Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kápolna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kápolna. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 4., szerda

Debrecen legkisebb imahelye egy külvárosi fenyő alatt

Debrecen sok és különféle felekezetű gyülekezeti helye közül a legkisebb a Wolaffka utcában, a konzervgyár és az új dohánygyár között bújik meg a József Attila-telepen.

A Wolaffka utcai kápolna. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Antal nevű, harangtornyos kápolnának a mérete mellett az is a különlegessége, hogy Mándoki Ernő piarista pap, latin–német–ének szakos tanár (1919. január 4. – 1970. november 21.) építette egy vályogház átalakításával 1956-ban és 1957-ben, rokoni és baráti segítséggel.

Mándoki Ernő (1919. január 4. – 1970. november 21.)

Mándoki Ernőről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy mivel börtönviselt ember volt, élete végéig megbélyegzettként viszonyultak hozzá még a paptársai is, főleg a békepapok. A ház falára a születése 100. évfordulója alkalmából, 2019. március 23-án helyeztek egy szép emléktáblát az iránta való hálaként. A Magyar Kurír cikke szerint Mándoki Ernő lelkipásztort sokan ismerték, s a hétköznapok, illetve a tanyák szentjének tartották.

A Wolaffka utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1944 januárjától az 1948-as államosításig tanított a Piarista Gimnáziumban. A diákok körében nagy megbecsülésnek örvendett, főként a józansága, szerénysége, közvetlensége miatt. 1948-tól az 1970-ben bekövetkezett haláláig a debreceni Szent István-plébánián volt segédlelkész. Ekkor ez a plébánia a környező, 20 kilométer kiterjedésű tanyavilág pasztorációját is ellátta. Ernő atya hóban, fagyban is kerékpárral járt ki a tanyákra misézni és hittant tanítani.

A kis harangtorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó, 2013-as felvételünkön az is látható, hogy már nincs meg az a két tuja, amik az imahely előkertjében álltak. Lecserélték a korábbi zöld kerítést, és egy feszületet is felállítottak az udvar – szemből nézve – bal oldalában. Érdemes megemlékeznünk az utca nevéről is: Wolaffka Nándor püspök (1852–1906) előtt tiszteleg, aki anno a Szent Anna-templom plébánosa is volt. S végül, hogy melyik lehet Debrecen második legkisebb gyülekezeti helye? A Vágóhíd utcai régi temető kápolnája! No és a harmadik legkisebb: a Mikes Kelemen utcai, szintén római katolikus Jézus Szíve templom

Az új kerítéssel. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna korábban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. március 30., szombat

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

A Vágóhíd utcai kápolna (1774) és virágzó bokor 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni Képeslapok című magazinunk Minden Kedves Olvasójának kellemes ünnepeket kívánunk a 2024-es húsvét alkalmából! A mostani friss felvételeinket március 30-án készítettük a Vágóhíd utcai hatalmas virágzó bokorról és temetőkápolnáról, mely ebben az esztendőben kereken 250 éves.
Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ezt a képeslapmásolatot Kedves Olvasónktól, Bakó Iréntől kaptuk a minap. Köszönjük szépen!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kis kápolna a fenti képen tündöklő bokor virágfüggönyével, 2024. március 30-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. január 16., kedd

A 2024-ben 250 éves debreceni Vágóhíd utcai kápolna

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi debreceni kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik.

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán – az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban.
(Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.) 
Fotó + reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Ez a kis imahely pedig immár 250 éves, s a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik.

A temetőkápolna fenti puritán belső tere. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A például a Zsibogó látogatása vagy a korábbi dohánygyár miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei KöztemetőA hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették.

A temetőkápolna pincéje és a fenti kapuja bentről nézve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnakEz pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik!

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kápolna szemből és a hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2023. november 10., péntek

A Vágóhíd utcán megbújó utolsó hagymakupolánk


Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a hajdani Deák utcai nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik. Ez a kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utcai katolikus temető kápolnája egy korábbi szertartás alkalmán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A például a Zsibogó 
látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. A területét a város 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A temetőkápolna hátulról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a 
nagyerdei köztemető.

A temetőkápolna fenti puritán belső tere. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették.

A temetőkápolna pincéje és a fenti kapuja bentről nézve. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak, ami 2023-ban már 150 éves. Remélhetőleg ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik! 

A temetőkápolna lépcsője és a tornya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vágóhíd utcai temető melletti egykori csőszház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2022. augusztus 1., hétfő

Az utolsó hagymakupolánk

Az 1717-ben megnyitott katolikus temető és a barokk kápolnája (1774) a Vágóhíd utcán
– az 1932-es bezárásuk előtt és napjainkban. (Régi kép forrása: Debreceni Köztemető tárlata.)

