Debreceni Képeslapok: pihenés

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: pihenés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

Debrecen legidősebb fürdőhelye – a Nagyerdei Strand lebontása és új építése miatt – immár a Kerekestelepi Strand, ami 2026-ban már 67 éves. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1965-ös fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Ebbe az egész évben nyitva tartó létesítménybe látogattunk el egy csodálatos napon, direkt olyan időszakban, amikor nincsen kint tömeg.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet 2016-ban, június 17-i átadással korszerűsítették és bővítették, ám a régit sem szüntették meg. A története nagyon érdekes, régi fotók pedig itt nézegethetők róla.

Vidám kabinsor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1940-es évek végén a Maszolaj Kútfúró Vállalat végzett ott mélyfúrást, olajat nem találtak, de egy hőforrás által táplált vízréteget igen. A kút mélyéről 42 fokos víz tört felszínre.

A hideg vizes medence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Krankovics Ilona leírása szerint 1958-ban Stieber József városi építész készítette el a strand terveit. Ez alapján a Szávay Gyula utca 51 ezer négyzetméterén a fürdőt többnyire bontott anyagból, a legszerényebb módon építették föl. A munkákat Fehér Imre vezette, aki az első igazgatója is lett a fürdőnek. Egy év múlva, 1959. június 20-án már át is adták a kis strandot.

1974-es fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Az ünnepségen Márkus Vince, az I. kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangsúlyozta a társadalmi összefogás erejét, amely megnyilvánult e strand építésében. A fürdő több mint egymilliós költséggel épült, s a lakosság, az üzemek, az iskolák 55 008 forinttal és megszámlálhatatlan munkaórával mutatták meg a segítőkészségüket – írta akkor a HB Napló. 1960-ban a vízművállalat vette át a strand irányítását.

Az eredeti színes padok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy nagy tégla alakú medence készült el, melyet félköríves gyermekmedencével zártak le. 1970-ben elkészült a különleges formájú harmadik medence, és a fürdőterületen kemping is nyílt 1986. július 1-jén. A strandot és a kempinget üzemeltető társaság közleménye szerint az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, aminek fluoridion-, jodid- és bromidtartalma is van.

Hívogató látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A jótékony hatásai közül kiemelik, hogy ez a gyógyvíz fürdőkúra formájában izomreuma és -fájdalom, ízületi és gerincoszlopi meszesedés, ízületi panaszok, mozgásszervi megbetegedés, porckorongsérv kezelésére alkalmas. Sokan alkalmazzák ivókúra formájában reflux betegség enyhítésére is.

A gyógyvíz is szuper. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Napjainkban öt medence, szauna, tenisz- és röplabdapályák is tartoznak e gyönyörű parkban működő, vizes gyógyhelyhez. A felújításkor szó volt arról is, hogy később ugrómedencét is kialakítanak. Hasznos tudnivaló ugyanakkor az is, hogy a létesítmény egész évben nyitva tart. További információk a nyitva tartásról és egyebekről idekattintva szerezhetők.

Lubickolók a kerek medencében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok mai és régi képpel:

A parkosításra is figyelnek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.

E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: Bánk, Gúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is.

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését.

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzel. Azóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Nyitás előtti fontos tudnivalók a területről

2025. október 27., hétfő

Hazánk első szövetkezeti üdülője volt a Nagyerdőn

Debrecenben a Termelőszövetkezeti Tagok Hajdú-Bihar Megyei Biztosítási és Önsegélyezési Csoportjának kezdeményezésére 1962-ben kezdték meg a termelőszövetkezeti tagok üdülőjének építését. Az építkezés csaknem 7 milliós költségeihez a megye 165 közös gazdasága járult hozzá. Az ünnepélyes átadás 1963. október 27-én volt, és az avatáson részt vett az a mintegy száz szövetkezeti tag is, akik elsőként kaptak beutalót a létesítménybe.

A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967

A Napló következő száma szerint (lásd lentebb) a megnyitón részt vett mások mellett Keserű János, a földművelésügyi miniszter helyettese, valamint Ambrus István, a megyei tanács vb elnöke is. A beszédekből kiderül, hogy évente 3600 szövetkezeti gazda tölthetett 10 napot a nagyerdei üdülőben. A mintegy 7 millió forint költséggel felépített szövetkezeti üdülő az új szocialista erkölcsnek és a közösségi összefogásnak a megnyilvánulása. A megépítés és önálló üzemeltetés érdekében 165 hajdúsági tsz társult, hogy tíz naponként száz téeszgazda pihenhessen, szórakozhasson a gyönyörű környezetben, a saját üdülőjükben. Az elsők között a földesi Rákóczi Tsz kertészeti brigádjának fiatal tagjai, Szőlősi Eszter és Nagy Róza költöztek be, továbbá Venyige Károlyné, a biharkeresztesi Lenin Tsz tagja, Kapusi Lajos és Vincze István kiváló traktorosok a nagyhegyesi Vörös Október Tsz-ből, Farkas József állatgondozó és Porkoláb Imre növénytermesztő (újszentmargitai Kossuth Tsz) is.

Kapcsolódó összeállításaink:

Az üdülő 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

DBKL

2008 óta az ötcsillagos Divinus Hotel van itt

2025. január 26., vasárnap

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

Debrecen különleges formájú modern épülete a nagyerdei Kohászüdülő (más néven vasas üdülő), amit Schmidt Tibor tervezett. Előbb, 1963-tól az alacsony része épült, aztán 1968-ra a tornya is kész lett. Közel volt/van hozzá a csónakázó és Újvigadó, a strand, valamint a szabadtéri színpad, továbbá a vidámpark és az állatkert is. Ezúttal a korabeli Hajdú-bihari Naplóból idézünk, amelynek például az 1970 februári riportja szerint az üdülőben a lift már akkor is 5 másodperc alatt vitt fel a 10 (+1) emeletes, háromszögletű torony tetejére. A hét lábon álló épületből a kilátás ma is gyönyörű.

Tollasozás a parkban, 1970-ben. Fotó: HBN

A színes életképekkel illusztrált cikkből megtudható az is, hogy az ország legkülönbözőbb tájairól 260 vendéget fogadtak turnusonként, amelyek két hétig tartottak. Az étterem főszakácsa azt az alapelvüket is kifejtette, hogy egy üdülőben a jó közérzethez nélkülözhetetlen a jó étkezés. Az ételválaszték elég bő volt a hotelben, ebédre például kétfajta leves és négyfajta utóétel közül választhattak a vendégek.

Az üdülő éttermében. Fotó: HBN

A cikk szerint akkor a Kohászüdülő legkedveltebb étele az alföldi módra készített töltött káposzta volt, a levesek sztárja pedig a scsi. Ehhez burgonya, vegyes zöldség, marhahús, csemegeuborka, kapor, rántás és tejföl kell. De az olyan különlegességek sem hiányoztak az étrendből, mint a hamburgi tokány vagy a jércemell csőbe sütve. (A hotel ma is működik, csak más névvel és tulajdonossal.)

A Kohászüdülő fürdője. Fotó: HBN

DBKL

A Kohászüdülő egyik hallja. Fotó: HBN

2024. szeptember 27., péntek

A béke szigete a Nagyerdőn

Debrecen egykori nagyerdei csónakázótava eredetileg még nem egy szimpla betonteknő volt, hanem szinte csipkézett szélű, s a víztorony és az Ady út mellett kerekded szigetek is kimagaslottak belőle. A létesítmény 1933-ban épült, és a Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a régi stadion alkotója, a híres Sajó István tervezte. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

A fenti fotó egy igen ritka, idillikus pillanatot örökített meg: a víz szélén kisfiú festeget a fűben ülve, bent pedig egy anya ringatózik a gyerekével (aki már az evezőket kezeli). Mögöttük a nagy sziget szegélye rajzolódik ki. Érezni a fűszálak cirógatását, a hullámok csobbanását, s szinte hallható a család csacsogása, kacagása. Ilyen volt akkor a csónakázótó.

A következő fotón beért a kikötőbe az iménti ladik. A jelenetnek köszönhetően a szemlélő nemcsak például a hölgy szépségében gyönyörködhet, hanem megfigyelheti azt a gyalulatlan (és fölöttébb ingatagnak tűnő) deszkapallót is, amin a vendégek jártak. A háttérben a Nagyerdei Strand épülete fehérlik, a helyén ma az élményfürdő van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

180 fokot fordulva az tárul(t) föl előttünk, hogy milyen volt a Nagyerdőnek ez a része a Kohászüdülő tornya nélkül. Már állt ekkor az alacsonyabb, íves szárnya, s abban is működött egy Panorámaterem. Ahonnan persze sokkal szerényebb látványban gyönyörködhetünk, mint a felhőkarcoló tetejéről.

A szigetet egyébként egy csinos fahíd kötötte össze a szárazfölddel, a csónakház pedig teljesen más volt, mint az utolsó időben. A legfeltűnőbb viszont az, hogy még nem épült meg az Újvigadó – ugyanis Mikolás Tibor művét majd csak 1970-ben adták át. A helyen 2014 óta mélygarázs és vízi ködszínház van. Fotók: Hagyaték, © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. július 11., csütörtök

A Gyulai Várfürdő káprázatos vízi paradicsoma

Debreceni lakosként és a cívisváros kedvelőjeként is szívesen kirándulunk más településekre, és az utazásainkon szerzett élményeinket, az adott hely követendő példáit örömmel osztjuk meg a hasonlóan gondolkodó olvasóinkkal. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezúttal a gótikus gyulai végvár szomszédságában, a várfürdőben vendégeskedtünk az Almásy-kastély gyönyörű – a növényfajtákat is feltüntető – parkjában, ahol a fenti fotókat és videós ízelítőnket is készítettük. További képeink alább tekinthetők meg a békési paradicsomról.

A Gyulai Várfürdőben több – egész évben nyitva tartó – fedett, valamint szabadtéri vizes létesítmény található, s ezek bőséges kínálatát gyógyászati, pihentető elemek, valamint sport- és szórakoztató attrakciók is gazdagítják. Szaunázni, sőt sakkozni is lehet, s dögönyözője több medencének is van.

A strand egyik érdekes medencéje két ingyenes csúszdával és kalandpályával is rendelkezik. Ebben a medencében a szombati ottjártunkkor több zenés, látványos zumbafoglalkozáson is részt vehetett a vízben felsorakozott tornázó-táncoló vidám sokadalom.

A Gyulai Várfürdőnek is az egyik legkedveltebb helye a hullámmedence, ahol óránként lehet ringatózni az ízléses csempékkel burkolt falak között. A szép burkolat a többi medencének is sajátossága.

Személyes tapasztalataink szerint a Gyulai Várfürdő hullámmedencéjének népszerűségével egy másik létesítményé vetekszik igazán: a fantasztikus játékokkal felszerelt, színpompás gyermekmedencéjé.

Meglepve és örömmel állapítottuk meg azt is, hogy ebben a békési vízi paradicsomban több úszómedence szolgálja az úszás szerelmeseit: ha jól számoltuk, akkor két fedett és egy nyílt téri.

A „Lovarda” részen lévő fedett úszómedence mellett négy – különböző hőfokú – gyógymedence is található egy fedél alatt (de csak ha ezt is jól számoltuk). Az épületből a vízben kigyalogolva juthatunk át egy tőszomszédos újabb gyógytermál medencébe.

A kinti medencék legtöbbjéhez ki-behúzható napvitorlák is tartoznak. Utolsó fotóinkon visszatérünk a gyönyörű díszparkba, melynek szobrai között a „strandoló” Erkel Ferenc zeneszerzővel is találkozhatunk, ő ugyanis a város szülötte.

DBKL

Turisztikai cikkeink sok fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. június 27., szombat

A Kerekestelepi Strand

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón

2025. október 27., hétfő

Hazánk első szövetkezeti üdülője volt a Nagyerdőn

2025. január 26., vasárnap

Így pihent a munkásosztály 1970-ben a Kohászüdülőben

2024. szeptember 27., péntek

A béke szigete a Nagyerdőn

2024. július 11., csütörtök

A Gyulai Várfürdő káprázatos vízi paradicsoma