A Debreceni Jazz Napok

A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.

Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia

A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.

Képforrás: a zenekar honlapja

A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s a nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.

A Royal Court Blues Band

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Replika a 2026-os Campuson
• Koncertmustra a 2026-os Campus Fesztiválon
• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Saxon és a Skorpió Debrecenben
• Amikor a cívisvárosban lépett fel az Osibisa
• Az SBB és a Piramis Debrecenben
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Korál első bulija a cívisvárosban
• Campus Fesztivál, 2017
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Múltidéző est a debreceni rock történetéről
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive
• A '86-os Queen-koncert

Részlet Endes Mihály 2001-es könyvéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy Kölcsey-művközpont

Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:

A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)

Az egykori bábszínház és művész mozi

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkoló. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek.

Az egykori színházterem. (Helytörténeti Fotótár)

A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette

DBKL

Az új Kölcsey. Fotó: © Debreceni Képeslapok