Az István Gőzmalom

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Petőfi Zoltánka

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 21 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.

A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Csokonai Vitéz Mihály
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Ady Endre
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 176 éve született Debrecenben Petőfi Sándor 22 évesen elhunyt fia, Zoltán

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 22 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Őt másnap a Szent Anna utcai plébánián keresztelték meg. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt. 

A Szent Anna utcai emléktábla 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Petőfi Sándor
• Kölcsey Ferenc
• Oláh Gábor
• Ady Endre
• Radnóti Miklós
• Kíváncsi Illi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A gőzmalom, mely Habsburg István nádor nevét viselte

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van.

A Metszetet Kedves Olvasónk, Endrődi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

175 éves lenne az István Gőzmalom, melynek helyén ma 25 éve nyílt meg a Füredi úti bevásárlóközpont

Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án nyílt meg a Füredi úton. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőtermek és piac is vannak. A létesítmény arról kapta a nevét, hogy a helyén 1848-tól az István Gőzmalom működött (s nem mellesleg 1888-tól a hajdani híres Margit-fürdő pompázott mellette). Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt.

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában is tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották.

A Malompark ünnepi díszkivilágítása 2023. november 25-én. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Korona Debrecenben

Debrecen az 1848/49-es szabadságharc idején Magyarország fővárosa volt. Hiszen itt működött az országgyűlés, a kormány, és a cívisvárosban mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, sőt a tavaszi hadjáratot is a cívisvárosból irányították. Kossuth Lajos a városházán lakott a családjával, és ott helyezték el a koronázási kincseket is. Ennek tiszteletére volt látható kiállítás a 170. évfordulón a Déri Múzeumban, Kossuth Lajos azt üzente... címmel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tárlaton a gyönyörű Szent Koronánk másolatát is megcsodálhattuk. Ennek kapcsán mutatjuk be a Debreceni Egyetem dísztermének központi ablakát, amit az akkori idegenvezetők világnapja alkalmából tett sétán örökítettünk meg. Ezen a páratlan kompozíción a koronás államcímer, valamint a Református Kollégium pompázik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadságharc emlékhelyei

Debrecen honvéd relikviáiról Korompai Balázs történész muzeológus tartott tárlatvezetést a Déri Múzeumban az 1848 emlékezete című kiállításon.

A 2017 márciusában közzétett gyűjteményválogatásban tekinthettük meg a fenti archív fotókat is, amik a Haldokló oroszlán című szobrot és a csigekerti katonai temető központi emlékművét mutatják a korai időkben. Lent pedig a toronysisakos Kistemplom macskaköves környezete csodálható meg a XX. század legelejéről, s a felvételnek az is érdekessége, hogy a Szilágyi–Andaházi-házon még megvan az az erkély, amiről Kossuth Lajos intézett lelkesítő beszédet a debreceniekhez. Az erkélyt furcsamód lebontották; igaz, a rácsa egy – monogramos – darabja az udvar emeleti gangján rejtőzik...

DBKL

Debrecen így emlékezik Kossuth születésnapjára

Debrecen mindig is nagy becsben tartotta Kossuth Lajos emlékét, hiszen itt választották meg kormányzóvá, és a nemzetgyűlés a Függetlenségi Nyilatkozattal itt mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását is. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

A fiától búcsúzó anya a lobogóval. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos születésének 216. évfordulóján, 2018. szeptember 19-én szerény ünnepség színhelye volt a nevét viselő főtér. A frissen restaurált szoborcsoportra lobogót feszítettek ki, a kis színpad fölött pedig a Kossuth híres mondatát tartalmazó feliratot függesztették ki.

Ha érdekel Kossuth Lajos (1802. szeptember 19., Monor – 1894. március 20, Torino) életrajza, akkor idekattintva idézheted fel a kalandokban bővelkedő életútját. Fotók: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Zsuzsi és a nemzetőr lányok

Debrecenben a városi hivatalos megemlékezéseken kívül más alkalmak is gazdagították az 1848–49-es forradalmi rendezvények sorát március 15-én. A nagyerdei Békás-tónál például nemzetőröknek beöltözött hölgyek rögtönöztek egy parádés felvonulást és villámcsődületet. Mellettük a Zsuzsi vonat is várta ünnepi kirándulásra a tavaszi túrák kedvelőit – az alsó jelenetet a fatelepi induláskor örökítettük meg.
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

,,Forradalmi" szelek fújnak...

Debrecenben március idusához közeledve megélénkült a légmozgás, költőien szólva forradalmi szelek fújnak. A köd és a szürkeség után a Nap is kisütött végre, így a cívisvárosban bóklászva például a Varga utca is a fenti színes arcát mutatta. Szétnéztünk a verőfényben fürdő Piac utcán is, ott rögzítettük az alábbi kis videót. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!