A Proletár és a Lenin-szobor utolsó napja

A Proletár és Lenin. Fotók: IPK Vállalat

Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is. Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk. Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

A Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására.

Ez volt a Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

„A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

A képet Lenkey Péternek köszönjük

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A Kossuth-szoborcsoport
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei

A HB Napló képsorozata

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A képet Lenkey Péternek köszönjük

Centrum, Kölcsey, Újvigadó... – Mikolás Tibor (1924–2014)

Debrecen II. világháború utáni, új arculatának meghatározó alakítója volt Mikolás Tibor építész (Celldömölk, 1924. szeptember 28. – Debrecen, 2014. március 8.). Többek között a Kölcsey-művház, a Centrum Áruház és a DOTE Elméleti Tömb és az Újvigadó épületeit is ő tervezte.

A Kölcsey-művközpont. Reprók: © Debreceni Képeslapok

Mikolás Tibor és a munkássága előtt 2016 novemberében tisztelgett életmű-kiállítással az építészkamara a Méliusz-könyvtárban. A lebontott Kölcsey-művközpont fenti panorámaképét, valamint az e cikkünkben megosztott többi felvételt a tárlaton készített reprodukcióink közül válogattuk.

A Kölcsey-művközpont belső csarnoka

Az alábbi kép az új Petőfi teret mutatja, ahol eredetileg hatemeletes volt a lakóház, amit szintén Mikolás Tibor tervezett.

A Kálvin téri Hungária Film- és Kamaraszínház mellé épített modern lakóház szintén az ő munkája. Az egykori Uránia Mozgóról itt csodálható meg sok fotó és történet, a Kálvin térről pedig idekattintva található anyagunk.

A Kálvin téri ház. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Sajó Istvánnal is jó munka- és baráti viszonyt ápoló Mikolás Tibor a Keletterv szakembereként a cívisváros lakótelepeinek megalkotásában is részt vett. A következő fotón az újkerti lakótelepi hajdani Lublin Étterem belső terén ámuldozhatunk...

Itt pedig ismét az Újvigadó jön a terasz felőli bejáratával. Ez a rész nyúlt rá a Csónakázó-tóra. Ma már egyik sincs meg, a helyükön park, mélygarázs és „vízi ködszínházas” szökőkút van.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A macskaköves új Petőfi tér. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Hunyadi utcai Lenin-szobor tündöklése és bukása

Debrecen is nagy megemlékezéseket és ünnepségeket rendezett Vlagyimir Iljics Lenin születésének 105. évfordulóján, 1975. április 22-én. Ennek részeként „a város fejlődését reprezentáló Hunyadi utcán, Debrecen új városnegyedében” avatták fel Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a Lenin-szobrot. A kompozíciót már 1975. március 5-én felállították a Református Kollégium mellett.

Lenin-szobor, 1983. Fotó: Csobaji Előd

Ott volt egykor a Hüvelyes utca és az a ház, ahol a kollégiumi tanulmányai idején Kölcsey Ferenc lakott. A nagy napon, 1975. április 22-én 10 óra előtt néhány perccel díszőrségváltással vette kezdetét az ünnepség. A Napló tudósítása szerint pontban 10 órakor a szobor talapzatához vonult a munkásőrség díszszakasza, és a honvédzenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, miközben felvonták a nemzeti színű és a vörös lobogót.

Újságcikk a szobor felállításáról

Ezután Sárközi Zoltán színművész részletet szavalt Képes Géza: Lenin című verséből. A szavalat után köszöntötték a szoboravatás közönségét és a díszelnökséget. Megjelent a szoboravatási ünnepségen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára, Balogh Mihályné, továbbá az MSZMP Központi Bizottságának tagjai.

Lenin. Fotó: Fp., Mezei Attila, Leczfalvi

Ott voltak megyénk politikai és társadalmi életének vezetői, és részt vett az ünnepségen a Lenin-szobor alkotója, Kalló Viktor is. A szobor leleplezése előtt dr. Postás Sándor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára mondott avatóbeszédet.

Koszorúzás 1979-ben. Fotó: Fp / MHSZ

Postás Sándor hangsúlyozta: „Kiemelkedő köztéri emlékművel gazdagodik ma városunk, Vlagyimir Iljics Lenin szobrával. A nagy forradalmár születésének 105. évfordulóján olyan emlékművet avatunk a 30 éve szabad Debrecenben, amelynek művészi, esztétikai értéke mellett a jelen és a leendő számára is fontos politikai jelentősége van.” A politikus bejelentette: „Lenin szobra mellett épül fel a megye és a város új művelődési központja, amely a város szellemi életének egyik fő műhelye lesz. Ez is jelképes figyelmeztetés: gazdagítsuk ismereteinket állandóan, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. A mi legfontosabb feladatunk most felsorakozni a XI. kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. Így valósíthatjuk meg igazán az emberiség nagy tanítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek az eszméit.”

Az épülő Kölcsey. Fotó: Városházi Archívum

A Lenin-szobor csupán 15 évig állhatott a helyén, ugyanis 1990.március 20-án egy napon döntötték le a Tanácsköztársaság útján álló Proletár szoborral (lásd az utolsó fotón). Mindkét alkotás sok éven át a Hosszúpályi úti Víg-kend Majorban volt, ám a hírek szerint mára onnan is eltűntek.

Napozás a lépcsőn. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

 

Ledöntve. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Volt egyszer egy Kölcsey-művközpont

Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmati Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:

A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak az ezredforduló óta.)

Az egykori bábszínház és művész mozi

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkoló. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az egykori színházterem

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette

DBKL

Az új Kölcsey. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bőséggel! – Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének debreceni emlékhelyei

Debrecen 14 éven át volt otthona Kölcsey Ferencnek, aki az itteni Református Kollégiumban tanult, és az intézmény melletti házban lakott. A magyar kultúra január 22-i napja alkalmából a magyar Himnusz költője előtt tisztelgünk a debreceni mai és korábbi emlékhelyei bemutatásával. Nyitóképünket Faragó György készítette 1979-ben a régi művközpontnál, a fotót a Fortepan őrzi.

Rátonyi József 1978-as műve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme az 1973-ban lebontott lakóháza a Baltazár Dezső és a Hüvelyes utca sarkán, ahol a Református Kollégiumi tanulóévei alatt élt 1801 és 1814 között. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A Kollégium melletti kis ház

A Wikipédián olvasható életrajza szerint Kölcsey Ferenc költő, politikus stb. Sződemeteren született 1790. augusztus 8-án, és Szatmárcsekén hunyt el 1838. augusztus 24-én. Édesapja, a nemesi származású Kölcsey Péter (aki az álmosdi birtokán gazdálkodott) 1796. augusztus 9-én elhunyt, s ezt követően az édesanyja, Bölöni Ágnes a hatéves Ferencet Debrecenbe küldte tanulni.

A szobor régi helye. Csobaji Előd, 1986

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” című nagy költeményét, amely aztán Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. Ezt a napot 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napjaként.

A régi művközpont. Fotó: Faragó György, 1979

Kölcsey Ferenc emlékét Debrecenben utca és több szobor, dombormű is őrzi. Szobra a Péterfia utcai Református Főgimnázium előtt, valamint a Kossuth utcán működő Csokonai Színház homlokzatán is van, míg domborműve a Református Kollégiumban.

Az új művközpont. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ő nevét viseli Debrecenben a Hunyadi utcai konferencia-központ is, melynek helyén 1978 és 2003 között a Kölcsey művelődési központ állt. Mindemellett szintén Kölcsey nevét viselte a tanítóképző főiskola is, ami a Péterfia utcai Református Főgimnázium palotájában működött.

A Református Főgimnázium. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az álmosdi Kölcsey-ház ma is áll, és múzeumként, kulturális emlékhelyként működik.

Az álmosdi Kölcsey-ház. Fotó: HBM Tanács / IPK

Kapcsolódó összeállításaink:

• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Csokonai Vitéz Mihály
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Gulyás Pál és Kazinczy Ferenc
• Jókai Mór
• József Attila
• Móricz Zsigmond
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Szabó Lőrinc
• Művész Úr
• Ady Endre
• Nagy László
• Radnóti Miklós
• Vörösmarty Mihály
• Petőfi Zoltánka

A régi művközpont. Fotó: Csobaji Előd, 1981

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!