Debreceni Képeslapok: bolt

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bolt. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. november 4., szerda

A Luxor Szalon

Debrecen egyik rádió-, tévé- és műszaki üzlete volt a Luxor Szalon a főutca és a Rózsa utca sarkán.

Az üzlet. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A Tisza-palotában (azaz a MÁV-székházban) létrehozott kereskedést 1968. november 4-én nyitották meg. Érdekesség, hogy a beszámolók szerint ezen a napon adták át a Tip-top Cipőboltot, valamint a bőrönd- és bőrdíszműboltot is a Gambrinus közben. A Piac utcai üzlet története azonban ezzel még nem ért véget! Eredetileg ugyanis Benyáts Emil áruháza működött a Tisza-palotában 1887-től (a Verestemplom, valamint a Debreceni Dohánygyár átadási évétől).

A Debrecen lexikon leírása szerint a cívisváros egyik legvagyonosabb kereskedőjének számító Benyáts Emil 1906-ban harisnyagyárat is alapított, ami a Csapó utcán üzemelt. Sőt, az 1920-as évektől Zsákán kesztyűüzeme is volt. Mindezeket végül sajnos 1949-ben államosították. A harisnyagyár a Bethlen utcai textilgyár részlegeként folytatta, a Tisza-palotai üzlet pedig Állami Áruház lett. Ott nyílt meg aztán a Luxor Szalon – melynek a helyén napjainkban már bankfiók található.

A Luxor Szalon egy 1978-as könyvben. Fotó: IPK Vállalat

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Tisza-palota a Benyáts-áruházzal egy muzeális képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

2026. november 3., kedd

A dollárházi Csemege és Ezermester a Csapón

Debrecenben a Csapó utca 6–8. szám alatti Dollárháznak nemcsak az egykori lakásvásárlási megoldásai, hanem a lenti hajdani üzletei is legendásak. Ezek közül az ezermester- és úttörőbolt 1971. szeptember 15-én nyílt meg. (Fotók: Fortepan, HB Napló.)

Hamarosan, 1971. november 3-án a (139-es számú) Debreceni Csemege ABC-áruházat is átadták a közönségnek. A HB Napló korabeli tudósítása szerint különleges italok, saját készítményű hidegkonyhai és cukrászati termékek voltak beszerezhetők ott a hagyományos élelmiszeráruk mellett.

Az üzlet dolgozói azzal is hozzá kívántak járulni a város lakosságának jobb ellátásához, kiszolgálásához, hogy a heti, kétheti, valamint az egész havi élelmiszer-szükségletüket itt bevásárló vevők csomagjait díjtalanul házhoz szállították. Emlékezetes az is, hogy ebben a boltban is még kint sorakoztak a mák-, dió- és kávédaráló gépek, amikkel a vásárlók a kedvük szerint őrölhették meg a finomságaikat. E masinák miatt ebben a boltban is általában finom illatok terjengtek.

Ugyanezen a napon, a szomszédos 4. szám alatti (már nem dollárházi) épületrészben nyílt meg a HBM Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat új gyermekruházati üzlete, a Gabi, ahol a sajtóhír szerint nagy volt a választék pl. bakfisbundákból, bakfiskabátokból, szoknyákból és ruhákból is. A gyermekruhabolt mellett aztán 1971. december 10-én egy másik legendás hely, a Turmix Bár is kitárta ajtaját a vendégek előtt. Ez némileg máshogy, de napjainkban is működik, és a Csemege helyén is kereskedés található.

További kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. október 28., szerda

Retro neonbetűk a Sámsoni úton

Régi korok őrzői. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen legendás üzletei közül mostanában sok szó esett az egykori Sesztináról, valamint a ma már szintén nem létező Parasztboltról. Kedves Olvasóink közül ezek kapcsán többen jelezték, hogy a Sámsoni úton is található egy hasonló profilú és színvonalú retro jellegű kereskedés. Ezt örökítettük meg 2026. október 23-án. Az épületnek a nagy kirakatok mellett jellegzetessége a múltidéző szuper neonfelirat is. Mint megtudtuk róla, 1985 áprilisában alakították újjá a vas-háztartási boltot, ahol akkortól háztartási, vegyi áruk, festékek, vas-edény-, üvegáruk, kertészeti kisgépek, vetőmagok, növényvédő szerek is kaphatók voltak. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A bolt épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További kereskedelmi összeállításaink:

DBKL

2026. szeptember 29., kedd

A Rickl- és a Lábasház (1792)

Debrecen két ősi, történelmi épületéhez, a Piac utca 39. szám alá látogatunk most. Süli-Zakar István könyve szerint az épületegyüttes elődje a XVI. században készülhetett. A dinasztiaalapító Rickl József Antal (1748–1811), pesti német kereskedő 1789-ben vette meg az itteni boltot, házat és telket. Állítólag kilépte a főutcát, hogy a közepén legyen az üzlete.

Fotók: Ruzicska Gyula

A hátsó udvarban lévő Lábasház legrégebbi részét is ő építtette 1792-ben. Ennek a mai szerkezete 1850 körül alakult ki, s a gyarmatáru-kereskedést szolgálta ki. Az első udvar után csörlős árumozgató raktárak, lentebb pedig kert és ecetház is volt. A Rickl-ház a Lábasháznak a bővítménye, amit az 1820-as években építtetett Rickl József Zelmos, aki a Török Császárhoz nevű fűszerkereskedést is vezette. A bolt mennyezetén egy cápapreparátum lógott, aminek szájában a segédek és az inasok az irataikat tartották. A közelmúltban a szépen felújított helyiségben vendéglő üzemelt, ma ismét Csipkerózsika-álomban szendereg.

Az ősi kalmár nagymódot hirdette a jellegzetes rézoroszlános tölgyfakapu is, ugyanakkor a patinás ház Szabó Magda „Régimódi történet”-ének is fontos színhelye. 1848 telén Petőfi Sándor itt cserélt kardot Rickl József nemzetőr főhadnaggyal. Az ereklyét a cári orosz megszálláskor a csatornában rejtegették, de aztán a II. világháborúban nyoma veszett. A Rickl-kereskedés 1913-ban szűnt meg, majd az épületet 1951-ben „államosították”. Az itt élő, utolsó Rickl-családtagot, Dax Matildot a mosókonyhába száműzték. Napjainkban a műemléki védettségű Lábasház sok évig üres, kiadó/eladó volt. Jó 30 éve a SZÜV Lícium Rt. újíttatta fel, s működött benne. Mára új tulajdonosa van, aki szépen rendbe tette, és vendéglátóhelyet alakított ki benne. A cikkünkben és az alábbi galériánkban bemutatott fotókat és az ingatlan történetét Süli-Zakar István dolgozta fel a cég által kiadott 1990-es, szép könyvben. Fotók: Archív, Hapák József, Ruzicska Gyula, Vass Attila Tamás.

DBKL

A felújított Lábasház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. augusztus 31., hétfő

Mik ezek a piros labdacsok a Dózsa Györgyön?

Debrecenben a Libakert, a Vénkert és az Újkert találkozásánál, a Dózsa György utcai üzlet előtt pompázik néhány gyönyörű fa. E nálunk ritka növények főként attól különlegesek, hogy élénk piros labdacsok a terméseik. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Élénk piros termés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy milyen fák ezek, a Google-MI-t hívtuk segítségül. Mint megtudtuk, ezek papíreperfák (Broussonetia), melyek fajai trópusi, illetve meleg mérsékelt éghajlaton, Kelet-Ázsiában (Kínában, Japánban) honosak, de vannak Észak-Amerikában és Polinéziában honosak is. Az alapszövetük tejjárataiban fehér tejnedvet, bőrszövetük megnagyobbodott sejtjeiben, az idioblasztokban pedig cisztolitokat halmoznak fel. A levelek széle fogazott, az erezet tenyeres vagy az alapból gyengén háromosztatú. A termések gömbölydedek; mindegyik kis csonthéjas termés kidudorodik a megnövekedett lepellevelekből. A termések gyakran terméságazatot alkotnak.

Labdacs a földön. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A papíreperfák felhasználásáról az is olvasható, hogy a hajlékony, rugalmas, ellenálló, nehezen gyűrődő és fölöttébb mérettartó kozo papírt (kozogamit) a japán papíreperfa kérgéből készítik. A fa kivonata hatásos gyulladáscsökkentő is. A kínai papíreperfát ugyanakkor a látványos termése miatt sokfelé dísznövénynek ültetik. Nem véletlen tehát, hogy nálunk ehhez a bolthoz is kerültek példányaik, hiszen nagyon szép, amikor roskadoznak ezek a fák a tűzpiros labdacsoktól, s ugyanakkor az is érdekes látvány, amikor ezek a furcsa termések beterítik a környéket. Jó lenne máshol is belőlük!

Libakerti háttérrel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

A négyemeletesek felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

2026. augusztus 22., szombat

„A” Játékbolt

Debrecen híres játékboltja a Vörös Hadsereg útján működött a Svetits-bérházban. Kutatásunk szerint az üzletet nem a szocializmusban alapították, hanem 1948-ban államosították a már meglévő kereskedést. Akkoriban átellenben is volt egy hasonló egység, a játékékjavítással is foglalkozó Piskolti-féle cég. A mai Piac utca 43. szám alatti üzletre sokan úgy emlékeznek, hogy egy időben csak az forgalmazott játékárukat, pedig például a Csapó utcán is volt ilyen profilú bolt.

Az üzlet. Fotók: Fortepan / Bencze László, 1974

Azzal azonban nem túlzunk, hogy a legjelentősebb játékbolt a főutcai volt, s mindig nagy élményt jelentett akárcsak csodálni a kirakatát – ami az épület U alakú kapuzugában is folytatódott. Odabent pedig természetesen egy igazi Kánaán várta a gyerekeket, s nem volt könnyű betelni a kínálat varázsával! Napjainkban vendéglő működik itt.

Mackók, gitár, társasjáték... a kirakatban

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. június 30., kedd

Az utolsó klasszikus trafikbódé Debrecenben 2025-ben

Debrecenben a legendás lebontott Szoboszlói úti kis trafiknak létezik egy mai is meglévő párja, ahogy az eltüntetett Békás-tavi spriccelős öntöttvas ivókútnak is szerencsére maradt egy társa a Pallagi út és a Nagyerdei körút sarkán. Igaz, egyik se üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felülnézet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szoboszlói úti trafik társa a Faraktár utcai felüljáró alatt, az egykori Sándor-villa tövében bújik meg. A hatszög alapú, bádogtetős áruda itt működött évtizedeken át, s nagy forgalma volt az itteni sorompós vasúti átjáró miatt. A látogatottsága a felüljáró megépítése miatt esett vissza. Tudomásunk szerint ma már sajnos ez az egyetlen megmaradt régi klasszikus trafiképület Debrecenben. Az külön örömteli, hogy ez a Faraktár utcai kis fabódé a villa minapi épület- és kerítésfelújítása ellenére is megmaradhatott. (Természetesen lehetséges, hogy eldugott helyeken még találhatók ilyen pavilonok, csak éppen nem az eredeti helyükön, és másként hasznosítva, például szerszámkamraként.) Múltunk, építészeti és kereskedelemtörténetünk nagyon fontos őrzői ezek a házikók is!

A kerítésen belül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Sándor-villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. június 20., szombat

A „Sportszer”

A sportszer egy 1970-es képeslapon.

Debrecenben a főutcai sportszerüzletet 1966. június 21-én adták át a Hajdúsági Áruház (későbbi Centrum) épülete mellett. A Napló másnapi beszámolója szerint hárommillió forintos árukészlettel megnyílt az újjáalakított debreceni sportszerbolt a Vörös Hadsereg útja 32. szám alatt, a régebbi bútorüzlet helyén (lásd a következő képen). Ahogy a jelen levő szakemberek akkor „elmondották, ez a vidék legkorszerűbb, legjobban felszerelt szaküzlete”.

Bútorboltként. 1958-as fotó: Fortepan / Hegedűs Anikó

„A szakemberek véleményében aligha van túlzás – fogalmaz a cikk. Immár bemutatóteremmel is rendelkezik a sportszaküzlet. Több ezer cikke úgyszólván minden igényt kielégít. Őszintén elmondották a Hajdú megyei Vegyesiparcikk-kiskereskedelmi Vállalat vezetői viszont, hogy bármennyire is igyekeztek minden árufajtát beszerezni, hiánycikk még mindig akad.”

Az üzletbelső a nyitáskor. Fotó: HBN

A tudósítás így fogalmaz: „Az újjáalakított bolt szerencsére nem emésztett fel nagy összeget. Ebben igen tekintélyes szerepe van a vállalat dekorációs csoportjának, amely önállóan végezte el a tervezést és a kivitelezést. A megnyitón Dani Imre igazgató adta át a boltot rendeltetésének, Kövendi József boltvezető pedig máris nyitott. A debreceni bolt indulása igen reményteljes. Első vevője, rendelője az MTI Debrecen Városi Tanácsa volt, és igénye százezer forint értékű sportfelszerelésre szólt. Legalább ezer forintot hozzá kell tennünk a rendeléshez, hiszen a sporttanács megtakarította a pesti utazás és a szállítás költségeit is.” A patinás épület üzlethelyiségében később is sportbolt működött, ma pedig cukrászda található benne.

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

Egy másik 1970-es képeslapon

DBKL

2026. április 30., csütörtök

A Lublin Étterem

Debrecenben az Újkerti lakótelepen 1980. augusztus 15-én adták át a Lublin Éttermet, akárcsak a szomszédos háztartási, papír-játék, ruházati boltokat, valamint férfi-női fodrászatot. A Lehel és a Jerikó utca közötti területen ekkor még nem állt itt a híres óratorony.

Borbély Miklós, a Debrecen városi Tanács elnökhelyettese az ünnepségen elmondta: az ezer négyzetméteres, III. osztályú, önkiszolgáló Lublin étterem, a II. osztályú eszpresszó, a 200 négyzetméteres háztartási bolt, a 140 négyzetméteres papír- és játékbolt, valamint a csaknem 200 négyzetméteres ruházati bolt és a fodrászat az ugyanebben az üzletházban később átadandó Patyolat-szalonnal és a már működő újkerti ABC-vel Debrecen legnagyobb, mintegy 3000 négyzetméteres üzletegyüttese lesz. A Lublin Éttermet Mikolás Tibor tervezte, és később, az 1990-es évektől éjszakai bár (a Coco-Berlo), majd a Flamingo Disco is működött itt, napjainkban pedig szolárium.

A Lublin belső tere

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

Az óratoronnyal. (Helytörténeti Fotótár)

DBKL

A megnyitás híre a Naplóban

2026. április 28., kedd

A nádudvari Csillag Csemege a Hámán Katón

Debrecenben a Füredi út és a Jerikó utca sarkán működik egy étterem, ami eredetileg a nádudvari Vörös Csillag Tsz. harmadik Csillag Csemege Áruházaként nyílt meg 1981. április 28-án.

Az üzlet az átadásakor. Fotók: HBN, 1981

Az akkor még Hámán Kató útja nevű sugárúton felépített üzlet a Hajdú-bihari Napló beszámolója szerint 1100 négyzetméter alapterületű volt, s csaknem 15 millió forintba került. A naponta forgó egymilliós árukészlettel elsősorban választékot kívántak bővíteni, hiszen a szomszédságában már régebben megnyílt a kabai Vörös Csillag Termelőszövetkezet boltja (ami 1986. február 23-ig működött), és ott található az újkerti ABC áruház is. Az üzlet 11-től 20 óráig fogadta a betérőket. A megnyitás előtti napon adták át a Lehel utcai óratornyot is.

A cikkekből megtudható az is, hogy a városi tanács támogatásával, a szövetkezet hozzájárulásával a tsz szakemberei készítették el a megjelenési formájában, belső berendezésében és kivitelezésében is igen szép, új létesítményt. Arra törekedtek, hogy munkájában, tartalmában is kiemelkedő legyen ez a bolt. Gazdag áruválasztékkal, bőséges kínálattal akartak hozzájárulni a város lakosságának ellátásához, s méltó partnerei lenni az egyéb kereskedelmi szerveknek. Az áruházba a friss sertéshúst és húskészítményeket mindennap Nádudvarról szállították a debreceni boltokba, de kapható volt baromfihús, konzervek, tejtermékek, italáruk, üdítők is. A frissen sült és főtt ételek helyben is fogyaszthatók voltak, s lehetett kávét és italféléket is vásárolni, kortyolgatni. Az üzletvezető az átadáskor Széchi Pálné volt.

Termékbemutató 1982 decemberében

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. november 4., szerda

2026. november 3., kedd

2026. október 28., szerda

2026. szeptember 29., kedd

2026. augusztus 31., hétfő

2026. augusztus 22., szombat

2026. június 30., kedd

2026. június 20., szombat

2026. április 30., csütörtök

2026. április 28., kedd