Debreceni Képeslapok: HÁÉV

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: HÁÉV. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár

Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969. november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

Átépítés alatt, 2026. aug. 5. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később a műszaki üzlet is megszűnt, s évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 augusztusi ottjártunkkor építkezés zajlott a területen.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. augusztus 3., hétfő

A hajdani Borsodi Söröző

Debrecenben 1979. március 9-én nyílt meg a Borsodi Söröző a Mester utcán. A korabeli tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új lakótelephez és a Kölcsey művelődési központhoz közel levő vendéglátóipari egységben elsősorban a fiatalabbak érezhették jól magukat. A mintegy ötmillió forintos beruházással tető alá hozott Borsodi Sörözőt Kerti László tervei szerint a HÁÉV munkásai építették, a hangulatos berendezés pedig Mohácsi Péter belsőépítész munkáját dicsérte.

A portál 1979-ben. Fotó: HB Napló

Az akkor egyszerre 70 vendég kiszolgálására képes új egységet Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója adta át a dolgozóknak és a közönségnek. A söröző 1985-ben az utóbbi években végzett színvonalas munkájáért védnöki táblát is kapott. Az Idegenforgalmi és Gasztronómiai Újságírók Nemzetközi Szövetsége, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetsége által adományozott elismerést április 17-én leplezték le a sörözőben. A Balogh József által vezetett Borsodi kollektívája egyúttal Kiváló Üzlet elismerésben is részesült. Nem mellesleg a söröző egyik kedvelt és híres étke a tatár bifsztek volt... Az azóta eltelt évtizedekben a söröző helyiségében más profilú és berendezésű vendéglátóhelyek is működtek, sőt időnként az is megesett, hogy éppen nem volt benne semmi se. Napjainkban ismét van élet benne: a létesítmény a Zsibogóból ismert kínai éttermeként üzemel.

2026. július 3-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

2026. január 28., szerda

A nagyerdei új termálfürdő (1984)

Debrecenben a Nagyerdei Gyógyfürdőben 1984. január 28-án nyílt meg az új gyógytermálfürdő, mivel az addigi kapacitások már sem férőhelyben, sem színvonalban nem elégítették ki az igényeket. A HÁÉV által megvalósított létesítmény szolgáltatásait akkortól kombinált kádkezelések, víz alatti torna, ellenáramú úszómedence, inhalatórium, fogínyzuhany, száraz, nedves hőlégkamrák, szolárium, gerincvibrátor, új, nagyfrekvenciás kezelési eljárások, gyógyteázó is gazdagították. A nyitással együtt a régi termálfürdő és a szabadtéri meleg vizes medence üzemeltetését megszüntették. A Napló cikkei arra is kitérnek, hogy az új létesítmény saját beruházásban épült, s több mint 186 millió forintba került.

A lóhere alakú medence. Fotó: HÁÉV-archívum

A csaknem minden igényt kielégítő, háromszintes fürdőépületet két épülettömb alkotja. Az alagsorban helyezték el a technológiai és kiszolgáló helyiséget (mosoda, raktár stb.), s a medencecsarnokban öt különböző hőmérsékletű medencét, míg kívül kétmedencés váltófürdőt, valamint száraz és nedves gőzkamrát alakítottak ki. A külső részen lóhere alakú, kiúszó folyosós medencét építettek. A kivitelezés egyik fő követelménye volt a védettséget élvező műemlék jellegű Régi Vigadó épület megtartása is. A környezet szebbé tételét szolgálta (a cikk szerint), hogy a fejlesztés révén megszűnt a fürdő területére eső, elmocsarasodott, bűzös tó, a kis Békás-tó. Ezen túlmenően még igénybe kellett venni mintegy 1500 négyszögöl területet a Régi Vigadó nyugati oldalán is, és „elkerülhetetlen volt a közvetlen fejlesztés területére eső fák kivágása”. A gyógyfürdő egyik útvonalára került a fizikoterápiai és a kádfürdős részleg. A fürdő vizes terápiás részét a látogatók egy másik útvonalon közelíthették meg. Ez az előtér az ivócsarnokkal végződött, ivókúttal és pihenőkkel ellátva. A földszinti belső udvart – ami elsősorban pihenő és napozó célokat szolgál –, az előcsarnokból és a tornateremből is meg lehetett közelíteni és tornaudvar céljaira felhasználni.

A fürdő büféje. Fotó: HÁÉV-archívum

Az első emeletre kerültek az öltözők, valamint az inhalatórium is. Helyet kapott 400 férfi és ugyanennyi női váltókabinos öltöző, külön kád-, iszap- és súlyfürdőrészlegek. Tizennégy kezelőegységes fizikoterápia, szolárium, inhalatórium, ivócsarnok ivókúttal, gyógytornaterem tornaszobákkal, pihenő és masszázs, különféle kiszolgáló helyiségek (ruhatár, büfé, közlekedők) is szolgálták a színvonalas ellátást. A számítások szerint naponta mintegy 3000–3500 ember fürödhetett és gyógykezeltethette magát az új termálfürdőben. A medencecsarnokban már akkor is öt különböző hőfokú medence, valamint száraz nedves gőz is kényeztette a látogatókat. A beruházás kapcsán a lap beszámolóiból az is megtudható, hogy a fürdő fejlesztési iránya a gyógyászat lett. „Nagy szükség is volt erre, hiszen orvosi vélemények támasztják alá, hogy lakosságunk igen magas, mintegy 15–20 százaléka különböző reumatikus megbetegedésekben szenvedett. Ez pedig szinte kényszerítő szükségességét jelentette a hévíz gyógyászati célokra való felhasználásának.” Az azóta eltelt években korszerűsítették a létesítményt, és egy új szállodát is kapcsoltak hozzá.

A volt kis Békás-tó. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2025. november 4., kedd

Retro csodák a HÁÉV archívumából

Debrecen közelmúltjáról kaptunk kópiákat a Csapó utcai régi vásárcsarnok melletti Pulykakakas Étteremről, valamint az Új élet parki lakótelep kultikus vendéglőjéről, a Laposról...

A másolatokat Cimre József töltötte fel a minap a Facebook-oldalunkara, mégpedig Halenár Zoltán digitalizált gyűjteménye alapján, mely a hajdanvolt HÁÉV archívumából származik – köztük például a Kálvin téri egykori Várkapu étterem felvétele az alábbiakban.

A vendéglőképek között a Nagyerdei Strand melletti termálfürdő büféjéről is érkezett egy retro fotó:

És ha már termál, a következő dokumentumon az is felidézhető, hogy milyen volt új korában a létesítmény kinti lóherealakú medencéje (a kinti Sziklás-csobogó mellett).

A közeli csónakázótó fénykoráról két fantasztikus kópiát is megosztott az olvasóinkkal Cimre József. Itt a Kohászüdülőből csodálkozhatunk rá:

A következő felvétel egy lenti, az Újvigadóhoz közeli pillanatot örökített meg...

A korszak emblematikus létesítménye volt az 1978-ban átadott Kölcsey-művház is. Ennek a színháztermét idézhetjük fel az ajándékképek révén.

Jöjjön most egy másik hasonló komplexum: az ÚNOK, azaz az Újkerti Nevelési-Oktatási Központ. De nevezték ÚÁMK-nak is...

Az Újkerti lakótelep nevezetes helye volt a Lublin étterem előtti placc. Az alábbi fotó 1981 előtt készült, hiszen még nem állították fel a híres óratornyot.

A szomszédos lakótelep, az Új élet park építésére a következő fotón csodálkozhatunk rá. Figyelemreméltó a sok-sok zöldfelület is, amiket azóta sajnos kitapostak, leköveztek.

Egy ilyen retro válogatásból a Vörös Hadsereg útja se maradhat ki, úgyhogy végezetül

természetesen a Nagytemplom előtti városképpel zárjuk ezt a múltidézést:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. szeptember 8., hétfő

A Kálvin tér díszparkjai, melyeket 160 éve, a portengert megelégelve építtettek önzetlen debreceni kereskedők

Debrecen belvárosának egyik legkedveltebb és legforgalmasabb helye a Kálvin tér. Itt működik az Új Városháza, a Református Kollégium és a az egykori Uránia Mozgóban a Vojtina Bábszínház is.

1990-es vadregényes park. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A terület a XIX. században még valóságos portenger volt, ahol kóbor állatok is szabadon járkáltak.

Repró a malomparki postai tárlatról

Ezt elégelte meg két áldozatkész kereskedőnk, Csanak József és Várady Szabó Lajos, akik 1861-ben megalakították az Emlékkert Társulatot.

1963-ban a professzori lakokkal. Fotó: Fortepan

Nekik köszönhetően készülhetett el a nyugati és a keleti Emlékkert. (Tervezték a Nagytemplom előtti rész beültetését is, de ehhez nem tudták megnyerni a közvéleményt.) A mai püspöki palota felőli parknak kerítést is kovácsoltattak.

A képeslapmásolatot Vértesi Ferenctől kaptuk, köszönjük!

A kerítés az István Gőzmalom műhelyében készült, ahol a Csokonai Színház díszes kerítése is megszületett. Emellett a szakemberek kutakat is ástak a betelepített növények öntözésére, és megkezdődött a szobrok felállítása is.

Eredetileg a nyugati ligetben állt a szabadságszobor és a „Haldokló oroszlán”, ma pedig a gályarabok emlékműve és a (közben elforgatott) Bocskai-szobor található itt. A parkot 2010-ben átépítették – az alábbi képeslapon az akkor létrehozott arcát örökítette meg dr. Nagy Attila:

A Csokonai Vitéz Mihályt ábrázoló szobor szintén emblematikus alakja a Kálvin térnek. A művet többször áthelyezték, de arra szerencsére mindig ügyeltek, hogy szép park övezze.
(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)

Az Izsó Miklós által készített poétaszobor mögött ma az új városháza magasodik. A lebontott tanári lakok helyére emelt épület eredetileg a megyei építőipari vállalat székháza (1969) abból az időből, amikor még volt betonpaneles beruházás Debrecenben.