Debrecen épületei közül korábban a Kistemplomon és a nagy zsinagógán is gyönyörű toronysisakok pompáztak. Ma már egyik sincs meg, máshol azonban, egy eldugott, régi kápolnánkon még most is ilyen csúcsdísz fénylik. Ez a hely pedig immár több, mint 300 éves!

A hátsó homlokzat egy januári délelőttön. Nagyításért kattints a képre!
Fotók: 
© Debreceni Képeslapok
Ez a kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. A például a Zsibi látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják a régi sírkertet. Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

A sírkert egy szép júniusi napon
Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét ama bizonyos oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető.
A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették. Ebből a védelemből egyelőre nem jutott

a megmaradt egyetlen sírboltnakEz pedig emiatt továbbra is kísértettanyaként és olykor hajléktalanszállásként „funkcionál”... Remélhetőleg azonban hamarosan ennek a csodálatos épületnek a sorsa is mihamarabb rendeződik! Belső fotóink idekattintva tekinthetők meg.

A kápolna körüli növények látványa téli zúzmarával. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Júniusi hangulat: érik az eper a kripta és a kápolna közötti öreg fákon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2018. április 15., vasárnap

Áprilisi csoda


Debrecenben egyre gyönyörűbb színpompa tölti meg a parkokat, kerteket, ahogy mind teljesebbé válik 2018 tavasza. A fenti lélegzetelállító virágkompozíció a Kálvin téren csodálható meg, az alább megosztott látványt pedig a Vágóhíd utcai temető dombján örökítettük meg.
Fotók, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok



Fotók, videó: © Fekete Ferenc / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. október 25., szerda

Napfényes őszi séta az ősi temetőnél


Debrecenben borongósan és csapadékosan teltek az október 23-i nemzeti ünnep körüli napok. Immár azonban kitisztult az ég, előbújt a Nap, úgyhogy ismét élvezhettük a sétát a szabad levegőn – mégpedig ezúttal a Vágóhíd utcai katolikus nyughelyhez látogattunk el. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A 130 éve megnyitott, egykori Debreceni Dohánygyárral szemközt elterülő emlékhely 2017-ben kereken 300 éves, hiszen a város 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.

Az 1774-ben átadott kápolna a 2017. október 25-i verőfényben. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1932 óta nem használatos nyughelyet hagyományosan minden év november 2-án szokták megnyitni. Ezeken az alkalmakon az érdeklődők nemcsak megnézhetik a különleges sírköveket, hanem a kápolnában bemutatott misén is részt vehetnek.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2016. november 3., csütörtök

Halottak napján a katolikus kápolnában


Debrecen régi temetői közül a Vágóhíd utcai katolikus temetőt halottak napján ki szokták nyitni, és misét tartanak a kis kápolnában. Így volt ez most is, és ezt az alkalmat használtuk ki az ősi emlékkert bebarangolására.

A kis imahely a Vágóhíd utcai felüljáró külső lehajtóágának jobb oldalában, az egykori katolikus temető dombján fehérlik. A régi sírkertet a Zsibi látogatása miatt erre járók közül is sokan megcsodálják.

A kápolna és a temető még szívbe markolóan hirdeti a múltat. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ennek a területét a város még 1717-ben adta örökös használatba a katolikus egyháznak, miután a vallás hívei visszatérhettek Debrecenbe. A provinciális barokk stílusú, szép kápolnát 1774-ben építtette a szent kereszt tiszteletére a nagykállói gróf Kállay János, aki császári és királyi tanácsos volt, továbbá kerületi táblaelnök.


Az egyhajós, félkörzáródású szentélynek ívesen előrehajló lépcsői vannak (az alsó szinten nyolc fülkesírbolttal), s mindezek mellett a tetejét oromzatos huszártorony ékesíti. Az ősi temetőt 1932-ben zárták be, amikor megnyílt a nagyerdei Köztemető.

Sok sírkő csodálatos művészi munka. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hely sajnos sokáig egyre elhanyagoltabb volt – mígnem a katolikus egyház és a Péchy-szakközépiskola 2005-re szépen rendbe tette a környéket, s egy részét be is kerítették. (Ebből a védelemből egyelőre nem jutott a megmaradt egyetlen sírboltnak.)


A praktikusan berendezett kápolnában minden puritán, ám mégis gyönyörű. És nagyon beszédesek és szépek a környező fák takarta sírkövek is – amik alatt mindenféle rendű s rangú eleink nyugszanak, például sóhivatali és vámházi tisztviselők is. Mindkét intézmény anno a temető közelében működött, s ezek szerint az elhunytak a munkás éveik eltöltése után az örök álmukat is itt akarták aludni...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!