Debrecen
első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó
mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta
zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.
A
mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában
foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás
boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti
uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.
A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő.
A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján
A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő,
valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand
található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az
élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a
négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki
lehet menni a régi kádas rész
folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is
szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen
velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Ezúttal a gótikus gyulai végvár szomszédságában, a várfürdőben vendégeskedtünk az Almásy-kastély gyönyörű – a növényfajtákat is feltüntető – parkjában, ahol a fenti fotókat és videós ízelítőnket is készítettük. További képeink alább tekinthetők meg a békési paradicsomról.
A Gyulai Várfürdőben több – egész évben nyitva tartó – fedett, valamint szabadtéri vizes létesítmény található, s ezek bőséges kínálatát gyógyászati, pihentető elemek, valamint sport- és szórakoztató attrakciók is gazdagítják. Szaunázni, sőt sakkozni is lehet, s dögönyözője több medencének is van.
A strand egyik érdekes medencéje két ingyenes csúszdával és kalandpályával is rendelkezik. Ebben a medencében a szombati ottjártunkkor több zenés, látványos zumbafoglalkozáson is részt vehetett a vízben felsorakozott tornázó-táncoló vidám sokadalom.
A Gyulai Várfürdőnek is az egyik legkedveltebb helye a hullámmedence, ahol óránként lehet ringatózni az ízléses csempékkel burkolt falak között. A szép burkolat a többi medencének is sajátossága.
Személyes tapasztalataink szerint a Gyulai Várfürdő hullámmedencéjének népszerűségével egy másik létesítményé vetekszik igazán: a fantasztikus játékokkal felszerelt, színpompás gyermekmedencéjé.
Meglepve és örömmel állapítottuk meg azt is, hogy ebben a békési vízi paradicsomban több úszómedence szolgálja az úszás szerelmeseit: ha jól számoltuk, akkor két fedett és egy nyílt téri.
A „Lovarda” részen lévő fedett úszómedence mellett négy – különböző hőfokú – gyógymedence is található egy fedél alatt (de csak ha ezt is jól számoltuk). Az épületből a vízben kigyalogolva juthatunk át egy tőszomszédos újabb gyógytermál medencébe.
A kinti medencék legtöbbjéhez ki-behúzható napvitorlák is tartoznak. Utolsó fotóinkon visszatérünk a gyönyörű díszparkba, melynek szobrai között a „strandoló” Erkel Ferenc zeneszerzővel is találkozhatunk, ő ugyanis a város szülötte.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debreceni lakosként és a cívisváros kedvelőjeként szívesen kirándulunk más településekre is, és az utazásainkon szerzett élményeinket, az adott hely követendő példáit örömmel osztjuk meg a hasonlóan gondolkodó olvasóinkkal. A galéria a képre kattintva is megnyitható!
A Gyulai Várfürdőben több – egész évben nyitva tartó – fedett, valamint szabadtéri vizes létesítmény található, s ezek bőséges kínálatát gyógyászati, pihentető elemek, valamint sport- és szórakoztató attrakciók is gazdagítják. Szaunázni, sőt sakkozni is lehet, s dögönyözője több medencének is van.
A strand egyik érdekes medencéje két ingyenes csúszdával és kalandpályával is rendelkezik. Ebben a medencében a szombati ottjártunkkor több zenés, látványos zumbafoglalkozáson is részt vehetett a vízben felsorakozott tornázó-táncoló vidám sokadalom.
A Gyulai Várfürdőnek is az egyik legkedveltebb helye a hullámmedence, ahol óránként lehet ringatózni az ízléses csempékkel burkolt falak között. A szép burkolat a többi medencének is sajátossága.
Személyes tapasztalataink szerint a Gyulai Várfürdő hullámmedencéjének népszerűségével egy másik létesítményé vetekszik igazán: a fantasztikus játékokkal felszerelt, színpompás gyermekmedencéjé.
Meglepve és örömmel állapítottuk meg azt is, hogy ebben a békési vízi paradicsomban több úszómedence szolgálja az úszás szerelmeseit: ha jól számoltuk, akkor két fedett és egy nyílt téri.
A „Lovarda” részen lévő fedett úszómedence mellett négy – különböző hőfokú – gyógymedence is található egy fedél alatt (de csak ha ezt is jól számoltuk). Az épületből a vízben kigyalogolva juthatunk át egy tőszomszédos újabb gyógytermál medencébe. A kinti medencék legtöbbjéhez ki-behúzható napvitorlák is tartoznak. Utolsó fotóinkon visszatérünk a gyönyörű díszparkba, melynek szobrai között a „strandoló” Erkel Ferenc zeneszerzővel is találkozhatunk, ő ugyanis a város szülötte.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!