardiószegre vivő sóútként funkcionált. (Bocskai István első győztes csatája Bihardiószeg és Álmosd között zajlott 1604-ben.) A város felőli szakaszának már Vágóhíd utca a neve. Diószegi Sámuelre Perényi utcai és a nagyerdei botanikus kertben található szoborcsoportok is emlékeztetnek. Ezeken kívül középiskola és a nyulasi botanikus kert is az ő nevét viseli. Felvételeinket a 265. születésnapja alkalmából készítettük.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 15., hétfő

Petőfi Zoltánka

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 21 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.

A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 26., szerda

A kockaköves Szent Anna utca a bérpalotánál, 1936-ban

Debrecenben a XX. század első felében is meghatározó városképi változások zajlottak. Kiválóan példázzák ezt a Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékából származó, 1930-as években készített fotográfiák,  melyek a Fortepanon fedezhetők fel.

A Szent Anna utca a Kun József kereskedése melletti kerttel, 1936

Ettől függetlenül a fotók határozottan arról tanúskodnak, hogy például a mai Szent Anna utca eleje 1936-ban még keskeny volt, és kis házak sorakoztak rajta az Arany Angyal Gyógyszertár, valamint a Varga utca között is. Ez az állapot egészen az 1944-es bombázásokig tartott így.

A Szent Anna és a Varga utca kereszteződése, 1936

Mostani cikkünk egyik főszereplője, a Batthyány utca sarkán pompázó bérpalota 1927-ben készült el, és arról is nevezetes, hogy itt állt az a pajta, amiben a városi teátrum elkészültéig színjátszók léptek fel, köztük Arany János és Petőfi Sándor is.

Katonai parádé a Szent Anna utcán, 1938

A bérház szomszédságában látható az a kisebb ház is, amiben később a híres Ludas Matyi Eszpresszó működött, az 1936-os fotózás idején pedig még Kun József fűszer-csemege kereskedése. Az amelletti épület előtt akkor dús növényzetű kert húzódott, és ezt a kerítéssel övezett díszültetvényt két nézetből, még fentről is láthatjuk a hagyatéknak köszönhetően. A következő fotó bal szélén a szép bankpalota látható, amit az 1976-os tetőtüze után építettek át.

Cikkünk nyitóképe teljes méretben, 1936

A páratlan kordokumentumnak számító, muzeális értékű képek a mai Szent Anna Székesegyház mellől, illetve az ablakából készültek. A képek készítője a templom melletti piarista gimnáziumban és udvarokban is fáradhatatlanul dokumentálta az ott zajló életet, mi ezen felvételek közül a mostani összeállításunk végén adunk ízelítőt.

A Batthyány-sarki házak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékának további lélegzetelállító fotográfiái a debreceni Varga utcáról és a környékéről erre az összeállításunkra látogatva csodálható meg.

A templom melletti egyik udvar

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tornaóra a piarista gimnázium udvarán, 1936

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval: