Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vigadó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vigadó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 13., péntek

A mesés Nagyerdő és a felejthetetlen strand


Debrecen zöldövezetében a Nagyerdei Strand és a környéke az 1990-es évek elejéig ragyogott igazán.


Nagyon sok – hazai és külföldi – turista kapcsolódott ki itt a helyi családok mellett, így ennek köszönhetően igen szép képeslapok is őrzik ezt a csodás időszakot. Íme a vidámpark Li-2-es gépe:

A vidámpark Li2-es gépe. Fotó: Nagyerdei Kultúrpark

2014-re új köntöst kapott a terület, hiszen az önkormányzat – a kultúrpark kivételével  átépíttette a parkerdőt, a Békás-tavat, a szabadtéri színpadot és a stadiont is. Mindemellett megszűnt a csónakázó-tó, s a helyén immár mélygarázs és vízi ködszínház található. 2020 nyarán átadták az új strandot is, erről itt található képes összeállításunk.

A Pallagi úti strandépületek. Fotó: Tulok Ferenc

Az Egyetem tér és a fürdőkapu egykori díszkivilágítása, valamint a régi vidámpark mellett további lenyűgöző példát is tudunk mutatni képeslapjaink segítségével a közelmúlt strandjára és erdejére!


A debreceni Nagyerdei Strand pancsoló- és ugrómedencéi a tejivóhoz vezető diadalívvel, az 1960-as évek végén. Az átjárókapu boglyaformája és klinkertéglás burkolata egyértelműen a korabeli főépítészünk, Borsos József munkásságát hirdeti. Ezt az építményt is lerombolták 2002-ben, az élményfürdő létrehozásakor. Fotó: Horváth Zoltán.


A debreceni Nagyerdei Strand termálvizes medencéje az 1970-es években, az akkor még megvolt fűzfás napozószigetekkel. Megjegyzem, kissé furcsa, hogy itt még pirosas a víztorony kupolája, a következő képen viszont már patinásan zöld. Fotó: Tulok Ferenc.


A debreceni Nagyerdei Strand még osztott pancsolómedencéje a csónakázó-tó felőli oldalon, az 1960-as években. Fotó: Bakonyi.


A strand hullám- és gyermekmedencéi az 1960-as évek végén. Még megvan a csúszda, a bal oldalon pedig az akkor népszerű Sicc díszíti a falat. Gyerekkoromban a legmenőbb fickók a csúszdát tartó gépház tetőkorlátjára álltak, és úgy ugrottak fejest a vízbe... Fotó: Csobaji Előd.


És íme a strand kimeríthetetlen témaköréhez még egy felvétel. A klinikák felőli öltözőépület (1971) mögötti parkot mutatja, ami akkor még tiszta és gondozott volt. A multikomplex épületben büfé, fodrászat és mozi is működött, a tetején pedig zuhanyzós napozó és persze kilátó. Fotó: Horváth.


A strandra egyébként két helyen mehetett be a közönség: a csónakázó és a klinikák felől. Nekem az előbbiről vannak lapjaim, és ezek azért is érdekesek, mert a ma már sajnos nem működő fedett uszoda épülete és a régi KTSZ Szolgáltató Ház is látható rajtuk. A homlokzaton pedig négy nyelven tudatták a neonfeliratok, hogy a Debreceni Nagyerdő Gyógyfürdőnél vagyunk. Mindkét kártyát Tulok Ferenc fotózta az 1970-es években.


A nagyerdei Békás-tó Debrecenben, az 1970-es évek végén. Pazar „őserdő” és még kis fahíd fogadta a látogatókat!


Egyikőtök megfogalmazása szerint ide azért is volt jó kijönni, mert olyan volt, mintha elmentünk volna a városból... Fotó: Csobaji Előd.


A debreceni nagyerdei Újvigadó és csónakázó-tó esti fényei. Mindkettőt 2013/14-ben bontatta le az önkormányzat, s a helyükre mélygarázs és vízi ködszínház épült. Fotó: Csobaji Előd.

Egyetem tér, 1963. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben a XX. század második felében már csak három strand működött: a Nagyerdei mellett a Szabadság, valamint a Kerekestelepi fogadta a kikapcsolódókat. A Szabadságot 2001-ben lerombolták, a helyén áll a Főnix Csarnok (ugyanakkor a városhatáron kívüli Látóképnél tófürdő nyílt 1982-ben). A három strandot a Debreceni Vízmű- és Gyógyfürdő Vállalat üzemeltette az 1990-es évekig, és erről a birodalmáról a lenti szuper térképes képeslapot is megjelentette.


Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 19., szerda

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 10., péntek

A régi Nagyerdőnk 18 gyönyörű képeslapon



A debreceni Nagyerdő 1900-as évek elején megörökített arcairól töltötte fel régi képeslapjai másolatait magazinunk Facebook-oldalára Kedves Olvasónk, Vértesi Ferenc a gyűjteményéből.


A fenti képen Nagyerdei Strand látható a Simonyi úton, a következőn a régi csónakázó tündököl.


Híres vendéglő volt a Dobos-pavilon is a mai fedett uszoda helyén.


A kirándulókat gőzvonat szállította az erdőbe a villamosítás előtti időkben.


A hajdani képeslapok a Leveles Csárda korábbi épületeit is megörökítették.



A fák természetesen visszatérő témák a XX. század eleji üdvözlőkártyákon.


A Simonyi útról is sok szép képeslap készült, alább ötös fogattal, valamint villamossal is látható.




1934 nyarán a Nagyerdei Stadion is megnyílt.


Akkor már működött a csodálatos Nagyerdei Strand is.


Az orvostudományi egyetem főépületét IV. Károly király avatta fel, s a palota előtt állt Tisza István szobra.


A képeslapokon Pallagra is eljuthattunk képzeletben, ahol a gazdasági akadémia pompázik.


Az utolsó gyönyörű képeslapokon a réges-régi Régi Vigadót idézzük meg. Jó múltidézést Mindenkinek!


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. augusztus 4., hétfő

Amikor a világ cserkészei megszállták Debrecent

Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én.


A fényes tömegrendezvényről Kedves Olvasónktól, Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük.

Nyitóképünk teljes méretben

A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület. Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak majdnem mind ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!