Debreceni Képeslapok: katolikus

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: katolikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 16., kedd

A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepre. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják.

Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Templomtörténeti cikkeink sok fotóval:

2026. május 29., péntek

Vigyázat, két helyen beszakadt a Vágóhíd utcai temető!

Debrecen ősi bezárt temetőjében, a Vágóhíd utcai egykori katolikus temetőben ma is sokan nyugszanak, és napjainkban is sokan járnak erre. Emiatt is adjuk közre a 2026. május 29-én általunk itt tapasztaltakat. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kis kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez a tapasztalat pedig az, hogy a temető területén legalább két helyen mélyen be van szakadva a talaj, illetve az alatta téglával kirakott boltívek, amik esetleg kripták lehettek. Ezeket az ottjártunkra már körbekerítették színes szalagokkal, ám azok láthatóan immár eléggé viharvertek. A jókora szakadékok bármikor tovább nőhetnek, a szalagok eltűnnek, és egy kis figyelmetlenség után sajnos könnyen beleeshet, aki ott haladna el. Ez pedig nagyon balesetveszélyes! Egyértelmű lenne tehát, hogy a területért felelős egyház / önkormányzat / parkgondozó haladéktalanul tegyen meg mindent a tátongó nyílások és az azok miatti balesetveszély megszüntetése érdekében!

A kápolnához közelebbi szakadék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindemellett szomorúan állapítottuk meg a 2026. május 29-i látogatásunkon azt is, hogy a temető szomszédos csőszházát ismét megrongálták. A lakatlan épület ablakait és ajtajait korábban már befalazták, miután betörtek és kifosztották illegális lakásfoglalók és vandálok. Most az épület jobb oldali ablakából kiszedték a téglákat és kifeszegették a rácsokat, és minden bizonnyal azon járnak ki-be az önkényes beköltözők. A régi szép csőszház megőrzése és az esetleges bűntanya megelőzése érdekében itt is nagyon sürgető a mielőbbi fellépés és a csőszház hathatós őrzése!

A sínhez közelebbi gödör. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végül még két itteni észlelésünk: a Reviczky-mauzóleum vasajtaja ezúttal szerencsére rendben lévőnek tűnt, nem törték fel. Viszont sajnos a felüljáró másik oldalában lévő vasutas szolgálati ház szintén egyre aggasztóbb állapotban van a kéretlen behatolók és az őrizetlensége következtében...

A megrongált temetőcsőszház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

DBKL

2025. október 6., hétfő

A régi Batthyány utca

Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.

A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: Hajdú–Bihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:

Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.

Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:

A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.

DBKL

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. augusztus 18., hétfő

A Szentatya 1991. augusztus 18-i látogatása Debrecenben

Debrecen történelmi esemény helyszíne volt 1991. augusztus 18-án. Ekkor jött el ugyanis a cívisvárosba II. János Pál pápa az első magyarországi útja során. Az alábbiakban a pápalátogatás alkalmából megjelent kis leporellóból osztunk meg részleteket. Fotók: Gondolat Könyvkiadó, Erdős Miklós, Kastaly Károly, Tulok Ferenc

A Szentatya ezen a 34 évvel ezelőtti, programokkal zsúfolt zarándoklatán augusztus 16-án, pénteken érkezett hazánkba. Krakkóból jött, és a gépe 11 órakor szállt le a Ferihegy I. Repülőtéren. Onnan Esztergomba ment, majd az augusztus 20-ig tartó ittléte során Pécsett, Máriapócson, Nyíregyházán, valamint Szombathelyen is sok időt töltött.

Debrecenbe 1991. augusztus 18-án 16.20 órakor indult Nyíregyházáról, s a helikoptere a Nagyerdei Stadionban szállt le. A Szentatyát pápamobil vitte a Nagytemplomhoz, ahol este negyed 6-tól ökumenikus istentiszteletet tartott. Ekkor a belvárosban a híradások szerint 50 ezren nézték a ceremóniát a kivetítőkön. Az igeliturgia elején Kocsis Elemér református püspök köszöntötte a pápát.

Az imaóra végén II. János Pál és az egyházi vezetők a templom mögötti Emlékkert emlékoszlopához vonultak, amit a pápa megkoszorúzott. Az ötnapos látogatás zsúfoltságát jól érzékelteti, hogy aznap este a Szentatyának még a fővárosban az izraeliták képviselőivel is volt találkozója, s másnap fél 10-kor már Szombathelyen kellett lennie.

II. János Pál pápa a budapest Hősök terén, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képeslapján

A debreceni alkalom emlékét azóta bronzkompozíció őrzi az obeliszken, ugyanakkor a Füredi úton katolikus intézet, míg a Nagyerdőben park tiszteleg a néhai egyházfő előtt.

