Debreceni Képeslapok: Mária Terézia

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mária Terézia. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 6., vasárnap

A 39-es gyalogezred (1756–1918) nagyerdei emlékműve

Debrecen háziezredének, a Mária Terézia rendeletére 1756-ban (tehát immár 270 éve) létrehozott Császári és Magyar Királyi 39. Gyalogezrednek az emlékművét 1925. szeptember 6-án avatták fel a mai Medgyessy sétányon. Mai fotók, videó: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Fotó: Fortepan / Liszkay Cecília, 1933

A katonaalakokat, a Szent Koronás Magyar Címert, és emléktáblákat is tartalmazó szoborcsoportot Debreczeny Tivadar készítette, aki például a Déri téri Merengőt is megalkotta. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, vitéz Fábry Dániel őrnagy, a királyi herceg szárnysegédje, valamint vitéz Nagy Pál, gyalogsági tábornok, a hadsereg főparancsnoka is. Íme videónk a nagyerdei mementóról:

A lenyűgöző emlékmű napjainkban sajnos ismét megérett a restaurálásra. Hiszen például a talapzat elég rozoga, ugyanakkor a lánctartó oszlopok kelyhei is igen hiányosak...

Az emlékmű napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Kapcsolódó összeállításaink:

2026. augusztus 27., csütörtök

Az első debreceni kaszárnya: a pavilonlaktanya (1842)

Debrecen Sóház nevű városrészében található az egykori pavilonlaktanya. A szocialista időkben Bocskai István nevét viselő kaszárnya a Csengő utcai kapuján lévő dátum szerint 1842-ben épült. Ezt a helyet látogattuk meg a közelmúltban. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az ekkor készített fenti videónk elején is látszik, hogy a laktanyának a Vágóhíd utcai felüljáró felőli része meglehetősen romos, és az emeletén több ablaka is be van törve vagy be van deszkázva. A volt laktanya főkapujának jobb oldalán lévő rész többségében nem romos, ám itt található az a restaurálásra váró freskó is, ami anno a tiszti kaszinó „lovagtermének” mennyezetét díszítette.

A 39-esek emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyik dombormű tanúsága szerint a kaszárnya a Mária Terézia, illetve gróf Erdődy Pálffy János által 1756-ban felállíttatott debreceni 39-es gyalogezred állomáshelye volt. Egy másik emléktábla arra figyelmeztet, hogy a II. világháború után ide tért vissza a Szovjetunióból 200 ezer magyar hadifogoly.

A felüljáró felőli szárny. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületekben 2000. augusztus 27. óta a Debreceni Egyetem Kossuth-gimnáziuma működik, míg a Fényes udvarhoz közelebbi „pavilonokban” például a NAV és a KSH hivatalai (tudósítás a cikk végén). A laktanyaterületnek a Vágóhíd utcai felüljáró felőli sarkán eredetileg lovardák voltak, de ezeket lebontották, és még nem építették be.

Egy volt őrtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A hajdani katonai időkre egy meghagyott őrtorony is emlékeztet, mely az Alkotmány utcai lakóépületsor tömbbelsőjénél található. A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanyát itt mutatuk be.

Itt működött a tiszti kaszinó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

Emléktáblák a főkapunál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2024. február 28., szerda

A 250 éves egri „líceum”, nagykönyvtár és csillagda

Az egri Eszterházy Károly Egyetem főépülete és a kapu melletti arany emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecentől 142 kilométerre található Eger, Heves vármegye székhelye. A kies város leghíresebb és legemblematikusabb nevezetessége a vár, melynek török támadóit 1552. október 17-én verték vissza a Dobó István kapitány vezette, hős védői. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Eger nevezetessége az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem is, mely az Eszterházy téren pompázik, mégpedig az arany színű emléktáblája szerint 2024-ben kereken 250 esztendeje, tehát 1774 óta. Az intézmény honlapjának leírása szerint Egerben Telekesy István püspök kezdeményezésére 1705-ben kezdődött meg a teológiai oktatás. 1762-től Eszterházy Károly püspök intézkedéseként a tervezett egyetem csillagvizsgálóval, könyvtárral, nagy előadótermekkel és nyomdával bővült. Mária Terézia a tervet nem támogatta, ám a püspök nem adta fel: 1765-ben elkezdődött az építkezés, és 1774-ben pedig tehát – részlegesen – beindult az oktatás.

1785-re befejeződött a munka, elkészült az egri egyetem épülete. Ekkor már megvolt a jogi iskola, a hittudományi kar és a filozófiai iskola, ahol a bölcsészettudományt tanulták a diákok. 1769-tól a tervezett orvostudományi kar céljából három évig orvosi oktatást is folyt a líceum épületében – olvasható intézmény honlapján. II. József császár rendeletére 1784-ben megszüntették a filozófiai és a jogi oktatást, majd a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy püspök a császár halála után Egerben néhány év alatt újraindította a filozófiai oktatást, a jogakadémia működését, és visszatelepítette a teológiai képzést is.

Az egri oktatási intézmény esetében a líceum elnevezés 19. század elején terjedt el. Ez a német nyelvű államokban filozófiai és teológiai képzéseket végző középfokú iskolát (gimnáziumot) jelölt. Eszterházy Károly püspök 250 éves álmának egy része 2016. július 1-jén vált valóra, amikor egyetemmé vált az egri főiskola a gyöngyösi, a jászberényi és sárospataki főiskolák összevonásával. A turistáknak érdemes tudniuk továbbá, hogy az egyetemen a nagykönyvtáron és az élményközponton kívül a toronyban csillagvizsgáló, camera obscura és kilátó is működik, ahonnan az egész város jól megcsodálható.

DBKL

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:

Keresés ebben a blogban