Az Angol Királynő Szálló

Debrecen egyik legpatinásabb épületegyüttese a Kossuth utcán található, a Csokonai Színházzal szemben. Ott működött a közkedvelt Angol Királynő Szálloda a Batthyány utca sarkán. A 21. szám alatti háznál az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is.

Élet az Angol Királynőnél.

A mai eklektikus stílusú palotát Gerzon János építtette 1890-ben, mégpedig Horváth János tervei alapján. A szálloda Debrecen legjobb hoteljei közé tartozott, s egyike volt azon keveseknek, amit katonatiszteknek is engedélyeztek. Az „Angolnak” az éttermi és a kávéházi szolgáltatásai is nagy népszerűségnek örvendtek. Bunda nevű éttermét főként a monarchia előkelőbb huszártisztjei látogatták, és természetesen a városi teátrum színészei is törzshelyüknek tekintették.

Rajtuk kívül újságírók is szívesen időztek a fejedelmien díszes teremben – köztük Ady Endre is. Ő hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Fenti galériánkban azt is megmutatjuk, hogy milyen pazar volt a szálló belseje. Az épület 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét.

A fenti fotón pedig az épületegyüttes emléktáblája tanulmányozható. Korunk embere ma már inkább olyan épületnek ismeri ezt a szép házat, amiben söröző, üzletek és irodák is találhatók. A középkorúak emlékében azonban a Színészklub is elevenen él, ami a sarki épületszárnyban működött (itt anno temetkezési vállalat és szőnyegáruház is volt).

Az Ady és Debrecen című könyv fotója

Ennek helyiségét az ezredfordulón vette át csereként egy Kassai úti vállalkozó. Az ő vendéglőjét a Főnix Csarnok építése miatt bontották le. A kikötés az volt, hogy egy évig meg kellett tartania a színészklubot. Amikor ez letelt, a helyiségben „százas üzlet” nyílt. A színészklub sokáig kereste a helyét, végül a színház alsó szintjén talált új otthonra.

A hotel kerthelyisége egy 1937-es képeslapon

A most megosztott képeslapmásolatokat Vértesi Ferenc és Vekerdi Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönet értük! Az épületet 1942-ben az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták.. A Manda leírása szerint azután nyoma veszett a Bunda berendezéseinek és az épületben található képzőművészeti alkotásoknak...

2023 májusában, megszépítve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11-én itt nyílt meg a Csokonai Kávéház, és e napon adták át a pincében a sörözőt és a borozót is.

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Csokonai Kávéház
• Az Aranybika Szálló mai palotája
• Az Aranybika előző épülete
• A TSZ-üdülő
• Ahol a Frohner állt
• Luxushotelek a régi belvárosban
• Ez van ma a Royal Hotel helyén
• A Kohászüdülő

Rákosi-címer és vörös csillag

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az étlapot Könyves Kálmánnak köszönjük!

A debreceni Csokonai Színház

Debrecen városi teátruma 1865. október 7-én nyílt meg a mai Kossuth utcán. Állandó kőszínházunk avatásán Jókai Mór mondott ünnepi beszédet, majd a Bánk bánt tekinthette meg a nagyérdemű.

A Csokonai Színház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A darab címszerepét Molnár György alakította, Gertrudist pedig Jókainé Laborfalvy Róza; Petur szerepét Rónay Gyula játszotta, míg II. Endre „bőrébe” Együd István bújt.

Reich Károly rajza a „Légy jó mindhalálig” 1965-ös kiadásában

Négyéves előkészítő munka zárult le ezzel, hiszen a városi közgyűlés 1861-ben szavazta meg az építkezés megkezdését és a beruházás 140 ezer forintos támogatását.

A fotót a malomparki kiállításon repróztuk

Korábban többek között a mai Szent Anna utca sarkán, egy pajtában léptek fel színészek, köztük Petőfi és Arany János is.

A romantikus stílusú palotát Skalnitzky Antal tervezte, a kivitelezést pedig a debreceni Vecsey Imre végezte 101 500 forintért. A szobrokat Marschalkó János készítette, aki a Hősök Temetője Haldokló oroszlánját is megalkotta.

A fotót a malomparki tárlaton repróztuk

Ezeken a műveken Petőfi Sándor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc és Kisfaludy Károly alakjai elevenedtek meg, akárcsak a Költészet és a Népdal című, allegorikus kompozíciók. A homlokzat Debrecen-címerét Halász László faragta, míg a Csokonai nevet 1915-ben adták a teátrumnak.

A felújítás előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már Csokonai Nemzeti Színház nevű intézményben fellépett mások mellett Blaha Lujza, Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula is, és itt kezdte a pályáját egykoron Soós Imre, valamint Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán, Hofi Géza, továbbá Cseke Péter, Egres Katinka és Szente Vajk is.

A Művész Espresso. (Fp., Bauer Sándor, 1959)

A fenti fotókon az egykori Művész Espressot idézzük meg, ahol a színművészek és a közönség találkozhatott egymással. Na de, visszatérve a színházhoz, a patinás palota sajnos már nagyon rossz állapotban volt, így igen örvendetes, hogy 2023-ra végre megtörtént a renoválása.