Ez a képeslap is a helyszíneket mutatja be

Végül íme II. János Pál pápa 2021. augusztus 18-án leleplezett szobra a debreceni Szent Anna Székesegyház lépcsőteraszán:

II. János Pál pápa szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. december 21., szombat

A gyönyörűen felújított egri bazilika

A Debrecentől 131 kilométerre található Eger egyik legfontosabb helye a katolikus főszékesegyház, ami 1970-ben nyerte el a bazilika címet. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a szépen felújított templomot látogattuk meg 2024. december 14-én, amikor is a toronykilátóból is felvételeket készíthettünk.

Belépve a bazilikába. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Pyrker téren magasodó gyülekezeti hely első terveit – a honlapjuk leírása szerint – Eszterházy püspök készítette el, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére.

A kupolafreskó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főszékesegyház 6 év alatt épült meg, és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrászművész volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér reliefjeit és az angyalszobrokat faragta.

Az orgona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az orgonát 1864-ben építették, majd 1910-re készült el a szentély. Az 1950-es években Takács István mezőkövesdi festőművész festette ki a kupolát és a hátsó boltozatot.

A bejárati bronzkapu az egyházmegye millenniumára készült el, és az egyházmegye nevezetes eseményeinek állít emléket. A bazilika hossza 90 méter, a kupola 40, a torony 55 méter magas. A gyülekezeti hely 5000 személyt is képes befogadni.

A bazilika legutóbbi felújítása több évig tartott, és 2024. szeptember 28-án adták át immár megszépülve. Turisták számára hasznos tudnivaló, hogy a bal oldali toronyban kilátó működik, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik Egerre. Aki teheti, ide is menjen fel a minaretet idéző különleges hangulatú lépcsőkön, nagyon érdemes! A most megosztott látképeinket mi is innen készítettük 2024. december 14-én. További friss egri képeink itt is megtekinthetők.

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

DBKL

2024. március 30., szombat

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

Debreceni Képeslapok című magazinunk Minden Kedves Olvasójának kellemes ünnepeket kívánunk a 2024-es húsvét alkalmából! A mostani friss felvételeinket március 30-án készítettük a Vágóhíd utcai hatalmas virágzó bokorról és temetőkápolnáról, mely ebben az esztendőben kereken 250 éves.

Ezt a képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Bakó Iréntől kaptuk a minap. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vágóhíd utcai anyagaink új és régi fotókkal:

2024. február 28., szerda

A 250 éves egri „líceum”, nagykönyvtár és csillagda

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is, mely az Eszterházy téren pompázik, mégpedig az arany színű emléktáblája szerint 2024-ben kereken 250 esztendeje, tehát 1774 óta. Az intézmény honlapjának leírása szerint Egerben Telekesy István püspök kezdeményezésére 1705-ben kezdődött meg a teológiai oktatás. 1762-től Eszterházy Károly püspök intézkedéseként a tervezett egyetem csillagvizsgálóval, könyvtárral, nagy előadótermekkel és nyomdával bővült. Mária Terézia a tervet nem támogatta, ám a püspök nem adta fel: 1765-ben elkezdődött az építkezés, és 1774-ben pedig tehát – részlegesen – beindult az oktatás.

1785-re befejeződött a munka, elkészült az egri egyetem épülete. Ekkor már megvolt a jogi iskola, a hittudományi kar és a filozófiai iskola, ahol a bölcsészettudományt tanulták a diákok. 1769-tól a tervezett orvostudományi kar céljából három évig orvosi oktatást is folyt a líceum épületében – olvasható intézmény honlapján. II. József császár rendeletére 1784-ben megszüntették a filozófiai és a jogi oktatást, majd a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy püspök a császár halála után Egerben néhány év alatt újraindította a filozófiai oktatást, a jogakadémia működését, és visszatelepítette a teológiai képzést is.

Az egri oktatási intézmény esetében a líceum elnevezés 19. század elején terjedt el. Ez a német nyelvű államokban filozófiai és teológiai képzéseket végző középfokú iskolát (gimnáziumot) jelölt. Eszterházy Károly püspök 250 éves álmának egy része 2016. július 1-jén vált valóra, amikor egyetemmé vált az egri főiskola a gyöngyösi, a jászberényi és sárospataki főiskolák összevonásával. A turistáknak érdemes tudniuk továbbá, hogy az egyetemen a nagykönyvtáron és az élményközponton kívül a toronyban csillagvizsgáló, camera obscura és kilátó is működik, ahonnan az egész város jól megcsodálható.

DBKL

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

Keresés ebben a blogban

2026. június 16., kedd

2026. május 29., péntek

2025. október 6., hétfő

2025. augusztus 18., hétfő

2024. december 21., szombat

2024. március 30., szombat

2024. február 28., szerda