Arany János, a Toldi halhatatlan költője

Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is többször élt és járt Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor Debrecenben született fiának, Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.

A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány utca (Harmincados köz) és a Szent Anna utca sarkán működött egy pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.

A Batthyány-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.

A keresztelő helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.

Az Arany János tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.

Székelyek parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály
• Tóth Árpád

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Művészportrék Keleti Évától

Debrecen színművészetéről sokaknak ma is Latinovits Zoltán, Mensáros László vagy éppen Pécsi Sándor jut az eszébe. A Kölcsey Központban volt látható az a remek fotótárlat, amely az ő legendás alakjaikat is megidézte – a nagyszerű felvételek szerzője pedig ki más is lehetne, mint a zseniális Keleti Éva fotóművész.

A 2025. február 6-án elhunyt alkotó akkor a nyolcadik X-en túl is személyesen vett részt 2015-ben a debreceni, gazdag tárlatának a megnyitóján. A nosztalgikus, szép élményt nyújtó képein mások mellett Alfonzó, Béres Ilona, Darvas Iván, Gábor Miklós, Gobbi Hilda, valamint Kállai Ferenc, Ruttkai Éva, Tímár József és Törőcsik Mari felejthetetlen személyeit is „életre keltette”.

Kapcsolódó anyagaink régi fotókkal:

• A Meteor Mozi
• Az Apollo Mozi
• Az Uránia Mozgó
• A Klinika Mozi
• A Hungária Film- és Kamaraszínház
• A Víg Mozi
• A Híradó Mozi
• A nagyerdei strandmozi
• Csomor Gyula Meteor Mozgója
• Végre renoválták az Apollot (2024)
• Soós Imre
• Karády Katalin Debrecenben
• A Légy jó mindhalálig forgatása Debrecenben
• Debreceniek a 2025-ös új magyar sikerfilmekben
• A Körhinta című film
• Kovács Mihály mozigépész plakátgyűjteménye

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva

Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.

Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• Az Omnia Kávészalon
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Szőlőskert
• A Fácán
• Az Éva Bár
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Turmix Bár
• A Pulykakakas
• A Kinizsi Söröző
• A Debrecen Étterem
• A Fekete Bárány
• A Hortobágyi Csárda

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Petőfi Zoltánka

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 21 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.

A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Csokonai Vitéz Mihály
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Ady Endre
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 208 esztendeje született Arany János, a Toldi halhatatlan költője

Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is többször élt és járt Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor Debrecenben született fiának, Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.

A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány utca (Harmincados köz) és a Szent Anna utca sarkán működött egy pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.

A Batthyány-sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.

A keresztelő helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.

Az Arany János tér. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.

Székelyek parkja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 55 éve nyílt meg hazánk első női presszója, az Éva

Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.

Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Az Omnia Kávészalon
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• A Ludas Matyi Espresso
  
• A Nagyállomás tejivója
• Volt egyszer egy Resti
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Az Utopia Disco
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Pulykakakas Ételbár
• A Hortobágyi Csárda
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Petőfi Sándor egy tele Debrecenben (1843–44)

Debrecenre több okból se emlékezett szívesen a költő Petőfi Sándor (aki 1823. január 1-jén született). „Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. Petőfi, Arany és a „csepűrágók” egyébként egy pajtában léptek fel, ami a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Espresso akkori épületével szemben.

Petőfi Debrecenben, 1844

A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében, mely 2014-ben a debreceni Modemben is látható volt. A festőművész és Petőfi 1839-ben kötött életre szóló barátságot egymással. Petőfi az 1843/44-es megpróbáltatásait 1844 nyarán az „Egy telem Debrecenben” című versében örökítette meg, amely így kezdődik:

„Hej, Debrecen,

Ha rád emlékezem!...

Sokat szenvedtem én tebenned,

És mindamellett

Oly jól esik nekem,

Ha rád emlékezem. -

 

Pápista nem vagyok.

És mégis voltak böjtjeim, pedig nagyok.

Jó, hogy az embernek csontfoga van,

Ezt bölcsen rendelék az istenek,

Mert hogyha vas lett volna a fogam,

A rozsda ette volna meg...”

