Szűcs Ernő 1994-es leírása szerint (lásd cikkünk végén) a Leveles elődje már az 1800-as években is működött, ám az első időkben csak alkalmi építmény volt, amit lombos ágakkal fedtek. Innen származik a neve. Évente kétszer, a kollégiumi diákok tűzoltómajálisa és a pünkösdi népünnepély érdekében állították fel, a helye pedig a mai – immár évek óta nem üzemelő – fedett uszoda helyén volt a mostani Pallagi úton. 1885-ben ott állították fel a Budapestről hozott pazar Dobos-pavilont, így a Leveles új helye a későbbi – ma már szintén nem létező – Nagyerdei Kemping bekötőútjánál lett, talán éppen a mostani tisztásnál (ahol pihenőház és tűzrakóhely is található). A századfordulótól a Leveles már állandó, szilárd épület volt, és tavasztól őszig mindennap fogadta az óriási számú enni-inni és táncolni vágyó közönséget. Ez a vendéglő a II. világháborúban megsemmisült, emiatt később a csónakázó csónakházát nevezték ki „Levelesnek”. Az akkor még természetközelibb csónakázót egy kis fahidas büfésziget is gazdagította, s a Leveles látogatói ott is elfogyaszthatták a betevőiket. Ez az 1960-as években szűnt meg, amikor elkezdték építeni az 1970 tavaszán átadott Újvigadót.
Ötletes képeslap. Itt már nem lombsátor a Leveles
Akkor már létezett a Medgyessy sétányon az az épület, ami anno pandúrőrházként funkcionált. A Napló 1957. április 29-én adott hírt arról, hogy ebben a házban nyitották meg az Ohati Állami Gazdaság Halászcsárdáját. „Így már május elsején vendégül láthatták ebben a kellemes környezetben a dolgozókat, akik nemcsak a halászlé, a rántott és sült hal hívei, hanem ízlik nekik az igazán jó Tokaj-hegyaljai bor is. Török rácskerítéses bokszok, 300 férőhely, jó borok, halak, udvarias kiszolgálás és kellemes zene várta ide a látogatót” – fogalmazott a korabeli tudósítás.
A Halászcsárda idővel annyira átvette az egykori Leveles szerepét, hogy végül hivatalosan is Leveles Csárda szerepelt a cégtábláján. Ez a cégtábla 2025 tavaszáig volt kint a galabdúcos-székelykapus főbejáraton. Akkor ugyanis egy néhány éves Csipkerózsika-álmot követően új üzemeltetője, neve és tevékenységi köre lett a létesítménynek.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben 1986. szeptember 16-án videópresszó nyílt az Apollo Mozi épületében, a Dimitrov (ma Miklós) utca felőli sarki helyiségben. A korabeli sajtóhír szerint a vendégek naponta 10 és 22 óra között tekinthettek meg videófilmeket a „rendkívül elegáns” létesítményben.
Régi fotók: HB Napló
A kínálatban olyan sikerfilmek szerepeltek, amelyeket nem játszottak a mozik és a televízió. A belépődíj 5 forintba került, fogyasztani viszont tetszőlegesen lehetett a II. osztályú árakon kínált enni- és innivalókat. A helyiségben ma is vendéglő működik, de már más profillal. Az alábbi muzeális plakátokat Kovács Mihály gyűjtő kiállításán örökítettük meg:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Debrecen nevét viselő jazz napok egy 1972. november 23-án megrendezett estből nőtte ki magát, amelyen az Apostol, Ifj. Balogh Gyula triója, valamint a Debreceni Jazz Quartett és Kovács Gyula együttese adott koncertet az Aranybika Szálloda Bartók Termében. A rendezők akkor még nem tudták (vagy nem hirdették), hogy lesz folytatás, így ez a program egyszerinek tűnt. Aztán mégis az a döntés született, hogy a következő évben is legyen ilyen dzsembori, de már kétnapos! Ennek köszönhetően 1973. szeptember 16-án és 17-én már kilenc formáció mutatkozhatott be, köztük a német Allotria Jazz Band, a csehszlovák Usty combo, valamint a finnországi Vesala–Aaltonen kvartett. Hazánkat ekkor a Csík–Pege–Kőszegi trió, a Debreceni Jazz Quartett, az Interbrass együttes, a Molnár Dixieland Band, a Rákfogó és a Tomsits kvartett képviselte.