Mirkovszky Géza 1894-es akvarellje

A Csokonai-szobor körül sok odaillő szék és pad szolgálta a pihenni vágyókat. Fotó: Szelényi László

Az építőipari központról van még egy klassz felvétel a Fortepanon. Ez a kép 1978-ban készült, amikor még álltak a szép jegenyefák:

Az átépített és korszerűsített objektum jobbján a Református Hittudományi Egyetem palotája (1913) pompázik. Az épületegyüttesben ma általános iskola és gimnázium működik, az alábbi képeslap készítésekor pedig tanítóképző főiskola volt. Fotó: Csobaji Előd

A Nagytemplom mögött, az Emlékkert túloldalában terül el a Református Kollégium. A nagy múltú intézményben tanult Csokonai Vitéz Mihályon kívül Arany János, Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond
és Horthy Miklós is.

Reich Károly illusztrációja a Református Kollégiumról

A fenti hírességeken kívül szintén a Református Kollégium növendéke volt a debreceni fotóművész, Hapák József is. Ő 30 éve készítette a következő képeslapot.

Az Emlékkertet akkoriban gyöngykavics és gazdag növénytakaró burkolta, és környezetbe illő színű, karfás ülőalkalmatosságokon ücsöröghettek a látogatók. Vajon mi lett a sok paddal? Fotó: Tulok Ferenc

És még egy felvétel Tulok Ferenctől: gyepszőnyeg és virágok sűrűje az Emlékkertben.

Van egy üdvözlőkártyánk arról is, hogy Csokonai Vitéz Mihály szobra hajdanán ennyire közel volt a Kollégiumhoz. A kompozíciót 1871-ben állították fel, az 1538-ban alapított intézmény mai épületegyüttese pedig 1816-ban készült el. (Reprint: Uropath.)

Az „Uránia Mozgó” (a mai Vojtina Bábszínház) épületének története sok régi fotóval ebben az összeállításunkban csodálható meg.

DBKL

A tér 1973-ban. Fotó: Fortepan, Lencse Zoltán

Kapcsolódó összeállításaink:

Fotó: Fortepan / Tordai György, 1940

2025. május 29., csütörtök

Az 1970-es évek hajdani Debrecene 15 színes retro képen

Debrecen fél évszázaddal ezelőtti életét idézik fel azok a hihetetlen képek, amelyeket a Fortepan cívisvárosi kollekciója osztott meg az érdeklődőkkel. Ezekből válogatva, az első fotón a Felszabadulási szobor környékét láthatjuk a Vörös Hadsereg útja és a Csapó utca sarkán. A második kép is ezt a környéket örökítette meg, de már a Nagytemplom előtti legendás „halálkanyarral”.

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

Az akkoriban még jól prosperáló Hotel Aranybika kívül-belül feltárul a következő felvételeken...

Az Aranybika Nagyszálló. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Az Aranybika Üvegterme. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

A Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1971

Kintebb haladva az 1970-es évek belvárosából, a korabeli fotósok a Kálvin téri HÁÉV-székház és a Kölcsey-művközpont akkori arcait is megőrizték az utókornak.

A Kálvin téri HÁÉV-székház. Fotó: Fortepan, 1978

A Kölcsey-művközpont. Fotó: Fp / Faragó György, 1979

A buszállomás, valamint a Petőfi tér szintén hálás témával szolgált a Debrecent járó fotósoknak.

A buszállomás. Fotó: Fp. / Uvaterv, 1973

A Petőfi tér. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1979

Egészen szokatlan képek következnek: a Fürst Sándor utca, majd a Monostorpályi úti Merkur-telep.

A Fürst Sándor utca. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1974

A Merkur-telep. Fotó: Fortepan / Uvaterv, 1977

Közeledve a Nagyerdőhöz, bekukkantunk az Egyetem téri épületben működő zeneművészeti főiskola kollégiumába, aztán pedig szórakozunk egy jót a régi vidámparkban!

Koliszoba a zeneművészetin. Fotó: Fp. / Szalay Zoltán, 1974

A vidámpark. Fotó: Fp. / Nagyerdei Kultúrpark, 1974

Utolsó előtti fotónkkal visszatérünk a belvárosba és összeállításunk kezdőtémájához, végül pedig a Nagyállomás akkori egyik híres vendéglőjében, a Tejbárban zárjuk ezt az időutazásunkat:

Vörös Hadsereg útja. Fotó: Fp. / Inkey Tibor, 1972

DBKL

A Nagyállomás Tejbárja. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1974

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár

2026. augusztus 3., hétfő

A hajdani Borsodi Söröző

2026. január 28., szerda

A nagyerdei új termálfürdő (1984)

2025. november 4., kedd

Retro csodák a HÁÉV archívumából

2025. szeptember 8., hétfő

A Kálvin tér díszparkjai, melyeket 160 éve, a portengert megelégelve építtettek önzetlen debreceni kereskedők

2025. május 29., csütörtök

Az 1970-es évek hajdani Debrecene 15 színes retro képen