Volt egyszer egy Ifipark Debrecenben

Debrecen egykori ifjúsági parkja a volt István Gőzmalom vadregényes parkjának területén, 1967. április 29-én nyílt meg. A mai Nádor és Thomas Mann utca között terül(t) el, mindkét helyen kapukkal és pénztárakkal ellátva. Színes fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A létesítmény építésének megkezdéséről 1965. október 23-án számolt be a sajtó.

A park maradékai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Akkor még az ipartelep romjai is álltak a Hámán Kató útján (a mai Füredi úton), s a parknak jellegzetessége volt a Nádor utca felőli, most is meglévő mélyedése is. Ennek a közepében egy dupla domb zöldell, körülöttük pedig sétányok és padok szolgálják a látogatókat(?) a lombok alatt. Ebben a korábban Tévelygőnek nevezett részben eredetileg vizes látványosság kápráztatta el a kikapcsolódni vágyókat.

A Nádor utcai kettős domb. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nagyon szép, árnyas Debreceni Ifjúsági Park nappal óvodai, iskolai programoknak adott otthont, hiszen a kiránduló gyerekek jó levegőt és mesés környezetet élvezhettek itt, és még játszótér is szolgálta őket. Emiatt ezt a helyet sokan Kiserdőnek nevezték, a Nagyerdő analógiájára.

Ivókutak maradványai 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A felszereltséget mosdók, illemhelyek, ivókutak, büfé, padok és pingpongasztalok is gyarapították. A színpad és a lelátó közötti placc nemcsak nézőtér vagy táncparkett lehetett, hanem sporttelepként is kiválóan használhatták a betérők, mivel kézilabdapálya is fel volt festve rá.

A nézőtéri lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lelátó ilyen volt újonnan, a Helytörténeti Fotótár 1977-es felvételén:

A színpadnak köszönhetően filmvetítések és nagyszabású koncertek is szórakoztatták az Ifiparkban a nagyérdeműt. Fellépett ezen a helyen a Color, az Edda, az East, a Tankcsapda stb., később pedig, amikor már sörkertként funkcionált, a Debreceni Jazz Napoknak is voltak itt fesztiválműsorai.

A sorsára hagyott Ifipark (2016). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Ifjúsági Park hanyatlását az okozta, hogy az 1998-ban átadott bevásárlóközpont építéséhez a parkból is területet vettek el, majd pedig lakóházak is épültek a további kihasított részeire.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

A hajdani  Ifipark megmaradt területén egy időben kalandpark működött, napjainkban pedig szociális szolgáltató és családvédelmi központ, valamint egy kis játszótér található a meghagyott dombok mellett.

A pusztuló Ifipark. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidéző összeállításaink:

• Az újkerti szánkódomb
• A volt nyári tábor
• A Jubileumi Játszótér
• Volt egyszer egy műjégpálya
• Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• A hajdani csónakázó
• Az egykori Nagyerdei Kemping

A park területén kialakított játszótér és szociális központ

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A domb mögötti ivóhely (2013). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az István Gőzmalom

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma már ez is történelem: Debrecen 2016-ban

Debrecen történelmének immár a 2016-os események és az akkori városkép is a része. Ezek közül szemezgetünk a mostani múltidézésünkben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A volt versenymedence. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagyerdei Strand még működött, s majd csak a következő szezon végeztével kezdték lebontani.

Kerekestelep megújult strandja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az évben újították fel a Kerekestelepi Strandot. Ugyanakkor a Vekeri-tó ismét megtelt vízzel az előző évi teljes kiszáradást követően. Ma már ismét csak a csupasz meder van itt sajnos.

A vízzel teli Vekeri-tó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2016-ban még csak reménykedtünk abban, hogy egyszer újjászülethet a Vértessy-kastély. Teljesült a kívánság, mi például többek között ebben a tudósításban adtunk hírt a birtok felújításáról.

A romos Vértessy-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Oláh Gábor utcai műjégpályát 2013-ban zárták be. Három évvel később a terület még őrizte az eredeti rendeltetéséhez igazodó formáit.

A volt koripálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2016 őszén végleges helyére került Tisza István szobra is, mégpedig az egyetem főépülete előtt.

Immár az Egyetem téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Még létezett a hajdani Aranykakas Vendéglő különleges épülete is. Azóta ezt is lebontották.

Az egykori Aranykakas. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az évben kezdték bontani a gyógyszertári központot is, és ott is társasház épült.

A gyógyszertári központ bontása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokak kedvence volt a Miklós utcai Kismozdony Kocsma is. Lebontották, társasházat húztak ide is. 

A Kismozdony épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Újkerti lakótelepen pedig a volt parkolóházat alakították át lakóházakká:

Garázsból lakóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Végezetül nézzünk be az egykori Ifiparkba, aminek ekkor még nem volt beépítve a területe.

Az ifjúsági park maradványai. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

60 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes, valamint Tankcsapda is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:

• A Jubileumi Játszótér
• A Nagyerdei körúti nyári tábor
• Az újkerti szánkódomb és barátság park
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jancsi és Iluska játszótér
• Volt egyszer Debrecenben egy Ifipark
• A Mikepércsi úti Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• Az ördög árka
• A volt szovjet tankúsztató
• A hajdani Termál Panzió
• A lebontott nagyerdei kemping
• Debreceni kísértettanyák
• A Medgyessy sétány szellemkastélya I.
• A Medgyessy sétány szellemkastélya II.

A 73-as kép forrása: Ötvenéves a debreceni rockzene

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Astor, Memphis, Lux, Color, Tankcsapda, Pirítós, Ifipark... – múltidéző est a debreceni rock tiszteletére

Debrecen 62 éves rocktörténetéről rendez múltidéző beszélgetést a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubja a Tankcsapda 36. születésnapján, 2025. október 14-én 17 órától. Az esten Váradi Ferenc kutató-rádiós műsorvezető-szerkesztő-konferansziét kérdezi Vass Attila Tamás, a programsorozat házigazdája.

A klasszikus Tankcsapda kazettaborítója

A díjtalanul megtekinthető összejövetelen kiderül, hogy miért 1963-ra datálódnak a cívisváros rockzenei gyökerei. Szó lesz ugyanakkor az Astor, a Mephis, a Lux, a Color és a Tankcsapda zenekarokról, valamint természetesen az egykori bulihelyszínekről, a Pirítósról és az Ifiparkról is. A rendezők azt kérik, hogy aki részt venne, regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre. Jó szórakozást!

Az est plakátja. Grafika: Méliusz-könyvtár

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Motörhead első debreceni koncertje
• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje
• A Color együttes
• Elhunyt Felkai Miklós
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Volt egyszer egy Ifipark
• Az IPK
• A Kölcsey
• Karády Katalin
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive

Ízelítő a 62 év zenekari palettájából

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

59 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink:

• A Mikepércsi úti Malév-kísértettanya
• A Kassai úti Göcs-bunker
• Az ördög árka
• A volt szovjet tankúsztató
• A hajdani Termál Panzió
• A lebontott nagyerdei kemping
• Debreceni kísértettanyák
• A Medgyessy sétány szellemkastélya I.
• A Medgyessy sétány szellemkastélya II.
• Volt egyszer Debrecenben egy Ifipark

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A gőzmalom, mely Habsburg István nádor nevét viselte

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van.

A Metszetet Kedves Olvasónk, Endrődi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

175 éves lenne az István Gőzmalom, melynek helyén ma 25 éve nyílt meg a Füredi úti bevásárlóközpont

Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án nyílt meg a Füredi úton. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőtermek és piac is vannak. A létesítmény arról kapta a nevét, hogy a helyén 1848-tól az István Gőzmalom működött (s nem mellesleg 1888-tól a hajdani híres Margit-fürdő pompázott mellette). Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt.

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában is tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották.

A Malompark ünnepi díszkivilágítása 2023. november 25-én. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!