Jan Garbarek többször fellépett. Fotó: Wikipédia
A következő években, évtizedekben koncerthelyszín volt a rendező-házigazda Kölcsey-művközpont, valamint a városi sportcsarnok, ezek mellett a szabadtéri színpad, később pedig az egykori ifjúsági park is. A hagyomány az volt, hogy az adott fesztivál mindig vasárnap délelőtt ért véget a Kölcsey parkjában, ahol a Benkó adott ingyenes matinékoncertet egészen elképesztő óriási közönség előtt. A cívisváros olyankor egyébként is tele volt a világ minden tájáról érkezett, jellegzetes ruházatú, laza viselkedésű rajongókkal, akik közül sokan hálózsákkal jöttek, és nagyerdei, sőt belvárosi parkok padjain aludtak. A szocialista idők szigorában ez fantasztikus világnak számított! A jazz napok az 1980-as években élte a lélegzetelállító legnagyobb fénykorát, s olyan világsztárok adtak koncertet Debrecenben, mint Michael Brecker, Jan Garbarek, az Oregon, Aki Takase, Zbigniew Namysłowski, Randy Brecker, Rainer Brüninghaus, Nana Vasconselos, Egberto Gismonti, Paul Motian, Jiří Stivín, Larry Coriell, Philadelphia Jerry Rick, a Shankar–Garbarek, Joe Zawinul, Bireli Lagrene, a James Blood Ulmer trio, Chet Baker, Elvin Jones, John Jackson. Felejthetetlenek a hajnalig tartó jam session-bulik is, amelyeknek hagyományosan a telt házas sportcsarnok adott otthont a fogyatkozni nem akaró jazzrajongók előtt.
Képforrás: a zenekar honlapja
A magyar formációk között Debrecent mások mellett a Debreceni Jazz Együttes, a Panta Rhei, a Debreceni Ütőhangszeres Együttes, a ma is aktív Debreceni Dixieland Jazz Band, továbbá a Camera 06 és a Royal Court Bues Band is képviselte. A fesztivál napjainkban is létezik; az utóbbi években Debreceni Bor- és Jazznapok a neve, s nyaranta a több napos eseménynek a Békás-tó környéke a helyszíne. Korábban egyébként ősszel és tavasszal is zajlottak a jazz napok, és bizony nem is volt baj, hogy még kellemes időben lehetett élvezni a kiváló muzsikákat.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben Bartók Béla Concertojának futamai vezették be a zenei könyvtár és a Debreceni Kör helyiségeinek avatóünnepségét 1971. április 2-án délelőtt a Vörös Hadsereg útja 26. szám alatt (a Gambrinus közben). A HB Napló tudósítása szerint Sárközy Zoltán, a Csokonai Színház művésze Illyés Gyula Bartók című költeményét mondta el. A mai szemmel is tetszetősen berendezett és jól felszerelt – sőt galériás – létesítményt dr. Gyarmati József, a Debreceni Városi Pártbizottság titkára adta át a közönségnek. Az intézmény a városi könyvtár, a megyei könyvtár és a megyei művelődési ház összefogásával jött létre, majd a folyamatosan fejlesztett és korszerűsített zenei gyűjtemény később a városi könyvtár fenntartásába került. Színes fotók: Méliusz Helytörténeti Fotótár / Zoltai Károly, 1971
A városi könyvtár egykori múltidézése kitér arra is, hogy a zenei könyvtár létfontosságú műhely a város zenei szakemberei, előadóművészei, az akkori zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata, valamint a Kodály-zenede tanulói számára is. Az 1980-as évektől az állomány értékes könnyűzenei felvételekkel bővült. Sokan azért is jártak oda, mert máshol nem volt lehetőségük pl. nyugati rockzenét és dzsesszt hallgatni, illetve kottákat, hanganyagokat kölcsönözni (1999-ig kazettát, lemezt másoltatni is lehetett). A cikkből megtudható az is, hogy a zenei könyvtár az első CD-ket 1989-ben szerezte be. Az intézmény ma már a Méliusz Juhász Péter Könyvtárhoz tartozik, és 2013 óta a Bem téri központi könyvtár I. emeletén működik mint zenei és művészeti gyűjtemény, ahol koncerteket, kiállításokat és más jellegű foglalkozásokat is szoktak rendezni.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Nagyerdei Stadion környékén hömpölygő programkavalkád pénteki napján mások mellett színpadra lépett a Nox, továbbá Rúzsa Magdolna, a Depresszió, valamint Armin van Buuren, no meg a Bagossy Brothers Company... és még sokan mások...
A 2026-os Campus Fesztivál július 25-i, szombati záró napján többek között a Scooter, a Valmar, a Halott Pénz, a Replika és OG Fluor ad koncertet. A teljes lista a cikk végén!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Nagyerdei Stadion környékén zajló programkavalkádot már a kora esti órákban is élénk élet jellemezte – többek között azért, mert az arénában Loki-meccset is rendeztek.
Ez igen nagy logisztikai kihívás volt, de speciális haladási helyekkel megoldották a közönség elkülönítését. Végül a DVSC győzött az örmény Pjunyik Jereván ellen.
A programkínálatot csütörtökön se érhette panasz. Amíg az előző napon pl. Azahriah volt az egyik nagy szenzáció, addig most mások mellett a Tankcsapda, majd pedig Majka éjszakai fellépése vonzotta a legtöbb érdeklődőt az egyébként is hihetetlen gazdagságú programok között.
A gazdagság mellett a sokszínűség is erőssége a Campus Fesztiválnak, így lépten-nyomon a legkülönfélébb eseményekbe és azok szereplői közé csöppenhetnek a látogatók.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A most megosztott felvételeinket a fesztivál szerdai, nulladik napján készítettük a szerénynek már akkor sem nevezhető programkínálat megannyi helyszínén.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
