Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a
tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető
otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.
Csupán 25 évig
állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy
életveszélyessé vált volna az épülete.
A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmathy Kálmán volt.
A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:
A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.
A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.
A Kölcseyben zajlott munka
és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen
felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.
Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.
Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ |
Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.
A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd
|
A nyitónapon bárki töviről-hegyire
bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.
De aztán is bármikor
be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és
ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.
A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok az ezredforduló óta a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak.)
Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.
A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum |
A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok az ezredforduló óta a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak.)
Az egykori bábszínház és művész mozi |
Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.
A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd |
A központi csarnokban kővázas
bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle
rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a
csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra
lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és
fellépőhelyet is nyertek ezáltal.
A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.
Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből |
A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.
A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd |
A Kölcsey rendelkezett étteremmel,
szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca
felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a
Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas
sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.
Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.
A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band |
Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.
A parkoló. Fotó: Csobaji Előd |
Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett
(később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői
végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve
konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan
fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is
megjelentetett róla.
Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s
ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti
múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott
területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások,
BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök
nevét.
A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath |
További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
DBKL
Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése