Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1933. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1933. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 29., szombat

Csomor Gyula „Meteor Mozgója” 1933-ban

Debrecen legendás filmszínházáról, az akkor még Meteor Mozgó nevű moziról található ritkán látott fotó abban az albumban, amit a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. készített 1933-ban. E páratlan felvételről az is kiderül, hogy Csomor Gyula 1911-ben emelt épületének (ami szerencsére ma is áll) eredetileg cizelláltabb formája volt.

A Meteor Mozgó 1933-ban. Fotó: TKL

Nem mellékesen a téren a Meteor Mozival szemközt akkor már 20 éve pompázott a Demke palotája is, közöttük pedig piac is működött, úgyhogy fantasztikus élmény lehetett ott sétálgatni! Akit érdekel a Meteor Mozi története, erre az összeállításunkra látogatva ismerheti meg sok régi képpel.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 19., szerda

A nagyerdei fedett uszoda

Debrecen első fedett uszodáját 1932. november 19-én este 7 órától országos ünnepségek keretében nyitották meg a Nagyerdei Vigadó mellett. A különleges atmoszférájú sportlétesítmény sajnos nagyon régóta zárva van, pedig legutóbb 2021 áprilisában bejelentették a felújítását.

Úszásoktatás az 1990-es években. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mélyülő aljú medencét, öltözőket és zuhanyzókat is magában foglaló épületet – Rácz Zoltán debreceni építész leírása szerint – Borsos József tervezte. A pazar uszoda fő jellegzetessége a belső bordás boltozatos tetőzete, aminek ötletét a margitszigeti uszoda adta. Azt egyébként nem kisebb alkotó, mint HajósAlfréd tervezte, és három évvel korábban nyílt meg. A Debreczeni Képes Kalendáriom szerint a fedett uszodát a meglévő régi nagyerdei kád- és gőzfürdő, valamint az 1931-ben épült vasbeton napozó közé ékelték, így a szélessége 17 méter, a teljes vízfelületé pedig 9,7 méter. A medence versenyhossza 33,3 méter. A medenceteret 8,1 méter fesztávolságú, 7,25 méter magas vasbeton boltövek által hordott üreges téglafödémmel fedték, és a teljes uszodát három síkban húzódó födémekkel, bazilikáris megvilágítással látták el.

Az uszoda épületegyüttese. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A medence alacsonyabb szintje a betegek céljait szolgálja, míg a magasabb szint az úszók céljaira épült. Ezt úgy alakították ki, hogy a padokon ülők nyakig vízzel legyenek takarva, míg a másikban például vízipóló közben se lehessen a fenékre állni. E kettős cél kielégítése érdekében 1,1 méter és 1,9 méter mélységű vízállás tetszés szerinti előállítása vált szükségessé, s ezt a megfelelő magasságokban elhelyezett le- és túlfolyók segítségével érték el. A gyógycélokat szolgáló részen 40 fokos víz volt, úszáshoz pedig 26–28 fokosat állítottak elő. 

A főhomlokzat Tulok Ferenc képeslapfotóján

A fedett uszoda medencéje a működése utolsó évtizedeiben már feszített víztükrű volt, és szaunája is működött. Régi teleken a kinti nagy pancsoló és a négyméteres medence is használható volt (még sötétben és hóesésben is), és egy sárga fóliafolyosó vezetett ki hozzájuk a fedettből. A szebb napokat megélt fedett uszoda azonban már évek óta élőhalottként, víz nélkül és úszók nélkül szomorkodik. A hírek szerint ennek műszaki hiba, a víz elfolyása az oka... Nagy kár, hiszen a Zákány utcai városi sportuszoda megnyitása ellenére is nagyon sokan szerettek itt lubickolni, arról már nem is beszélve, hogy mennyi-mennyi gyerek tanulhatott itt úszni. Mellette pedig a Régi Vigadó, az egykori kádas fürdő, valamint a korábbi KTSZ Szolgáltatóház és persze a Nagyerdei Strand található. Helyesebben 2003 óta már nem pont a strand, hanem egy meghagyott parkdarab és az élményfürdő üvegcsarnoka, amit a dögönyözős és a négyméteres medencék helyére építettek. Viszont ehhez is ki lehet menni a régi kádas rész folyosóján is. Patinás fedett uszodánknak nem csak a boltíves mennyezete a jellegzetessége: sokan Rentka László úszásoktató miatt is szeretettel, nosztalgiával gondolnak rá. Ma már ő sincsen velünk, ahogyan a fia sem. A Debrecen lexikon című könyv szerint egyébként a nagyerdei uszoda helyén korábban a híres és szép Dobos-cukrászda állt.

A Pallagi úti emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 4., hétfő

Amikor a világ cserkészei megszállták Debrecent

Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én.


A fényes tömegrendezvényről Kedves Olvasónktól, Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük.

Nyitóképünk teljes méretben

A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület. Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak majdnem mind ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 8., vasárnap

Katonák 1933-ban az Egyetem téren

Debrecen egyik kedvelt fényképezkedési helyszíne az egyetem előtti park, amiről ezúttal olyan fotót tett közzé a Fortepan, amin katonák sorakoznak 1933-ban az Egyetem téren. A férfiakon kívül azt is érdemes megfigyelni, hogy ekkor még a medence tükörtó volt, nem övezték tiszafák, és zöldellt a fű. Az iskolapalota történetét sok szép régi képpel ebben a cikkben mutattuk be. Fotó: Fortepan/Liszkay Cecília

Az épületen még nincsen címer

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 4., péntek

Az 1933-as cserkészdzsembori


Debrecen 1933 nyarán nagy megtiszteltetésben részesült: a gödöllői cserkész-világtalálkozóról több népes delegáció látogatott ide, zömmel augusztus 4-én és 9-én. A fényes eseményről Ribiczeyné Karalyos Réka Judittól kaptunk muzeális fotókat a családi gyűjteményükből.


A magazinunk Facebook-oldalának postázott ajándék kibontását a Nagyállomás régi palotájával kezdtük. A peronon debreceniek integetnek a vendégeknek a következő kópián is, és a másik irányból is feltárul a díszes főépület.Na de haladjunk tovább, hiszen sok gyönyörű kép készült a jeles eseményről!


A csoportban fiatal leányok is fogadták az egyenruhásokat, akik a világ minden tájáról sereglettek a gödöllői dzsemborira. A korabeli hoszteszek mögött a koronás címeres lobogó is kivehető a Nagyállomás homlokzatán.


A nemzetközi küldöttség a Ferencz József úton vonult végig, nem kis feltűnést keltve. A felvételen sorakozó kalmárházak ma is megvannak, csak éppen már nem pont ilyen állapotban.


A vendégsereg az újonnan kialakított Déri téren is megállt. A kalapos, rövid nadrágos látogatók körül szépszámú közönség gyűlt össze, s még a szintén akkoriban épült postaközpont ablakai is tele voltak kíváncsiskodókkal.


Ezen az ünnepségen ugyancsak nagy szerepet kaptak a népviseletbe öltözött menyecskék, akik lelkesen integettek és mosolyogtak a résztvevőkre. Ma már a kisgyerekek közül is csak kevesen élhetnek...


A csoport megkoszorúzta a Gályarabok emlékoszlopát is a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A kiváló fotó a sajátos cserkésztisztelgést is jól megmutatja.


A következő másolaton a 170-es csapat képviselőjét láthatjuk papírral a kezében (amin a beszéde vagy a forgatókönyv lehetett). A háttérben Bocskai szobra is látszik, s feltűnő a sok-sok növény is az akkor még gazdagon beültetett Emlékkertben.


A tikkadt pionírok a Nagyerdei Vigadóban olthatták szomjukat és éhüket. A kép tanúsága szerint napellenző nem volt a fejük fölött, ám fegyelmezetten várták a betevők felszolgálását.


A nagyerdei fogadást örökítette meg a lenti dokumentum is. Ez azt is szemlélteti, hogy apácák és ápolónők is segítették a szervírozást, ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy milyen volt az akkori frizuradivat a férfiak körében.


Ribiczeyné Karalyos Réka Judit családi archívumának köszönhetően azt is tudjuk, hogy a gödöllői világtalálkozóról jött cserkészek Hortobágyra is ellátogattak. Juditék kincsestárában csodás képeslapok is vannak abból az időből a pusztáról:


A másik üdvözlőkártya is a fővárosi Barasits Kiadó szép munkája. Ezen a fejést illusztrálják, míg az előzőn a népi öltözetet.


No de, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, van ám fotónk arról is, amin cserkészek pózolnak egy hortobágyi pásztor körül. Az előtérben heverő kupac alapján feltételezhetjük, hogy az alkalmi kompánia egy istálló ajtajában állt össze. Ez azonban minden bizonnyal egyiküknek se okozott gondot, hiszen mindannyian a természet nagy ismerői és a túlélés nagymesterei!
A debreceni Cserkész-tó története régi szép képekkel idelátogatva ismerhető meg.


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!