Debreceni Képeslapok: úszás

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: úszás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2026-ban már 67 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.

Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.

1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

A parkosításra is figyelnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 18., szombat

A legendás debreceni úszóedző: Rentka László

A fedett uszodában. Fotó: HB Napló, 1965

Debrecen legendás úszóedzője, a Hajós Alfréd-díjas Rentka László 1918. április 18-án született, s a debreceni gőzfürdő, illetve a mai Régi Vigadó melletti szolgálati lakásban laktak. Az édesapja ugyanis fürdőmester és masszírozó volt.

Egy 1972-es versenyen. (Helytörténeti Fotótár)

A Debreceni Értéktár és a Napló leírásai szerint Debrecen úszóéletének meghatározó alakja autodidakta módon tanult meg úszni, majd 1926-ban már leigazolta a DEAC. 1948-tól nagy, vegyes korosztályú csapatokat edzett és versenyeztetett szinte lehetetlen körülmények között. Ennek ellenére országos bajnokok, csúcstartók, vidékbajnokok, válogatott versenyzők kerültek ki a kezei alól. A testnevelési főiskola elvégzése után a Fazekas Mihály Gimnáziumban dolgozott testnevelőként. Sok egykori tanítványa jelenleg is aktív úszó a szeniorok között, ugyanakkor többen testnevelőként dolgoznak. Debrecenben az általános iskolai intézményes úszásoktatást 1960-ban vezették be. A kötelező általános iskolai úszásoktatás és az utánpótlás-nevelés jegyében Rentka László több évtized alatt sok ezer embert tanított meg úszni Debrecenben a nagyerdei fedett uszodában (a családjában is többen úszók lettek), mindemellett a Debreceni Sportiskola úszósportját is megalapozta. Miként összeállításunk végén olvasható, a felesége, Rentka Lászlóné is úszóedzőként tevékenykedett. Rentka László 63 évesen, a Bocskai István Általános Iskolából ment nyugdíjba, majd pedig 1996-ban elsőként kapta meg Debrecen szakmai elismerését, a Hajós Alfréd-díjat. A köztiszteletnek örvendő, neves sportszakember 2014. augusztus 27-én hunyt el.

Interjú 1993-ból. (HBN)

További sportos cikkeink:

2017-es cikk a Rentka családról

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1965-ös cikk az úszásoktatásról

2025. augusztus 4., hétfő

Ma 75 éve alakult meg a Debreceni Dózsa Sportegyesület

Debrecenben nemes célok megvalósítására alakult meg l950. augusztus 4-én a Debreceni Rendőregyesület utódaként a Dózsa Sportegyesület. Nyitókép: Pathó Sándor

E nemes célok a Debreceni Dózsa Baráti Körének 1985-ös jubileumi albuma szerint a következők voltak.

„Szocializmust építő társadalmunknak és az egyéneknek egyaránt érdekük az emberek szellemi és testi képességeinek sokoldalú fejlesztése, az egészség védelme és erősítése. Ezt a testnevelési és sportmozgalom széles körű kibontakoztatásával és fejlesztésével lehet és kell is biztosítani. A sport és a testnevelés kibontakoztatásával lehet elősegíteni a dolgozók, de különösen az ifjúság szabadidejének helyes eltöltését. A versenysport alkalmas a nemzetközi sportversenyeken keresztül a sportolók személyes barátságának erősítésén túl a népek barátságának erősítésére is.”

A Debreceni Dózsa az alakulásakor 11, később 13 szakosztállyal működött, s a város társadalmában egyre inkább komoly tényezővé vált. Ezt fémjelezte az ötvenes években a labdarúgók NB. II.-es, a birkózók, röplabdázók, sakkozók, ökölvívók és úszók NB. I-ben történő szereplése, később pedig a hetvenes években sok-sok sikert elért NB. I.-es kézilabdázók. Az 1956-os események után röviddel ismét megindult az élet, de csak három szakosztállyal (labdarúgó, kézilabda és sportlövő). Később megjelentek a cselgáncsozók, ökölvívók. Az átalakulás évei után például 1985-ben kézilabda-, cselgáncs-, postagalamb-, sportlövő- és úszószakosztályban tevékenykedtek a Debreceni Dózsa sportolói. A cselgáncsozók a magyar dzsúdósport élvonalába verekedték fel magukat, és „A” kategóriájú szakosztályuk lett.

