A Debreceni Jazz Napok

A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.

Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia

A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.

Képforrás: a zenekar honlapja

A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s a nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.

A Royal Court Blues Band

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Replika a 2026-os Campuson
• Koncertmustra a 2026-os Campus Fesztiválon
• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Saxon és a Skorpió Debrecenben
• Amikor a cívisvárosban lépett fel az Osibisa
• Az SBB és a Piramis Debrecenben
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Korál első bulija a cívisvárosban
• Campus Fesztivál, 2017
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Múltidéző est a debreceni rock történetéről
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive
• A '86-os Queen-koncert

Részlet Endes Mihály 2001-es könyvéből

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Nagyerdei Szabadtéri Színpad hőskora

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• Az új termálfürdő
• A Jubileumi Játszótér
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola
• A kis Békás-tó

Volt egyszer egy Nagyerdő (II.)

Debrecen parkerdejének 2014 nyarára történt meg a második legnagyobb átalakítása. Ezáltal új arculata lett, és sok régi helyét is megszüntették. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Immár új stadion szolgálja a futballt és a virágkarneválokat, ám atlétikai és motorversenyzői része nincs. Elbontották a Csónakázó-tavat és az Újvigadót is, s a helyükre mélygarázst és „vízi ködszínházat” építettek. A Békás-tavat megnagyobbították, leszerelték a régi fahidat, s felújították a szabadtéri színpadot és a következő évre a víztornyot is. Ma már hiába keressük például a fagylaltosbódét, a spriccelős ivókutat és a kosárlabdapályát.

A régi stadion kapuja az állatkertnél

Vannak  viszont új szökőkutak s járhatatlan zúzott kővel borított szürkeségek is. Régóta üresen állnak a Rózsakert Vendéglő és a nyári tábor területei, s egyre romosabbak a Medgyessy sétány kiürített villái... – az alábbi válogatásban a csendes elmélkedés jegyében azt mutatjuk meg, hogy pár éve milyen volt az erdő. Mára lett Székelyek parkja is, ahol nagy ünnepségen zászlót állítottak. Felemás a kép. Eltűntek a békák, és csónakázni sincs hol. Lebontották a strandot, 2020 nyarára újat építettek, és szálloda is szerepelt a tervek között. A XX. század eleji Nagyerdőnk képei idekattintva csodálhatók meg...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Békás-tó

Oázis a régi Nagyerdőben. Fk. Berczi Ferencné.

Debrecen parkerdejében víztükör is csillog, azon pedig szökőkutak csörgedeznek. Ez a Békás-tó, ami sokak kedvenc kirándulóhelye.

A Békás-tó a Napló 1972 áprilisi számában

A létesítményt 1932-ben, a Vári Szabó Tibor által tervezett Nagyerdei Strand építésével párhuzamosan alakították ki, s majd az ezt követő évben készült el a csónakázó is, mégpedig Sajó István tervei szerint.

Ha lehetne csónakázni rajta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyerdei zöldövezet „némiképp” még más arcát mutatta 2014 előtt a látogatóknak: kifejezetten vadregényesnek tűnt, és egy egészen kis hídon lehetett átmenni a tavon.

2012 telén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, a strand mellett, a mai termálfürdő helyén egy másik tó is volt.

Az 1980-as években. Fotó: Csobaji Előd

A fent említett másik tóról is van felvételünk. A kis vizes helyet betemették, és 1984 óta a termálfürdő működik a helyén.

A volt fagylaltozó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tóban sokféle élőlény talált otthonára, s a közepén egy kis sziget is megbújt, abban pedig állítólag kút üzemelt. Az alább bemutatott fotó az 1960-as években készült, és egy hagyatékból származik.

A kis Békás. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A fürdő vize és a sziklás-csobogó által táplált tó és környéke 2013-ra már nagyon megkopott, és időszerűvé vált a szabadtéri színpad felújítása is.

Az ősz 2011-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Békás-tavon még akkor is egy kis „galambdúcos” fahíd állt, a sétányokat pedig nem fedte a nehezen járható zúzott kő. A táj állapota ugyan egyre elszomorítóbb volt, mégis sokan erre gondolnak vissza nosztalgiával és szeretettel.

A régi nyári pompa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A parkerdőt és a tavat átépítették. A 2014 nyarán átadott létesítményhez új pallót készítettek, a fahidat pedig elbontották.

Az elbontott ivókút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nincs meg már az ivókút és a régi – végül fagylaltozónak használt – mosdóházikó se, viszont a vízfelületet megnövelték, és most már három szökőkútja is van a tónak.

A megnövelt tó új hídja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi parti liget. Fk. Berczi Ferencné

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola

Ma 75 éve nyílt meg a Nagyerdei Szabadtéri Színpad

Debrecenben a Békás-tó melletti kulturális szentélyt, a Nagyerdei Szabadtéri Színpadot 1950. június 10-én avatták fel. Az ünnepségen Kodály Zoltán művét, a Székelyfonó című daljátékot mutatták be.

A nyitóünnepség. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Az alkalmon a nagy tiszteletnek örvendő szerző is részt vett. A Mester a délutáni sebesvonattal érkezett Debrecenbe, ahol az akkor még régi palotás Nagyállomáson ünnepélyesen fogadták.

Az eredeti design. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Néplap tudósítása szerint a nyári színház átadásán Balogh Endre polgármester mondott beszédet, az Operaház szólistái orosz és magyar operarészleteket énekeltek, majd bemutatták a Székelyfonót. A díszletet Menyhárt József festőművész tervezte, aki stilizált székely szőttest és székelykaput alkotott színpadképnek. A nagy sikerű előadást Csenki Imre rendezte.

„Országos kultúrverseny helyszíne lesz ma Debrecen: ünnepélyes keretek között este fél 9 órai kezdettel adják át rendeltetésének a nagyerdei Lenin parkban lévő szabadtéri színpadot a város dolgozóinak” – adta hírül a Néplap 1950. június 10-i száma. A nagy érdeklődés miatt az első estére 1 forintos állójegyeket is lehetett vásárolni. Az előadás tartama alatt a Sztálin körúton este fél 9-től 11 óráig szünetelt a közlekedés, utána azonban a Központi Egyetemnél lévő villamosmegálló előtt megfelelő számú villamoskocsi állt a közönség rendelkezésére. A cikk kitért arra is, hogy az új létesítményt ettől a villamosmegállótól vagy a Lenin parkban lévő Vigadótól lehet megközelíteni a sétautakon.

A nyugati külső, anno. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítményt az eltelt években többek között az egykori Kölcsey-művközpont üzemeltette, majd pedig a Debreceni Fesztiválközpont is. A színpad egyaránt népszerű volt az ifjabb és az idősebb korosztály körében is, hiszen az öreg fák alatt többek között folklór és könnyed színházi műsorok (fővárosi sztárokkal), a legjobb hazai és külföldi előadók dzsessz- és csápolós rockkoncertjei, valamint természetesen gyerekprogramok is szórakoztatták a látogatókat.

Előadás 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

A régi Nagyerdei Szabadtéri Színpad már nincs meg: néhány éves tetszhalotti állapot után 2014-re átépítették a Békás-tóval együtt. A palettáját azonban azóta is változatos műfaji sokszínűség jellemzi.

Az új színház a tó felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A korábbi üzemeltető. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Az Egyetem téri színváltós szökőkút
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei strandmozi
• A nagyerdei fedett uszoda
• A hullámfürdő utolsó napjai
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A franciakert felfedezése
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• Az egyetemi templom toronyórája
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Az orvospalota avatása
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

A festői nagyerdei téli táj a havas régi Békás-tónál

Mesés látvány havazás után. Fotó: © Bányai Sándor.

A debreceni Nagyerdő parkerdejéről, a Békás-tónak és a szabadtéri színpadnak a 2013–2014-es átépítésük előtti téli arcairól kaptunk csodás képeket Kedves Olvasónktól, Bányai Sándortól.

A régi Békás-tó. Fotó: © Bányai Sándor

Ezúttal e muzeális felvételek közül szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyílik.

A következő fotográfiákon az átépítés előtti szabadtéri színpad és a Békás-tó körüli lebontott fedett pihenők festőien szép téli látványában gyönyörködhetünk.

A régi szabadtéri színpad. Fotó: © Bányai Sándor

Fedett pihenőhelyek a tónál. Fotó: © Bányai Sándor

A kis fahíd eltüntetése mostanság is még sokak nagy fájdalma annak ellenére is, hogy csaknem 10 év telt el a Békás-tó és a parkerdő átépítése óta. Fotók: © Bányai Sándor

Érthetetlen módon az alábbi asztalok és padok sincsenek már a tó körül, ahogy a tetős társaik se.

Nem meglepő tehát, hogy ezek a fotók mind a mai napig felkavarják az akkori erdei táj kedvelőit...

Napsütötte havas ösvény. Fotók: © Bányai Sándor

Bányai Sándor másik összeállítása az átépítés előtti Békás-tóról itt csodálható meg sok régi képpel.

Téli táj a tó körül. Fotók: © Bányai Sándor

Naplemente a tó hídjánál. Fotók: © Bányai Sándor

Köszönjük szépen a képeket és a figyelmet! Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A téli Békás-tó a szabadtéri színpad felől, a 2013-as átépítésük előtt.
Fotók: © Bányai Sándor