A renoválás látványtervei. Forrás: Debrecen.hu

A következő felvételen visszatérünk a múltba, itt például még milyen sok fa volt a környéken:

A színház és a pénzügyi palota. Fotó: KAKV, 1955

A régi süllyesztett Liszt teret (a mai Ady parkot) és az egykori csobogóját ebben a cikkben idéztük meg régi képekkel. 

A híres akácok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vörös csillag, 1959. (Idegenforgalmi Hivatal Db.)

Kossuth utcai cikkeink sok szép régi képpel:

• A Kossuth utca története
• A Verestemplom
• A pénzügyi palota
• Az Angol Királynő Szálló
• Barokk ékkő a reformkorból
• Tankcsata és négyes villamos
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Verestemplom beszélő kövei
• A Kis Orbán-ház
• A Forrai-ház
• Megszépült az egykori Angol Királynő
• A Bányai Júlia Általános Iskola 
• Itt lakott Irinyi János 
• A Balogh-ház
• A rendőrpalota alkotója 
• Az IPK 
• A Kossuth utcai szovjet géppuskás emlékmű
• 1956. november 4., Debrecen
• Krókuszmező a színházparkban
• A Verestemplom környéke 1958-ban és napjainkban
• Elkezdődött a Kossuth utca 16. alatti telek beépítése
• A Szent István park

Horváth Árpád szobra középen. Fotó: Szelényi László

A régi debreceni árnyas Ady park és a kis csobogó

1975 júliusa. (Helytörténeti Fotótár.)

 

Debrecen két süllyesztett parkjának egyike a mai Ady parkban fogadta a lepihenni vágyókat az Ady-gimnázium (korábban tanítóképző) és a Csokonai Színház közötti területen. Akkoriban ezt a városrészt Liszt térnek is nevezték a közeli Liszt Ferenc utca miatt. A másik süllyesztett parkunk szerencsére még most is meg van, mégpedig a Déri Múzeum előtti téren. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az 1963-ban átadott park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A teátrum mögötti, 1959-ben tervezett (és 1973-ban átépített) parkot fák és lugasok övezték, és egy medencés csobogó vize is csörgedezett a cukrászda (eredetileg Művész Espresso) felől.

Az átadás napján. Fotó: Méliusz-könyvtár

A hajdani, szintén kedvelt presszó szomszédságában megbújó teret övező fákat 2014-ben vágták ki, majd megszüntették a medencés szökőkutat, elvitték a fém gombaelemeket (kis harangokat). Ugyanakkor másféle és kevesebb padot tettek ki, és feltöltötték, végül lekövezték a helyet.

A park és az átépítés. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Ady park névre keresztelt városrészben új, világító csobogót állítottak fel, és 2016-ban itt helyezték el a fiatal Ady Endrét ábrázoló szobrot, melyet Győrfi Ádám készített. A következő esztendőben a színészház közelébe került a cívisváros első utcai könyvszekrénye.

A régi és az új tér. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Következő emlékképeinken a fent emlegetett Művész Espressot is megidézzük, végül pedig a közeli Csapó utca szintén átépített virágpiacára látogatunk, ahol a kedvelt nyomós kút is működött.

A Művész Espresso. Fotók: Fp / Bauer Sándor, 1959

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben

130 éves a magyar képeslapkiadás

A Debrecenben is nagy múltra visszatekintő képeslapok 2025-ben nemzetközi szinten már a 155. éves jubileumot tudhatták magukénak. Itthon pedig a Magyar Posta 1896-ban, a május 2. és október 31. közötti Millenniumi Kiállítás alkalmával hozott forgalomba először képes levelezőlapot, méghozzá színes kivitelben. A sorozat a magyar történelem emlékeit eleveníti meg.

Anno a nemzetközi 100. évforduló alkalmából 1970. július 12-én a Napló is szép megemlékezést közölt, ezt alább mutatjuk be. Előtte még hadd utaljunk arra, hogy az első képes levelezőlap a francia–porosz háború idején látott napvilágot: 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.

A „Háromszék” cikke azt is felidézi, hogy az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését.

Az ünnep tiszteletére mi most Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentieken kívül is több kópiát kaptunk, íme még egy:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal.

A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.

Az alábbi üdvözlőkártyán a Bika és a Hatvan utca közötti épületsor is feltárul, amit 1973-ban bontottak le, és felejthetetlen üzletek, sőt sporttelep is működött ott. A helyén ma a hotel új szárnya és az egykori Unió Áruház tömbje magasodik.

A régi Hal köz után a kereskedelmi akadémia palotájában is gyönyörködhetünk.

A Csáthy Kiadót ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A hajdani képeslapok a hagymakupolás Kistemplomot is megőrizték.

A következő két képeslapmásolaton a mai Piac utca 77. szám környéke elevenedik meg.

A képeken a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a törvényszék (és csillagbörtön), továbbá a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.

A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a 2026-ban 120 éves bábaképezdét, valamint a mai Dobozi-lakótelep körzetét is a Demkével.

A következő képünkön a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap. Végül az ígért Napló-cikket osztjuk meg. Boldog születésnapot!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!