A volt debreceni Szalag- és Zsinórgyár szép termékei

A debreceni üzemben készült 1977-es és 1984-es könyvjelzők felső részei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik híres üzeme volt a Bethlen utcán 2005-ig a Szalag- és Zsinórgyár debreceni telepe. Soós László leírása szerint a Bethlen utca 32. szám alatt termelő Debreceni Első Szalagszövőgyár Rt.-t a cégbíróságon 1907. március 16-án jegyzezték be.

A volt Bethlen utcai főkapu. (Méliusz-fotótár)

A gyár neve 1911-ben Debreceni Első Lámpabél- és Szalagszövőgyár Rt. lett. A gyár az alapítása óta üzleti kapcsolatban állt az osztrák Zerkowitz céggel, amely 1916-ban vette át a céget.

A debreceni üzemben készült 1977-es és 1984-es könyvjelzők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vezetésben bekövetkezett változást a termékválaszték bővítése követte. A továbbra is 40–50 munkást foglalkoztató vállalat csipkét, paszományt, zsinórt, szegélyt és szalagot állított elő évi 250 ezer korona értékben.

Egy pazar szövött emlékpénzmásolat (1976)

A vállalat lebontott épületeinek helyén már régóta egy parkoló üzemel, ám nekünk birtokunkban van a hajdani gyár két gyönyörű terméke: színes 1977-es és 1984-es könyvjelzők.

A debreceni üzemben készült 1984-es könyvjelző részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezeken a praktikus kis dísz- és használati tárgyakon Debrecen akkori fogaskerekes címere, valamint Hortobágy népviselete is megjelenik a főváros és más magyar települések jelképei között. A 40 évvel ezelőtti naptáron az is felfedezhető, hogy 1984-ben például a nőnap csütörtön volt, húsvét pedig április 22-én és 23-án. Március 15. akkor még nem volt munkaszüneti nap, ellenben a „felszabadulás ünnepe” igen – lásd összeállításunk utolsó fotóján...

A debreceni üzemben készült 1984-es könyvjelző részlete Debrecen-címerrel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Göcs
• Debreceni Ruhagyár
• István Gőzmalom
• Húsipari vállalat
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Traubisoda-üzem
• A debreceni téglagyártás egy utolsó hírmondója

A debreceni üzemben készült 1977-es és 1984-es könyvjelzők középső részei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A debreceni üzemben készült 1984-es könyvjelző. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mi lesz a pedagógus-művházzal?

Debrecen egyik hajdani kulturális intézménye a Bethlen utca 14. szám alatti Pedagógus Művelődési Ház, aminek az épülete hosszú évek óta üresen állt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt művház 25.12.21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ingatlanról már 1981-ben is azt írta a helyi sajtó, hogy nagyon rozoga állapotban van, ennek ellenére még utána is sokáig lehetett benne élet. Olvasóink hozzászólásai szerint korábban tánciskola, kiállítótér, kóruspróba-, koncert- és össztánchely, majd például természetgyógyászat és életreform-egyesület is működött itt, s a létesítmény a Kölcsey-művközponthoz tartozott egy időben.

2025 júniusa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 21-én pedig a fenti, júniusi fotónkkal szemben azt örökítettük meg, hogy az egykori művháznak és a szomszédos saroképületnek már csak az utcai főhomlokzatuk látszik. A mögöttük lévő lebontott területen hatalmas építkezés van kibontakozóban. A vasárnapi ottjártunkkor egyelőre nem jelezte tábla azt, hogy mi épül itt, azonban sajtóhírekből tudható, hogy a két telken lakó- és irodaház lesz úgy, hogy a külső falak megmaradnak, akárcsak a volt pedagógus-művház pincéje.

A Bethlen utca 16. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Szalag- és Zsinórgyár
• A Kölcsey-művközpont
• A Cserepes utca
• A Garay utca
• A Hatvan utca

A hátsó traktus. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Jókai utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Guberálók Mekkája a Bethlen utcán

Debrecen egyik legszembetűnőbb lomtalanítása a Bethlen utcán szokott zajlani, ahol a bicikliút mellett alkalmanként hosszú „szeméthegység” is felgyűlik olykor.

Ezúttal 2025. május 3-án este kerekeztünk végig az esedékes kipakolás holmijai között.

Kiszolgált tévé, forgószék és permetezőtartály is hevert a parkban.

Törött tévészekrényeket és épnek tűnő szép vesszőládát is kitettek a lakók.

Nézelődés közben arra is felfigyeltünk, hogy a kupacok körül emberek ültek, akik kiszemelték maguknak a hasznosítható darabokat.

Szépen összekötött könyvek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ilyen „kincsvadászokkal” más lomtalanítási helyszíneken is lehet találkozni.

Teafőző és bödön. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni szervezett nagy lomtalanításoknak eredetileg fix időpontjaik voltak utcánként/házanként, de az új gyakorlat szerint már nincs ilyen, hanem a lakosoknak kell kérniük a szolgáltatótól.

Kiszuperált tűzhely. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az előírás az, hogy Debrecenben a lakosok egy évben egyszer kérhetik a közszolgáltatás részét képező ingyenes lomtalanítást, mely regisztrációhoz kötött. Az AKSD honlapja szerint csak olyan hulladék helyezhető ki, ami egyéb módon nem gyűjthető szelektíven és nem károsítja a környezetet: az ingatlanokban keletkező olyan nagy méretű szilárd háztartási hulladékok, melyek nem helyezhetők el a kukákban, illetve a rendszeres hulladékszállítás alkalmával nem szállíthatók el (pl. bútor, ágybetét, szőnyeg, bőrönd, rongy bezsákolva).

Dobozhalom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem kihelyezhető hulladékok: a háztartásokban naponta keletkező, edényben elhelyezhető kommunális hulladék, építési törmelék, gumiabroncs, akkumulátorok, veszélyes hulladéknak minősülő anyagok, vegyszerek és minden olyan hulladék, ami begyűjtéskor veszélyezteti a begyűjtést végző dolgozók testi épségét, egészségét.

Egy piros kempingasztal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megadott időpontokig helyenként akár terebélyes hulladékhalmok is ki szoktak alakulni. A cég dolgozóinak becsületére legyen mondva, hogy a lomokat az elszállítás jelzett ideje után rendre hamar és szakszerűen etüntetik.

Festékvödör a fotelben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• Az első Ady úti nagyvásár
• Ady úti nagyvásárok, 2.
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai régi virágpiac
• A Tócóskert egykori kispiaca
• Barangolás a Mihály-napi nagyvásárban
• A Zsibi
• A régiségvásár
• Amikor még a Csapón volt a vásárcsarnok

Autógumi a kupacban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Olajsütő? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen városrészei: a Péterfia

Debrecenben a Péterfia nevű városrészt a Hunyadi, a Bethlen, a Füredi út, a Bem tér és a névadó utca határolja, de az Egymalom és a Hunyadi utcák között benyúlik a Szentlászlófalva nevű városrészbe is, a Rákóczi utcáig. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hajdani Debreceni Torna Egyletnek ez a Péterfia utcai (Bem téri) épület volt a székháza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia városrész neve az 1290-es évekig nyúlik vissza. Ekkor Debrecen tulajdonosa Rofoyn bán, Dózsa mester és Péter volt. Közülük Péter fia is a Péter nevet viselte, akinek a gyermeke Jakab volt.

A Nagysándor József Laktanya, a „Hadkieg” épülete a Honvéd utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jakab a Szentlászlófalvát birtokolta, s ennek a főutcáját hívták Péterfia Jakab utcájának. A „Jakab”-ot aztán a XVIII. században elhagyták, mivel a Péterfia egyszerűbb.

A laktanya és az Egyetem sugárút között régi, szép egykori honvédségi épületek fekszenek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a ház a volt HÁÉV-munkásszálló mögött található. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész két leghíresebb épülete a Nagysándor József Laktanya (fotóit lásd fentebb), valamint az egykori városgazdaház, melynek több mint 250 éves épületében a Medgyessy-múzeum is található.

A városrész legrégebbi épületében a Medgyessy-múzeum és a Debreceni Irodalom Háza van. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri részen áll a Magyar fájdalom szobra (Emile Guillaume, 1933), amit a visszaállításáig hosszú évtizedeken át egy szenespincében rejtegettek.

Ez a Péterfia utcai cívisház ma étteremnek ad otthont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Bem téren található az Országzászló (Nagy Sándor János, 1939) és az egykori Serház is (1820). A Serháztól nem messze van a volt Debreceni Torna Egylet egykori székháza (1867), aminek a homlokzati díszei között még felfedezhetők ennek jelképei, a súlyzó és a lópatkó is. 

A hajdani híres Serházban gyógyszerüzem is működött, napjainkban galéria és aukciósház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bem téri Országzászló két alakját, a munkás- és a parasztfigurát a képzőművészeti tanács 1942-ben leszedette, és ezek anyagából öntötte Medgyessy Ferenc a Petőfi téri Petőfi-szobrot.

A Péterfia és a Thaly utca sarkán ügyvédi kamara és vendéglátóhely is működik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A városrész átalakulása folyamatos, hiszen ahogy már 70 éve, úgy napjainkban is egyre-másra tűnnek el a régi épületei. Az alábbiakban ezekre is mutatunk példákat.

A Márton Áron Szakkollégium épülete az Egyetem sugárúton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Péterfia két legmagasabb épülete a Bethlen utcai 16 emeletes, valamint az Egyetem sugárúti egykori HÁÉV-munkásszálló. Az utóbbinak a hatalmas átjárója is építészeti különlegesség.

Modern stílusú lakóház az Egyetem sugárúton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Péterfia északi határolóútján, a Füredi úton található a Domonkos-rendi Szent László-plébánia. A szerzetesek 1226 körül létrehozott kolostora a Református Kollégium helyén állhatott, a templomuk pedig a Szent András templom volt. A domonkosok a Füredi úti új plébániaépületüket rendházzá alakították, s itt hozták létre a II. János Pál Intézetet is (ennek fotóját lásd legalul).

A városrészről korábban ebben a cikkemben írtam olyan házak fotóval is, amik ma már nem léteznek.

A volt HÁÉV-munkásszálló átjárója, ahol korábban biliárdszalon is működött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eddigi városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag

A Szent László Plébánia a Füredi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!