Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Titkos-tó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Titkos-tó. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. január 17., szombat

A „Kar utcai remete”, Oláh Gábor debreceni emlékhelyei


Debrecen elfeledett költőjének nyomában jártam. Ő Oláh Gábor, aki méltó kortársa volt Adynak, valamint Móricz Zsigmondnak és a népi írók legjobbjainak – írta levelében Kedves Olvasónk, Répás Zoltán. A fotókkal is kiegészített gondolatait így folytatta: Sajnos a jelleme, összeférhetetlensége és a meg nem értett sértettségéből fakadó zsákutcája nem az igazi nagy költők felé vezették. (Talán, ha akkor lettek volna menedzserek, napjainkban magasabb szinten lehetne az írói munkássága.)

Oláh Gábor egykori lakóháza a debreceni Kar utcában. Fotók: © Répás Zoltán

Répás Zoltán felidézte azt is, hogy néhány lépésnyire, a Smaragd-tó szomszédságában van elbújtatva Oláh Gábor szobra. „A Kar utcán található egykori házát is lencsevégre kaptam. Majd az Oláh Gábor utcán egy régi öreg fát is lefényképeztem, arra gondolva, hogy ez a fa még találkozhatott a költővel.” Mint megtudtuk, Répás Zoltán e túrája közben Gulyás Pál szobrát szintén megörökítette a Medgyessy sétányon, hiszen ő is Debrecen – mára némileg elfeledett – népi íróinak csoportjához tartozott. Oláh Gábor egyébként a rövid élete egy jelentős részében a Fazekas-gimnáziumban tanított. Következzen egy fotó az Oláh Gábor nevét viselő utca egyik emblematikus eleméről, az Anya gyermekével című Medgyessy-szoborról:

Az Anya gyermekével. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen az élménybeszámolót és a képeket! Kedves Olvasóinkat arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre. Oláh Gábor (1881. január 17. – 1942. június 23.) életrajza itt is elolvasható.

Gulyás Pál és Oláh Gábor szobra a nagyerdei parkban. Fotók: © Répás Zoltán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ez a fa még találkozhatott a költővel.” Fotó: © Répás Zoltán

2025. június 10., kedd

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2024. június 10., hétfő

„Jó így csendesen nézni a fákat” – ma 90 éve avatták fel Tóth Árpád költő nagyerdei emlékművét

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó becenevű vizes zug és Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Repró, fotó: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Reprodukciók és mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékmű 2024 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, valamint a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfóra is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, viszont a szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Repró: © Debreceni Képeslapok

2024. január 6., szombat

Eltűntek a macskaarcú kövek és a Kisvakond az erdőből

A vakondszobor a 2014-es első őszén, a Titkos-tó mellett. Fotó© Debreceni Képeslapok

Debrecenben a nagyerdei parkerdőben új lények népesítették be a fák alját 2018 augusztusában. Ahogy a Békás-tó és környéke 2014-es átépítésekor, úgy akkor is többek között a Land Art Alkotótábor tagjai remekeltek a volt spriccelős ivőkút közelében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Három vidám cica a 2018 augusztusi kihelyezésükkor. Fotó© Debreceni Képeslapok

Medgyessy sétány 3. szám alatti régi nyaralóvilla mögötti ösvényre egyúttal macskaköveket költöztettek a Dehusz munkatársai – mára azonban mind egy szálig eltűntek onnan a kis művek.

Csaknem tíz macskakő mosolygott a kirándulókra. Fotó© Debreceni Képeslapok

A dekorációk közt lapuló vidám pofikájú macskakövek hangulatos példái voltak annak az egyszerű, de nagyszerű alkotói ötletnek, hogy miért ne lehetne macska a macskakő. Talán ezt irigyelték meg, akik házimacskát csináltak belőlük maguknak. S eltűnt az a vakond is, ami az elásott Sesztina-padoknál volt. A 2014-ben felállított nagy figura már két évvel később szétrepedt, emiatt végül elvitték a dombjáról, s azóta se találkozhatunk vele a titkos smaragd-tónál járva – ahogy a régi ivókúttal se.

A Titkos-tó melletti vakondszobor az első őszén, 2014-ben. Fotó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A rövid életű, szétrepedt vakondszobor a leszerelésekor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

2015. június 30., kedd

A Titkos-tó

A debreceni Nagyerdőben nemcsak a Békás-tó-található, hanem egy másik vizes hely is. Ez ma elvileg bringás pálya, korábban viszont itt bújt meg a „Titkos-tó”.

A postásüdülő és a Tóth Árpád-emlékfal közötti tavacska már nem létezik, illetve teljesen más szerepben reinkarnálódott. A parkerdő 2014-es átépítése előtt itt még valóban titokban lehetett egy – hol kisebb, hol nagyobb – vízgyűjtő, mivel körben sűrű növényzet takarta. A sziklás csobogó és a Békás-tó vize eddig a helyig tudott elfolyni, mégpedig azért, hogy a nagy szárazságok idején is folyadékhoz juthassanak a növények.

A régi kőpadok közül kettő a Titkos-tó partján, az átépítés előtt

Az utóbbi években azonban már alig csordogált ki idáig a víz. Emiatt az itt található, formás kőpadok mindinkább egy gyomorforgató csövestanya meggyalázott kellékeivé lettek. Néhányukat felborogatták, összekoszolták – ahelyett, hogy inkább próbálták volna megőrizni és például megfejteni a beléjük vésett, réges-régi hieroglifákat. A szándék tehát, hogy a környéket rendbe tegyék és felújítsák, értékelendő és éppen időszerű volt.

Az átalakított terület 2015. június 30-án, háttérben a rejtélyes bringástorony

Igen ám, de a munkák során kimélyítették a gödröket, és a kimarkolt földet a szép kőpadokra górták, mintha valami elrejtendő csúfságok lennének. A sétány és az elárasztott meder mellé ácsoltak egy magas, meredek pallójú emelvényt, amire kis léceken lehet fölkapaszkodni. Az átadás óta az új zugot MTB-, azaz mountainbike-pályának nevezik (a petanque-pályát pedig az összes tájékoztatótáblán pentanque pályának írják).

Betemetett régi kőpad az új "MTB-pálya" mellett

Az azonban nem derült ki, hogy miként is kell használni s mire való a fatorony; hogyan kell felmenni rá a biciklivel, és hogyan kell legurulni róla. Ha pedig már fejreállás és szaltó nélkül legurulunk, és túléljük azt, akkor is kérdés marad: hogyan ússzuk meg a dagonyába csapódás nélkül. Szóval, adtak a kakinak egy pofont, hiszen a jelek szerint most sajnos se Titkos-tó, se kőpadok, se MTB-pálya. De legalább van víz a növényeknek, s ez is örvendetes – akárcsak az is, hogy a közeli Oláh Gábor-szobornál még megvannak a szintén nagyon régi faülőkék. Igaz, a szobornak meg továbbra is törött az orra.

A bringapálya emelvényének lépcsőfokai


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Részlet a tájékoztatótáblákról: MTB és ,,pentanque"