Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holló László. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Holló László. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 25., szerda

„Falu” a debreceni Csapókertben: az egykori olajütő

Debrecen keleti részének egyik legendás, és sokak szerint nem túl biztonságos helye volt az olajütő, melyről Kedves Olvasóink is több archív képpel és visszaemlékezéssel örvendeztették meg a közösségünket. Ezeket adjuk közre most! Az első reprót Égerházi Attilának köszönjük, az eredeti festményt Égerházi Imre készítette:

Égerházi Imre: Olajütői hangulat (1961)

Az alábbi feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: Egyszerű, de összetartó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkezdték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

1957/58-as életkép az olajütőről. Fotó: © Lévay Éva

Bán Jánosné felidézte: 1962-től 1968-ig a 21./B alatt laktam. Nem a domb közepén, hanem a mostani festékbolttal szemben. Nagyon kedves emlék fűz hozzá. Nagyon szép kis fehérre meszelt nádtetős házunk volt. Kert is tartozott hozzá, amit Anyukám gondosan bevetett, és megtermett a friss zöldség, sóska, krumpli, borsó. Ezért a területért évente 5 Ft-ot, azaz öt forintot kellett fizetni. A telken lévő ház sajátunk volt, 1962-ben vettük 14 ezer forintér. 1968-ban lebontásra eladtuk 1.800.- forintért. Életveszélyes lett a kis ház, és nem volt szabad felújítani, költeni rá, mert akkor az a hír járta, hogy megszüntetik az Olajütőt. Kaptunk helyette a III. kerületi Tanácstól egy szoba-konyhás lakást a Veres utcán egy közös udvarban. Odalett a kis kertünk. Én gyerekként boldog 6 évet töltöttem az OLAJÜTŐ-ben. Sajnálom, ha negatív színben tüntetik fel az Olajütőt! Mi nem bántottunk senkit, Olajütősiek. Szegények voltunk az biztos, de nem veszélyesek.

Holló utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és Holló László festőművész emlékfala is az itteni Holló László utcában található. A művet Kövér József szobrászművész készítette. A lenti festményen látható olajütő tehát eredetileg egy olyan területe volt a Csapókertnek (a mai Luther utca mellett), ahova a tűzveszélyes olajmalmokat telepítették a XVIII. század végétől. A városrészt idővel ellepték a nincstelenek, és rendezetlen, egészségtelen kalyibákat építettek rá.

Nagy Ferenc képét Bodrogközy Katona Zsuzsának köszönjük

Ez a dzsumbuj a közeli lakótelepi gyerekeknek is kedvenc kalandterepük volt, s az itteni középkori állapotokat csak a rendszerváltás körüli szanálások és beépítések szüntették meg. Kedves Olvasóink közül Dani Imre leírta: Ha jól emlékszem, a 70 es évek végén bontották le az utolsó viskót az Olajütő téren.Volt egy domb a téren, azon állt egy nádfedeles ház, az udvaron hatalmas nyárfa. A lakókat kiköltöztették, a házat eldózerolták, a fát kivágták. Kisgyerekként végignéztük nem kis izgalommal. Aztán egy ideig elhanyagolt, dimbes-dombos homokbánya, építkezési terület volt. Oda jártunk télen szánkózni,nyáron meg a homokfalakról leugrálni.

Egykori kis házak, 1970. Repró: © Debreceni Képeslapok

Korcsog György így fogalmazott: A városban gyakori tüzek miatt az olajütőket a Dobozi-temető mögé telepítették ki. A repcéből és napraforgómagvakból az olajat fából készült présekkel sajtolták, kb. 1850-ig. Ekkor megjelent a fémprés, és ez tönkretette az egyébként önálló céhként működőket (11-en űzték ezt a mesterséget), és egy nyomornegyed lett a térségből. Az olajat vallási és világítási célra használták. A mai olajütő 1978-ra üres tér lett a szanálás után, és 1983–1985-ben épült ki a mai formájában. A Falóger nevet sehol nem találtam korabeli térképeken, akármilyen fontos ember találhatta ki. Az olajütő területe a Kincseshegy területéből került ki, mely később Csapókert nevet kapott. A Falógernek jó esetben a Zsuzsi vonat sávja lehetne, bár ezt a nevet korabeli térképek nem ismerik. Az alábbi rajzmásolatot a műpártoló egyesületről szóló kiállításon repróztuk.


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 7., szombat

Amikor még a fák alatt volt a tócóskerti kispiac

A Holló László sétány 2016 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nagy lakótelepén, a Tócóskertben az egyik fő élelmiszer-beszerzési hely a Holló lászló sétánynál működő piac. Itt eredetileg (a régi újkerti kispiachoz hasonlóan) évtizedeken át a szabadban, tetős asztalokról árusították a portékákat. Ezt a korszakot lezárva, csarnok épült, amit 2018 novemberében adtak át. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tócóskerti piac 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Múltidéző felvételeinkkel a fák alatti forgatagot és a kockaköves, hangulatos utat elevenítjük fel, annak eldöntését pedig az olvasókra bízzuk, hogy jó volt-e így ez, avagy sem.

A kispiac 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 2014 januári piac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 3., kedd

Debrecen városrészei: a Tócóskert

Debrecen utolsó nagy, hagyományos lakótelepe az ottani Tócó-patak nevét viseli, s a Tócóskertben épült meg az 1980-as évek végére, miután a korábbi szőlőkertes, présházas városrész szinte összes régi villáját, családi házát szanálták. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A tócóskerti kispiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy 1979-es felmérés szerint a Tócóskertnek mintegy 550 családi háza volt, azokon belül pedig 660, közepes állapotú lakás, ahol 750 család lakott.

Ez is lebontva. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A házakat összességében nem túl erős lelakottság jellemezte, probléma inkább a közműves infrastruktúrával volt, mivel például a gázellátás sok helyen még nem épült ki addigra. (Régi cikk az összeállítás végén!)

A régi Tócóskert megmaradt házai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az István és Kishegyesi út, a Derék és Vincellér utca közötti Tócóskert egyik nyüzsgő helye a Holló László sétány, aminek a tócóskerti kispiac is forgalmas létesítménye.

Így épült. Fotó: Méliusz Helytörténeti Fotótár

A piac környékén található a Medgyessy-gimnázium, a Holló László Emlékház és a katolikus templom is (fotóját lásd lentebb).

A gimnázium székelykapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskert egyik oktatási intézménye a Kazinczy Ferenc Általános Iskola. Ennek az uszodaépületét örökítettük meg a látogatásunkon:

A tócóskerti tanuszoda. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lakótelepen három vallási felekezetnek is működik temploma. Ezek a István király téri református templom, a Derék utcai Szentháromság Görögkatolikus Templom, valamint a Szent Család Katolikus Templom a Holló László sétányon.

A református templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskertben bóklászva fedeztük fel azt az üzletet is, aminek a tetején még egy régi szép, eredeti neonfelirat díszeleg, igazi retróhangulatot kölcsönözve a helynek.

A görögkatolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Tócóskerti lakótelepnek kifejezetten szemet gyönyörködtetőek a hatalmas parkjai, s ezáltal a városrész igazán élhetőnek érződik.

Angyalföld téri hangulat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kellemes nézelődést és jó felfedezéseket kívánunk Mindenkinek!

A retro neonfelirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:
A katolikus templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 1., csütörtök

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Az Ördögárok Debrecenben. Fotó: © Debreceni Képeslapok
  • Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
  • Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
  • Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
  • Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
  • Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
  • Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
  • Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
  • Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
  • Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
  • Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
  • Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
  • Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
  • Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
  • Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület. 
  • Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
  • Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
  • Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
  • Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
  • Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
  • Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
  • Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
  • Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
  • Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
  • Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
  • Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
  • Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
  • Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
  • Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
  • Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
  • Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
  • Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
  • Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
  • Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
  • Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
  • Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
  • November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
  • November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
  • November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
  • November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
  • November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
  • December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
  • December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.
Szilágyi Endre az első buszával. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2024. december 20., péntek

A Szent Anna utca, a művészház és a belváros 1924-ben, az olajütő, Széchenyi utca, híres polgárok 15 régi képével


A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról rendezett gazdag kiállítást korábban a Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár, s ebből az anyagból válogatunk most. Az első kép bal szélén a kigyulladt, majd átépített biztosítópalotára is rácsodálkozhatunk.


A műpártoló egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.


A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

Művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:


A pazar tárlaton az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhattunk meg.


Dobi Oláh István 1936-os, Széchenyi utcai képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepeltek a falakon...


Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:


A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.


A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.


Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepték meg a látogatókat.


Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az alapító és rendes tagok 1923-as jegyzéke

2024. február 26., hétfő

Debrecen városrészei: a Falóger

Debrecenben a korábbi nagy csapókerti övezetben van egy városrész, ami az egykori fakereskedelmi és -feldolgozós időkre emlékeztet. Ez a terület a Falóger nevet kapta, s pl. a Faraktár utca, Budai Nagy Antal, Huszár Gál utcák és a vasút határolják. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi fűtőháza a Ruyter utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Falóger városrész egyik fő nevezetessége a Zsuzsi erdei vasút, melynek a Ruyter utcában van az itteni végállomása és a központja – ott, ahol hajdanán az Erdőspusztákról, Nagycseréről és a gúti erdőből érkező fák feldolgozójának is üzemelt a telepe.

A hajdani fatelep egyik központi épülete a Faraktár utcai felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg a Fatelep és Nyírmártonfalva közötti, 21,5 kilométeres pályán. A Zsuzsi nevet az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta. A vasútvonal mára csak Hármashegyaljáig maradt meg. 

A régi fatelep területén két szép Ikarus busz is állomásozott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az övezet nevezetessége a református templom (1935), valamint az egykori olajütő is. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

A Faraktár utcai öreg patika 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságtelepi gyülekezet Faraktár utcai református temploma a felújítása előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és az itteni Holló László utcában található Holló László festőművész emlékfala is. A kompozíciót Kövér József szobrászművész készítette, akinek szintén a Falóger városrészben, a Lakatos utcában van a műterme és a galériája egy pazar kerttel.

Holló László emlékműve a Holló utcában (Kövér József alkotása). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kövér József szobrászművész Falóger városrészi műterem-galáriájának kertje 2023. július 2-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végezetül még pár szó a Faraktár utcai református templomról. Dolhay Imre tervezte, 700 személyes, és a belsejét nagyon szép népies faragások, festések teszik még díszesebbé és különlegesebbé. A tűzeset miatti renoválása 2023 végére történt meg, lásd erre a cikkünkre kattintva.

A Nyíl, Rakovszky stb. utcák kis házait idéző épület a Budai Nagy Antal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Zsuzsiéknál ilyen kis piros mozdony is szolgál. Fotó: © Debreceni Képeslapok