Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőlő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szőlő. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 30., vasárnap

A Traubisoda-üzem

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

2026. április 20., hétfő

A Poroszlay út


Debrecen egyik leghosszabb utcája Poroszlay Frigyes (?–1857) debreceni néhai főbíró, szenátor, főjegyző, polgármester előtt tiszteleg. Ezt a Sestakert városrészi helyet látogattuk meg 2026. április 19-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az út eleje a Dienes-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Simonyi utat és a távoli Békessy utcát összekötő Poroszlay útnak három része van. Az első a Simonyi úti Dienes-villától, Szabó Lőrinc egyik kedvenc társasági találkahelyétől tart a Nagy Lajos király térig. Ott az Egyetem sugárút keresztezi annál a pontnál, ahol anno többek között az emlékezetes Proletár szobor, valamint az Egyetem Kávéház is található volt. A dimbes-dombos első Poroszlay-útszakaszt többnyire még a régi időket idéző épületek alkotják.

Egy szép villa a dombon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Poroszlay út második része a Nagy Lajos király tér és a Martonfalvi utca között fut, s közben a Bolyai utca is keresztezi (lásd a következő képen). Ezen a helyen már szinte csak emeletes társas házak vannak, s a nagy szanálásokkal felszámolt, hajdani (szőlős) kertségi időkre csupán körülbelül négy, feltételezhetően eredeti kis ház emlékeztet. Ezeknek a földszintes épületeknek nagyjából olyan a megjelenésük, mint például a régi Tócóskertből az István úton meghagyott három ingatlané.

A 2. szakasz a Bolyainál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt kerestük meg azt a házat is, amelyiket már egy 1972-es kártyanaptáron is megörökített a kivitelező Debreceni Építőipari Ktsz. (most szereztük a Zsibogóban). Íme a régi arca, aztán pedig a mai:

Társasház 1972-ben. Fotó: Magyar Hirdető

Az előző épület 2026-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Martonfalvi és a Békessy utca közötti harmadik Poroszlay-szakaszon egy nagyon hangulatos angol típusú kis lakópark is fekszik sok zölddel. Mellette pedig, a határoló épületsornál az a különleges társasház-együttes magasodik, amit a gyógyszertári központ helyére emeltek. Jó szívvel javasoljuk Önöknek is, hogy fedezzék fel ezt a debreceni utcát is!

Az angol típusú sor részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A második szakasz egyik kis háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 3., kedd

Debrecen városrészei: a Tócóskert

Debrecen utolsó nagy, hagyományos lakótelepe az ottani Tócó-patak nevét viseli, s a Tócóskertben épült meg az 1980-as évek végére, miután a korábbi szőlőkertes, présházas városrész szinte összes régi villáját, családi házát szanálták. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tócóskerti kispiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy 1979-es felmérés szerint a Tócóskertnek mintegy 550 családi háza volt, azokon belül pedig 660, közepes állapotú lakás, ahol 750 család lakott.

Ez is lebontva. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A házakat összességében nem túl erős lelakottság jellemezte, probléma inkább a közműves infrastruktúrával volt, mivel például a gázellátás sok helyen még nem épült ki addigra. (Régi cikk az összeállítás végén!)

A régi Tócóskert megmaradt házai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az István és Kishegyesi út, a Derék és Vincellér utca közötti Tócóskert egyik nyüzsgő helye a Holló László sétány, aminek a tócóskerti kispiac is forgalmas létesítménye.

Így épült. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A piac környékén található a Medgyessy-gimnázium, a Holló László Emlékház és a katolikus templom is (fotóját lásd lentebb).

A gimnázium székelykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskert egyik oktatási intézménye a Kazinczy Ferenc Általános Iskola. Ennek az uszodaépületét örökítettük meg a látogatásunkon:

A tócóskerti tanuszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lakótelepen három vallási felekezetnek is működik temploma. Ezek a István király téri református templom, a Derék utcai Szentháromság Görögkatolikus Templom, valamint a Szent Család Katolikus Templom a Holló László sétányon.

A református templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskertben bóklászva fedeztük fel azt az üzletet is, aminek a tetején még egy régi szép, eredeti neonfelirat díszeleg, igazi retróhangulatot kölcsönözve a helynek.

A görögkatolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskerti lakótelepnek kifejezetten szemet gyönyörködtetőek a hatalmas parkjai, s ezáltal a városrész igazán élhetőnek érződik.

Angyalföld téri hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes nézelődést és jó felfedezéseket kívánunk Mindenkinek!

A retro neonfelirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:
A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója volt 1974-ben ez a szép présház a Jerikó utca 34. szám alatt


Debrecen mai Újkerti lakótelepének egyik utcája a panelkorszak előtt is a Jerikó nevet viselte. A Múzeumi Kurír című folyóirat 1974 decemberi számában Sápi Lajos hívta fel a figyelmet a Jerikó utca 34. szám alatti egykori présházra és az állapotára. A cikkben egyúttal azt is jelezte, hogy a házat minden bizonnyal lebontják a tervbe vett lakótelep-építés miatt. A szakember leírta továbbá: az elhagyatott présház a XIX. század közepén épült klasszicista stílusban, s a tanulmány megjelenésekor már évtizedek óta gondozás nélkül küzdött a könyörtelen pusztulással. Szőlőskertek akkor már alig voltak mellette, mivel lakóházak és kisebb iparüzemek vették körül. A fenti rajzot 1934-ben készítette az akkor még jobb állapotban lévő épületről Zoltai Lajos történész, muzeológus, míg az alábbi képek 1975-ben jelentek meg a Naplóban:


A teraszos, timpanonos, oszlopos présház sorsáról Sápi Lajos jelezte: célszerű lenne megtartani, renoválni, és beilleszteni a városrész fejlesztési tervébe. Lehetne benne borkóstoló, illetve a hajdani szőlőkultúra bemutatóháza is – javasolta a városvédő. Nem így történt, ugyanis az épületet végül mégis lebontották a panelházak érdekében. További lebontott újkerti szép házak a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből:


A Jerikó utcáról azt is érdemes tudni, hogy a debreceni nyelvhasználatban a „Jerikó hegy” szőlővel telepített homokdombot jelentett. Tóth Pál a Debreceni utcanevek című lexikonában arra is emlékeztet, hogy a 17–18. század fordulóján a Homokkert egyik szőlőültetvényes részét nevezték Jerikó hegyének, ám ez az elnevezés később Debrecen északi részén is megjelent: az 1752-ben keletkezett Újkertben a Lehel utca végén lévő, de a Jerikó utca végére is kiterjeszkedő homokdombot is Jerikó hegyének nevezték (melyet 1938-ban nagy részben elhordtak). Végül íme, milyen volt az Újkert még a lakótelep-építés előtti időben:

A Cartographia 1965-ös térképén a Jerikó utca

Kapcsolódó cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 29., péntek

Ma 50 éve kezdték gyártani Debrecenben a Traubisodát

A Debreceni Állami Gazdaság Traubisoda-üzemét 1975. augusztus 29-én avatták fel. Az ünnepélyes átadáson Nyerges János, a gazdaság igazgatója köszöntötte a vendégeket, köztük azokat az osztrák és olasz partnereket, akik segítettek az üzem létrejöttében. Elmondta, hogy nagy szükség volt az üzem létrehozására, hiszen eddig nem volt kielégítő az üdítőital-ellátás.  A Napló tudósítása szerint a beruházást igen rövid idő, 9 hónap alatt valósították meg. A megnyitó után Czakó Gyula építésvezető átadta az üzem jelképes kulcsát Nyerges Jánosnak, a Debreceni Állami Gazdaság igazgatójának, majd kitüntetéseket nyújtottak át azoknak a dolgozóknak, akik legtöbbet tettek az üzem mielőbbi átadásáért.

Az állami gazdaság. Fotó: IPK Vállalat, 1978

Egy másik cikk szerint a debreceni nagyüzem jelentős mennyiségben termesztett szőlőt is – a fő profil, a gyümölcs mellett –, amelynek egyik feldolgozási módja a Traubisoda-gyártás. A magyar élelmiszer-gazdaságban korábban az volt a gyakorlat, hogy a mezőgazdaság termelt, a kereskedelem pedig megvásárolta és értékesítette ezeket a termékeket. Az állami gazdaságban ezt a korábbi – nem túl kedvező – gyakorlatot szándékoztak megváltoztatni, amikor elhatározták, hogy bizonyos ágazatokban teljes vertikumot alakítanak ki, vagyis termelnek, feldolgoznak és értékesítenek is. A természetes alapanyagú, mindenféle tartósítószer felhasználása nélkül készült üdítők akkor is a nyugat-európai szabványnak megfelelő technológiával készültek.

