Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

A Vágóhíd utcai kápolna (1774) és virágzó bokor 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Képeslapok című magazinunk Minden Kedves Olvasójának kellemes ünnepeket kívánunk a 2024-es húsvét alkalmából! A mostani friss felvételeinket március 30-án készítettük a Vágóhíd utcai hatalmas virágzó bokorról és temetőkápolnáról, mely ebben az esztendőben kereken 250 éves.

Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Bakó Iréntől kaptuk a minap. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kis kápolna a fenti képen tündöklő bokor virágfüggönyével, 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

• A Kati Kocsma legendája
• 150 éves a magányos kripta
• A katolikus temető és a kápolnája
• A Zsibogó
• A Debreceni Dohánygyár
• A katolikus temető csőszházának titkai
• Az oroszlános kapu 1906-ból
• Tankcsata és négyes villamos
• Utolsó képek a Barneválról
• A Vágóhíd utcai palota és a híd alatti öreg házak
• Az Utopia Disco
• 2024-es virágözön a volt dohánygyárban
• Ufóinvázió a régi temetőnél

A 250 éves egri „líceum”, nagykönyvtár és csillagda

Az egri Eszterházy Károly Egyetem főépülete és a kapu melletti arany emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az intézmény egyik fő értéke és ékessége a főegyházmegyei nagykönyvtár és annak freskói. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is, mely az Eszterházy téren pompázik, mégpedig az arany színű emléktáblája szerint 2024-ben kereken 250 esztendeje, tehát 1774 óta. Az intézmény honlapjának leírása szerint Egerben Telekesy István püspök kezdeményezésére 1705-ben kezdődött meg a teológiai oktatás. 1762-től Eszterházy Károly püspök intézkedéseként a tervezett egyetem csillagvizsgálóval, könyvtárral, nagy előadótermekkel és nyomdával bővült. Mária Terézia a tervet nem támogatta, ám a püspök nem adta fel: 1765-ben elkezdődött az építkezés, és 1774-ben pedig tehát – részlegesen – beindult az oktatás.

Az egri egyetemnek szőlőbirtoka, borászata, valamint tanszállodája is van (lásd a képen). Fotó: © Debreceni Képeslapok

1785-re befejeződött a munka, elkészült az egri egyetem épülete. Ekkor már megvolt a jogi iskola, a hittudományi kar és a filozófiai iskola, ahol a bölcsészettudományt tanulták a diákok. 1769-tól a tervezett orvostudományi kar céljából három évig orvosi oktatást is folyt a líceum épületében – olvasható intézmény honlapján. II. József császár rendeletére 1784-ben megszüntették a filozófiai és a jogi oktatást, majd a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy püspök a császár halála után Egerben néhány év alatt újraindította a filozófiai oktatást, a jogakadémia működését, és visszatelepítette a teológiai képzést is.

Az egri egyetem kilátójából feltáruló panoráma a bazilikával, 2022 decemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egri oktatási intézmény esetében a líceum elnevezés 19. század elején terjedt el. Ez a német nyelvű államokban filozófiai és teológiai képzéseket végző középfokú iskolát (gimnáziumot) jelölt. Eszterházy Károly püspök 250 éves álmának egy része 2016. július 1-jén vált valóra, amikor egyetemmé vált az egri főiskola a gyöngyösi, a jászberényi és sárospataki főiskolák összevonásával. A turistáknak érdemes tudniuk továbbá, hogy az egyetemen a nagykönyvtáron és az élményközponton kívül a toronyban csillagvizsgáló, camera obscura és kilátó is működik, ahonnan az egész város jól megcsodálható.

Az egyetemi csillagda tornya az udvar felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Eszterházy Károly Egyetem főépülete a bazilika felől, 2024. február 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

• A zeleméri templomrom
• Az ördög árka
• A fancsikai rom
• Egy firenzei művész debreceni reneszánsz romkastélya
• A debreceni szovjet tankúsztató
• Debreceni szobrok és épületek távoli ikertestvérei
• A nagyhegyesi Kráter-tó
• A napfényes Nyíracsád
• Kirándulás a hajdúk fővárosában
• A szoboszlói Húsvét park
• Retro túrák Hajdú-Biharban
• Nyíregyháza adventi fényei 2023-ban
• A gótikus gyulai végvár
• Vízi paradicsom a kastélyparkban: a Gyulai Várfürdő
• A régi debreceni strandot is megidéző fürdő: Gyopáros
• Az egri 360 éves minaret
• 2023 adventje Egerben
• Adventi kirándulás Egerben (2022)
• Az egri vár hős védőinek esküje
• Az 1552-es egri diadal
• Az egri Szépasszony-völgy
• Szent Margit nyomában
• Szép fővárosunk, Budapest
• Szép magyar tájainkon
• Itt a nyár, irány a Balaton!
• Amikor még Ötvös Csöpi is a Balatont szelte
• Csodálatos túrák hazánk legmagasabb pontján
• Régi képeslapok Velencéből, Párizsból, az USÁ-ból... 

Az egri Eszterházy téri főépület egyik emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben 250 éves debreceni Vágóhíd utcai kápolna

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi debreceni kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik.

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán – az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban.
(Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.) Fotó + reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis imahely pedig immár 250 éves, s a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik.

A temetőkápolna fenti puritán belső tere. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A például a Zsibogó látogatása vagy a korábbi dohánygyár miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető. A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették.

A temetőkápolna pincéje és a fenti kapuja bentről nézve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak. Ez pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik!

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna szemből és a hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Halottak napján a katolikus kápolnában

Debrecen régi temetői közül a Vágóhíd utcai katolikus temetőt halottak napján ki szokták nyitni, és misét tartanak a kis kápolnában. Így volt ez most is, és ezt az alkalmat használtuk ki az ősi emlékkert bebarangolására.

A kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. A régi sírkertet a Zsibi látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják.

A kápolna és a temető még szívbe markolóan hirdeti a múltat. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető.

Sok sírkő csodálatos művészi munka. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették. (Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak.)

A praktikusan berendezett kápolnában minden puritán, ám mégis gyönyörű. És nagyon beszédesek és szépek a környező fák takarta sírkövek is – amik alatt mindenféle rendű s rangú eleink nyugszanak, például sóhivatali és vámházi tisztviselők is. Mindkét intézmény anno a temető közelében működött, s ezek szerint az elhunytak a munkás éveik eltöltése után az örök álmukat is itt akarták aludni...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!