Orlai Petrich Soma festménye

 

A poéta további debreceni vonatkozású élettörténete címszavakban a következő. Petőfi 1846-ban Prielle Kornélia színésznőt kis híján feleségül vette, majd 1849-ben, a szabadságharc idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a családjával. Itt született a fia, Petőfi Zoltán, akinek a keresztszülei Arany János és a felesége lettek. Petőfi Sándor máig nem egyértelmű 1849. július 31-i, segesvári elestéről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A Petőfi téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szabó Magda
• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Petőfi Sándor
• Ady Endre
• Kölcsey Ferenc
• Oláh Gábor
• Radnóti Miklós
• Kíváncsi Illi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debreceni fiatal színészek az új magyar sikerfilmekben

Debrecenben is játsszák már a mozik napjaink méltán sikeres és sokakat vonzó magyar romantikus filmvígjátékait, a „Futni mentem”, valamint a „Hogyan tudnék élni nélküled?” című alkotásokat. Azt kevesen tudják, hogy e népszerű művek kedvező fogadtatása nagyban köszönhető több debreceni kötődésű színművésznek is. Az ismertebbek közül, a Futni mentemben ugyanis Tenki Réka remekel, valamint az általa debreceni érintettségű férje, Csányi Sándor. Ugyanakkor a Debrecenben született Orosz Dénes által rendezett Hogyan tudnékban Márkus Luca, továbbá Törőcsik Franciska nyújt kimagasló alakítást. (Törőcsik Franciskát a debreceni dédnagyapja, Sajó István art deco építész révén vettük ebbe a sorba.)

Tenki Réka. Fotó: Wikipédia

Megnéztük mindkét filmet, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyaránt kiválók, szellemesek a történeteik, akárcsak a szerethető karaktereket megformáló színészek, köztük természetesen a debreceniek. Az külön érdekesség, hogy a Hogyan tudnék... című művet éppen a filmdalok eredeti énekesének, Demjén Ferencnek a 78. születésnapján láttuk. Nagyon kellemes élményekben lehetett részünk, szívből gratulálunk Mindnyájuknak!

Márkus Luca. Fotó: Facebook/Schumy Csaba

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Törőcsik Franciska. Fotó: Wikipédia

Ma 176 éve született Debrecenben Petőfi Sándor 22 évesen elhunyt fia, Zoltán

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 22 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Őt másnap a Szent Anna utcai plébánián keresztelték meg. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt. 

A Szent Anna utcai emléktábla 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Fazekas Mihály
• Csokonai Vitéz Mihály
• Szabó Magda
• Petőfi Sándor
• Kölcsey Ferenc
• Oláh Gábor
• Ady Endre
• Radnóti Miklós
• Kíváncsi Illi

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Fényesebb a láncnál a kard” – ma 175 éve esett el Petőfi Sándor, az 1848/49-es szabadságharc költő-katonája

Debrecen szinte a második otthona volt a költő Petőfi Sándornak, hiszen megannyi szállal kötődött a cívisvároshoz. A poéta ma 175 esztendeje, 1849. július 31-én tűnt el, és halt meg vélhetően a segesvári ütközetben, két nappal a debreceni csata előtt.

A költő Petőfi téri szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Segesváron történtekről korábban így írt dr. Nagy Imre (nagyításért kattints a képre):

„Hej, Debrecen, sokat szenvedtem én tebenned” – írta Petőfi arról, hogy 1843 november végétől 1844 február közepéig egy tönkrement társulat színészeként a cívisvárosban nyomorgott. A nélkülöző ifjú a jegyszedő Fogas Józsefnénél lakott a Várad utcai új soron (a mai Petőfi tér 12-nél). Ablakuk akasztófára nézett, s temető is volt ott. Később Orlai Petrich Soma (1822–1880) ezt festette meg a híres művében. Petőfi 1849-ben, a kormány és az Országgyűlés debreceni emigrációja idején a Harmincados közben (a mai Batthyány utcában) lakott a feleségével, Szendrey Júliával, s a cívisvárosban írta meg több buzdítóversét is. Itt született a Zoltán nevű fia, akinek Arany János és a felesége lettek a keresztszülei . Petőfi és jó barátja, Arany korábban együtt színészkedtek abban a pajtában, mely a mai Batthyány és Szent Anna utca sarkán állt, a későbbi Ludas Matyi Eszpresszónál. Petőfi Sándor 1849. július 31-i eltűnését, halálát máig rejtélyek és legendák övezik...

Petőfi Debrecenben, 1844. Festmény: Orlai Petrich Soma

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!