Traubi a bringán. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Magyarországon osztrák licencia alapján, először 1971 augusztusában kezdték meg a Traubisoda üdítőital gyártását a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemében.A külföldön akkor már népszerű, kellemes savanykás ízű üdítővel rövidesen megismerkedhetnek a hazai fogyasztók is – adta hírül a korabeli Napló. A nálunk is közkedveltté vált szénsavas szőlőlé gyártási licencét 1970 októberében vásárolta meg a badacsonyi gazdaság az osztrák Lenz Moser Haus cégtől, s nem egészen 10 hónap múlva már termelt a 17 millió forintos beruházással épült üzem. Sőt, 1972-ben már megközelítőleg 15 millió palackot töltöttek meg Traubival. Hazánkban később a Badacsonyin és a Debrecenin kívül a Kunbajai és a Csányi Állami Gazdaság is gyártotta ezt az üdítőitalt.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fortepan / Tóth József Füles, 1980

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

 
Tíz évvel később. Cikk / Fotó: HBN

2024. február 15., csütörtök

Az egri Szépasszony-völgy gyönyörű borozói és pincéi

1947-es székelykapu az egri Szépasszony-völgy egyik különleges portáján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debrecentől 142 kilométerre található Eger többek között a méltán híres nedüi miatt kedvelt a kirándulók és persze a helyiek körében. 2024. február 13-án a Szépasszony-völgybe látogattunk, ahol nemcsak itókákat lehet kóstolgatni, hanem az épületekben és a pincékben is gyönyörködhetünk.
Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

1777-es dátum a szép borospince homlokzatán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kirándulók már a belvárosból odavezető úton is szebbnél szebb építményeket csodálhatnak meg

Fogadó a Szépasszony-völgy tövében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy emblematikus szobrai közül kettőt Debreczeni Zsóka és Pelc Zoltán készített, ezek a Szépasszony (lásd a cikk végén) és a Hordón ülő Bacchus. Leányt ábrázol Kolodko Mihály alkotása is, ami egy díszkúton áll.

Vidám festmény egy pincén, jobbról pedig a völgy szélén álló „Szőlőt taposó lány” szobor és díszkút. (Kolodko Mihály, 2013).
Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024. február 13-i ottjártunkkor – lévén mégiscsak tél – még nem hömpölygött tömeg a völgyben, ellenben a napsütés és a hőmérséklet annyira kellemes volt, hogy igazán jólesett sétálgatni itt.

Présház és fogadó a völgy határában, az odavezető út mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szépasszony-völgy történetéről annyit mi is felelevenítünk a leírások alapján, hogy ez Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe, ahol mintegy 200 pince található. A nevét az egyik legenda szerint azon gyönyörű nő után kapta, aki hajdanán itt árusított bort.

A völgy nagyobb vendéglátóhelyei közé tartozó egyik létesítmény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A pincéket 1774-től kezdték kialakítani, s ehhez a püspök engedélye kellett. Egerben és a környékén többnyire riolittufába vájt pincék találhatók, ahol a bor állandó 10–15 fokos hőmérsékletben tárolható.

Pincészet portálja a völgyben, szintén 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma a Szépasszony-völgy már teljesen más, mint évszázadokkal ezelőtt vagy akár 40 éve.

A völgy nevét viselő bisztro külső része a Szépasszny-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Több nagy vendéglő és panzió épült itt, és a 2024. február 13-i látogatásunkkor is épp dolgoztak egy hatalmas szálláshelyen. Vannak eldugott kis pincék is, ugyanakkor az épületek díszítései is nagyon változatosak és vendégcsalogatóak. A tavasz beköszöntével a völgy is felébred, és folyamatos lesz a jövés-menés. Sőt, kinyit a szabadtéri színpad is, ahol sztárelőadók szórakoztatják a völgybarátokat.

A Szépasszony-völgy patakja 2024. február 13-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szépasszony-völgy névadójának szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Turisztikai cikkeink sok régi és friss fotóval:
A Kedves Lak retro kapufelirata a Szépasszony-völgyben. Fotó: © Debreceni Képeslapok