A kézilabda-szakosztály l975-ben emelkedett a magyar kézilabdasport csúcsára. Az utána következő években II., illetve III. helyezést sikerült elérniük, 1978-ban pedig megnyerték a Magyar Kupát.

A galambászok, sportlövők országosan és nemzetközileg is sok sikert arattak, ugyanakkor az úszószakosztályban tevékenykedő fiataljaik rövid idő alatt bizonyították, hogy méltók a „B” kategóriás szakosztályi címhez. A sportegyesület vezetői, hivatásos és társadalmi munkásai alapvető kötelességüknek tartották a sporteredmények mellett a rájuk bízott sportolók emberré nevelésének felelősségteljes feladatát. Ez a szellem nagyban hozzájárult a Dózsa nagyszerű sikereihez.

A Dózsa fiatal sportolóitól elvárták, hogy hűséges, becsületes állampolgárai legyenek hazánknak, s mind a küzdőtereken, mind a munkahelyeiken állják meg a helyüket, gondoljanak szeretettel és tisztelettel elődeikre, akik sokkal nehezebb körülmények között vitték győzelemre a lila-fehér színeket – hangsúlyozta dr. Varga Imre, a sportegyesület elnöke. A Debreceni Dózsa 1950. augusztus 4-i, pénteki alakuló közgyűléséről a Néplap többek között leírta: a megalakulás határkő Debrecen sportéletében, s a Dózsában helye van minden becsületes sportolónak, azoknak is, akik nem tartoznak szorosan a belügyi tárcához.

Következzen az elnökség bemutatása! Elnök: Kovács Gyula rendőr ezredes. Társelnökök: Barczi Gyula, Fülöp Imre, Kulcsár Ferenc, Pinczés András, Ménes János, Tatár Kiss Lajos, Balogh Endre polgármester, Vass Sándor alezredes, Varga Jenő, dr. Gál György megyei tisztiorvos, Körmöczy József őrnagy, Szücs András tűzoltó százados, Tóth László százados, Kiss István sztahanovista, Tóth II. Rezső. Ügyvezető elnök: Bánkuti Zoltán. Főtitkár: Csákány István. Pályaigazgató: Fülep Kornél. Sportigazgató: Virág Sándor.

A Mikes Kelemen utcai Dózsa-stadiont 1968. augusztus 18-án adták át nemzetközi kézilabdatornával, s vendégek voltak a szovjet, a magyar férfi válogatott, a Drezdai Lokomotív női és férfi csapata, valamint a D. Közúti Építők női együttese. A másik határkő 1973-hoz fűződik, ekkor volt az ünnepélyes alapkőletétele a kézilabda-stadion melletti munkacsarnoknak, a cselgáncsozók paradicsomának. Itt a sporteseményeken kívül koncerteket is rendeztek, ezen a helyen csapott nagy bulit például a Motörhead is 1984-ben. Ebben az összeállításunkban pedig Varga István kézilabdázó ötszörös gólkirályi címéről emlékeztünk meg.

További sportos cikkeink a cívisvárosból:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. július 11., csütörtök

A Gyulai Várfürdő káprázatos vízi paradicsoma

Kint és bent is úszómedencék. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debreceni lakosként és a cívisváros kedvelőjeként is szívesen kirándulunk más településekre, és az utazásainkon szerzett élményeinket, az adott hely követendő példáit örömmel osztjuk meg a hasonlóan gondolkodó olvasóinkkal. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezúttal a gótikus gyulai végvár szomszédságában, a várfürdőben vendégeskedtünk az Almásy-kastély gyönyörű – a növényfajtákat is feltüntető – parkjában, ahol a fenti fotókat és videós ízelítőnket is készítettük. További képeink alább tekinthetők meg a békési paradicsomról.

A kastély mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Gyulai Várfürdőben több – egész évben nyitva tartó – fedett, valamint szabadtéri vizes létesítmény található, s ezek bőséges kínálatát gyógyászati, pihentető elemek, valamint sport- és szórakoztató attrakciók is gazdagítják. Szaunázni, sőt sakkozni is lehet, s dögönyözője több medencének is van.

A termálmedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felújított dögönyözős medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A strand egyik érdekes medencéje két ingyenes csúszdával és kalandpályával is rendelkezik. Ebben a medencében a szombati ottjártunkkor több zenés, látványos zumbafoglalkozáson is részt vehetett a vízben felsorakozott tornázó-táncoló vidám sokadalom.

Egy csúszdás medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vízi kalandpálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Gyulai Várfürdőnek is az egyik legkedveltebb helye a hullámmedence, ahol óránként lehet ringatózni az ízléses csempékkel burkolt falak között. A szép burkolat a többi medencének is sajátossága.

A hullámban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hullámban, 2. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Személyes tapasztalataink szerint a Gyulai Várfürdő hullámmedencéjének népszerűségével egy másik létesítményé vetekszik igazán: a fantasztikus játékokkal felszerelt, színpompás gyermekmedencéjé.

A polipos játszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Meglepve és örömmel állapítottuk meg azt is, hogy ebben a békési vízi paradicsomban több úszómedence szolgálja az úszás szerelmeseit: ha jól számoltuk, akkor két fedett és egy nyílt téri.

A kalózhajó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Lovarda uszodája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kinti medencék legtöbbjéhez ki-behúzható napvitorlák is tartoznak. Utolsó fotóinkon visszatérünk a gyönyörű díszparkba, melynek szobrai között a „strandoló” Erkel Ferenc zeneszerzővel is találkozhatunk, ő ugyanis a város szülötte.

A „Lovarda” egyik gyógymedencéje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Napozók a „Lovarda” mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

2024. június 29., szombat

A nagyerdei hullámfürdő utolsó napjai

Debrecenben a Nagyerdei Strand 2017 augusztusában élte az utolsó szezonját a korábbi formájában. Emiatt látogattunk ki a végső zárás előtt, hogy még egyszer megörökítsük ezt a fürdőhelyet... Mára teljesen átépítették, s 2020 nyarán meg is nyitotta a kapuit. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

A fenti jelenetben a hullámfürdőt mutatjuk be, ami ugyancsak végleg eltűnt. A következő szösszenetben a pancsolót kaptuk le:

Megnéztük az úszómedencét is. Úgy volt, hogy ez a létesítmény megmarad a régi strandból. Nem így történt. És mi lesz vajon a szomszédos fedett uszodával? A legutóbbi bejelentés szerint végre ezt is rendbe teszik. Fotók, videók: © Debreceni Képeslapok

Ha érdekelnek szép felvételek a Nagyerdei Strand régmúltjáról, akkor idekattintva csodálhatod meg azokat. A 2020-ban átadott strand képei itt találhatók.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 7., hétfő

Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő

Debreceni lakosként és a cívisváros kedvelőjeként szívesen kirándulunk más településekre is, és az utazásainkon szerzett élményeinket, az adott hely követendő példáit örömmel osztjuk meg a hasonlóan gondolkodó olvasóinkkal. A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Ezúttal a Gyulai Várfürdőben vendégeskedtünk 2023 augusztus elején az Almásy-kastély gyönyörű – a növényfajtákat is feltüntető – parkjában, ahol a fenti fotót is készítettük. További képeink és videós ízelítőnk az alábbiakban tekinthetők meg a békési paradicsomról. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok

A szabadtéri úszómedence épületében egy fedett úszómedence is „megbújik”. (Háttérben az ortodox templom.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Lovarda” részen lévő fedett úszómedence mellett négy – különböző hőfokú – gyógymedence is található egy fedél alatt (de csak ha ezt is jól számoltuk). Az épületből a vízben kigyalogolva juthatunk át egy tőszomszédos újabb gyógytermál medencébe. A kinti medencék legtöbbjéhez ki-behúzható napvitorlák is tartoznak. Utolsó fotóinkon visszatérünk a gyönyörű díszparkba, melynek szobrai között a „strandoló” Erkel Ferenc zeneszerzővel is találkozhatunk, ő ugyanis a város szülötte.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

2026. április 18., szombat

A legendás debreceni úszóedző: Rentka László

2025. augusztus 4., hétfő

Ma 75 éve alakult meg a Debreceni Dózsa Sportegyesület

2024. július 11., csütörtök

A Gyulai Várfürdő káprázatos vízi paradicsoma

2024. június 29., szombat

A nagyerdei hullámfürdő utolsó napjai

2023. augusztus 7., hétfő

Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő