Debrecen 1956

Debrecen 1956 – ez volt a címe annak a megemlékezésnek, amelyen a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is látható volt a szabadságharc dokumentumai mellett a Méliusz-könyvtárban. A 60. évfordulóra rendezett kiállítás elsősorban a forradalom és szabadságharc írásos és képi relikviáit mutatta be, de a mindennapi életről is gazdag válogatást tárt elénk. Itt például a zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:

Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!

Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.

A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:

A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház friss látványa pedig ez:

Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került.

A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:

A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le...

A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.

Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:

Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.

A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.

A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.

A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.

További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!

Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Méliusz téri házak ma, ahol '56-ban tankok vonultak

Méliusz tér 14. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzéseiben november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlen volt, s a változásra 1989-ig kellett várni. A Méliusz téren található fenti ház (amit 2025. január 11-én kaptunk lencsevégre) nem messze onnan áll, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is, és míves kandeláberek is álltak a Verestemplom melletti téren. Kedves Olvasóink közül például így írt egy korábbi cikkünkhöz Répásné Gyöngyösi Katalin:

„Több óráig előttem vonultak el a tankok. A Pacsirta utcán laktunk. Anyám elküldött a Bocskai téri fűszerboltba. Vásárlás után a boltból kilépve a Rakovszky utca végén már megjelentek a tankok, és előtte szovjet katonák nem engedtek senkit át a tér túloldalára. Így végig kellett néznem, amíg hosszú ideig elvonultak előttem hatalmas robajjal a tankok. Borzasztóan félelmetes volt. Mindenki rettegett, sírt. Az utat 2 méter mélyen felvájták a tankok. Alig tudtunk átkecmeregni a nagy gödrön. Odahaza anyám sírva fogadott, mert hallotta, mi történt, és még oda is hallatszott a hatalmas dübörgés. Attól félt, hogy lelőnek, vagy bántani fognak a szovjet katonák. Ez még ma is félelemmel tölt el, és sokat álmodom vele és anyám féltő, könnyes arcával. 11 éves voltam akkor.”

Oskar von Roscher emlékezése: „A Kossuth, Piac, Széchenyi utca kereszteződésében mentek Nyíregyháza felől Budapest felé a 4-esen legalább 4 órán keresztül. Később a pestiek kis Moszkvának szidták Debrecent, mert nem álltak ellent ennek az inváziónak.” Ugyanakkor Kocsis Judit felidézte: „Egy tank állt a házunkkal szemben a Hajnal utcán, egy pedig a Bocskai laktanyával szemben egy vonalban. Mi meg a pincében ültünk. 6 éves voltam.” Köszönjük szépen! Kedves Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

Szovjet tank a Méliusz téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

1956. november 4., Debrecen

Szovjet tank a Méliusz téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzéseiben november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlen volt, s a változásra 1989-ig kellett várni. A fenti ház nem messze onnan áll, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is, és míves kandeláberek is álltak a Verestemplom melletti téren. Íme galériánk az 1956-os Debrecenről és a forradalom itteni eseményeiről:

Kedves Olvasóink közül például Répásné Gyöngyösi Katalin így írt egy korábbi cikkünkhöz:

„Több óráig előttem vonultak el a tankok. A Pacsirta utcán laktunk. Anyám elküldött a Bocskai téri fűszerboltba. Vásárlás után a boltból kilépve a Rakovszky utca végén már megjelentek a tankok, és előtte szovjet katonák nem engedtek senkit át a tér túloldalára. Így végig kellett néznem, amíg hosszú ideig elvonultak előttem hatalmas robajjal a tankok. Borzasztóan félelmetes volt. Mindenki rettegett, sírt. Az utat 2 méter mélyen felvájták a tankok. Alig tudtunk átkecmeregni a nagy gödrön. Odahaza anyám sírva fogadott, mert hallotta, mi történt, és még oda is hallatszott a hatalmas dübörgés. Attól félt, hogy lelőnek, vagy bántani fognak a szovjet katonák. Ez még ma is félelemmel tölt el, és sokat álmodom vele és anyám féltő, könnyes arcával. 11 éves voltam akkor.”

Oskar von Roscher emlékezése: „A Kossuth, Piac, Széchenyi utca kereszteződésében mentek Nyíregyháza felől Budapest felé a 4-esen legalább 4 órán keresztül. Később a pestiek kis Moszkvának szidták Debrecent, mert nem álltak ellent ennek az inváziónak.” Ugyanakkor Kocsis Judit felidézte: „Egy tank állt a házunkkal szemben a Hajnal utcán, egy pedig a Bocskai laktanyával szemben egyvonalban. Mi meg a pincében ültünk. 6 éves voltam.” És íme Ann Nanasi sorai: „A Gépipari Technikum előtt dübörögtek a tankok. Megszüntették a tanítást. Mai napig nem felejtem.”

Köszönjük szépen! Kedves Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy régi és új képeiket, témajavaslatainkat küldjék el nekünk a dkepeslapok@gmail.com címre, vagy töltsék fel a Facebook-oldalunk idővonalára.

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Hősök Temetője
• A debreceni csata harcmezeje
• A nagy páncélos ütközet
• A német megszállás vége
• A Bocskai-szabadságharc

2025. január 11-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Árpád téri és Egyetemi templom, Szabó Magda, Csokonai Színház, Sesztina-pad, Hatvan utca – a Ti fotóitokon

Az Árpád tér látképe. Fotó: © Masits István.

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. E képek közül válogatva, elsőként az Árpád téri templom fotóját osztjuk meg Masits Istvánnak köszönhetően. A második jelenet az Egyetemi templomot örökítette meg, és Balázs Sándor Nagy készítette.

Az Egyetemi Templom. Fotó: © Balázs Sándor Nagy

Szabó Magda főtéri szobráról Gergely Szekeres Erika mellékelt képet, míg az író édesanyjának, Szabó Elekné Jablonczay Lenkének a köztemetőben lévő sírkövét E Rudolfné Jéger fotózta le.

Fotók: © E Rudolfné Jéger, Gergely Szekeres Erika

Gáspár János három fotóját is csatolta a hozzászólásaihoz. Az első mellé azt írta, kérdezve, hogy hol van a Nap a Csokonai Színház címeréből.

A színház címere. Fotó: © Gáspár János

A második képen a nagyerdei Tóth Árpád-emlékmű mellett felállított Sesztina-padot kapta lencsevégre. A pad 10 évig el volt ásva a közelben található „Titkos-tónál”.

A kimentett Sesztina-pad. Fotó: © Gáspár János

Gáspár Jánostól egy régebbi fotót is kaptunk. Ezen az a harckocsi látható, amit 2016-ban állítottak ki a Hatvan utcán, mégpedig az 1956-os forradalom 60. évfordulóján.

Hatvan utca, 2016. Fotó: © Gáspár János

Az utolsó felvételünket ismét Masits István készítette, nevezetesen a Kossuth utca 11. szám alatti épületről. Köszönjük ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 35 éve volt Nagy Imre és mártírtársai újratemetése

Debrecenből is sokan vettek részt ma 35 éve, 1989. június 16-án Nagy Imre kivégzett miniszterelnök és mártírtársainak újratemetésén és az azt megelőző óriási ünnepségen a budapesti Hősök terén. A történelmi eseménynek azonban más debreceni vonatkozása is van. Fotók: Fortepan / Kovacsik Tamás

Iván Kovács László temetése 1989. június 16-án az Új Köztemetőben

Az újratemetett hősök között van ugyanis Iván Kovács László is, aki 1930. augusztus 18-án született Debrecenben. A Wikipédia leírása szerint 1956. október 23-án részt vett a Magyar Rádió épülete előtti tüntetésben, majd puskához jutva, az Üllői úton a szovjet tankok elleni harcban. Október 25-én csatlakozott a Corvin közben harcoló ellenállókhoz, s 26-ára már ő volt a vezetőjük. Nagy Imre 28-án fogadta, akitől követelte a többpártrendszer bevezetését, a szovjet csapatok kivonását, valamint az ellenálló csoportokból nemzetőrség szervezését. A felkelők, látva az ország vezetőségének habozását, bizalmatlanok lettek a kormánnyal szemben, és mivel Iván Kovács Lászlóval szemben is, mivel Maléter Pál honvédelmi miniszter feltétlen híve volt.

A Hősök tere az 1989. június 16-i ünnepségen

Iván Kovács Lászlót 1956. november 1-jén leváltották, helyét Pongrátz Gergely foglalta el. Cserébe beválasztották a nemzetőrség létrehozására megszervezett bizottságba. A szovjet csapatok november 4-i támadása után árulónak kiáltották ki (alaptalanul), és letartóztatták. Miközben a Kilián Laktanyába kísérték, mint foglyot, sikerült megszöknie, majd november 10-ig bújkált. November 10-től a szülei alsógödi házába költözött, innen kezdett el szervezkedni a forradalom eszméinek megtartása érdekében. Röpcédulákat készített, tervezte Maléter Pál kiszabadítását, valamint egy illegális „Turul Párt” létrehozását. 1957. március 12-én letartóztatták, majd a Vida Ferenc elnökölte bíróság államellenes szervezkedés vezetésének vádjával kötél általi halálra ítélte. Ezt 1957. december 30-án hajtották végre. A 27 évesen elhunyt Iván Kovács László előtt Debrecenben emléktábla tiszteleg, mely a Péterfia utcai Református Főgimnázium falán található.

A Református Főgimnázium a Vértesi Ferenctől kapott képeslapmásolaton. Köszönjük!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1956. november 4.

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései során november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió itt is a laktanyák elfoglalásával kezdődött.

Szovjet megszálló tank anno a Méliusz téren a ma is meglévő, 15. szám alatti épületnél. Fotók: Hagyaték, Debreceni Képeslapok

A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Napjainkban, 2022-ben pedig immár a 66. évfordulójára emlékezünk ötvenhatnak... A fenti fotón látható ház egyébként nem messze onnan található, ahol 20 évig fehérlett az 1944-es tankcsata hatalmas emlékműve. 1956-ban még itt jártak a 4-es villamosok is (a sín a tank előtt fekszik), a mainál sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. Végül ajánljuk figyelmedbe az alábbi galériánkat is az 1950-es évekbeli Debrecenről és az itteni forradalom eseményeiről. DBKL

Harckocsik a cívisvárosban

Debrecen történelme sajnos a fegyveres konfliktusokat sem nélkülözi. Közelmúltunkból idetartoznak a II. világháború, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc összetűzései is.

T 54-es(?) szovjet harckocsi a Verestemplom mellett. Fotó: Hagyaték

Az utóbbi események alatt november 4. hajnalától a szovjet csapatok a cívisvárosban is átvették a hatalmat. Az invázió nálunk is a laktanyák elfoglalásával kezdődött, így akkoriban ismét gyakori volt a harckocsi az utcákon. Így volt ez 1944 októberében is, a nagy páncéloscsata során.

Szovjet tank Debrecen utcáján, 1944-ben. Fotó, kiadó: MSZMP megyei bizottsága

A felső, igen értékes fotót egy kiárusított, névtelen hagyatékban találtuk. A képsorozaton tankok láthatók, mégpedig vélhetően T 54-esek, amiket akkor ellenünk is bevetettek a szovjetek. A külföldi túlerő ezúttal is leküzdhetetlennek bizonyult, s a változásra még egészen 1989-ig kellett várni. Az archív felvétel nézegetését némi nyomozással folytattuk, hogy a harci eszközök mögötti épületsort is beazonosítsuk. Milyen jó volna azt is tudnunk, hogy mi lett a képen szereplő emberekkel és a korabeli fényképésszel!

Ilyen most az az épületsor, ahol 65 éve a szovjet tankok vonultak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Helyszíni szemlénket siker koronázta: ez bizony a Méliusz tér 15. szám alatti ház – nem messze onnan, ahol 20 évig fehérlett a tankcsata hatalmas emlékműve. Mi több, a középső, szép kapu ma is létezik, és megvan a bal oldali, redőnyös üzlethelyiség is. 1956-ban viszont még itt jártak a 4-es villamosok (a sín a tank előtt fekszik), láthatóan a mainál még sokkal kisebbek voltak az ottani fák, és míves kandeláberek is álltak a téren. A faragott kaput közelebbről is lefotóztuk, vele zárjuk a mostani időutazásunkat. DBKL

A Méliusz térhez közeli Vagongyár munkásai lőgyakorlaton, 1919-ben. Fotó: MSZMP megyei bizottsága, IPK Vállalat

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A sok mindent látott, míves kapu szinte ugyanolyan, mint évtizedekkel ezelőtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Így robog a forradalom villamosa

Debrecenben az 1956-os események 60. évfordulós megemlékezései közepette a DKV nosztalgia-villamosa is tiszteleg a forradalom és szabadságharc előtt. A fellobogózott kocsi kedd, csütörtök és szombat 16 órától fut körbe a cívisvárosban. Ez útjai közül a felső videónkban a megyeháza előtti száguldását örökítettük meg, az alsó felvételen pedig az látható, amint nem igazán hangtalanul átsiklik a Pálma-kanyaron. Az '56-os jármű november 4-ig közlekedik, s aki teheti, használja ki az alkalmat egy hangulatos utazásra. Ingyenes!

Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Az ötvenes évek az egyetemen

Debrecen 60 évvel ezelőtti eseményeibe nyerhetünk izgalmas bepillantást az egyetem főépületében az életnagyságú dekorációknak és a gazdag régi képanyagnak köszönhetően. A belépő rögtön ÁVH-s titkos ügynökbe botlik az előcsarnokban, majd a lépcsőházban is élethűen elhelyezett diákokkal találkozhat. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Forradalom gyújtópontjában – tűzből élet és enyészet című, fantasztikus tárlat Debrecen akkori mindennapjaiba is betekintést nyújt. A páratlan felvételeken a vörös csillagos (és még medenceszobor nélküli) egyetempalota, az Aranybika előtti csodakocsik és Sztálinista felvonulás, valamint egy rádióhíreket hallgató csoport is megelevenedik. A látogatók a forradalmi időszak napilapjainak reprintjeit is megtalálják, s azokat haza is vihetik.

Érdekes olvasmányok ezek, hiszen nemcsak a forradalom krónikája követhető nyomon bennük, hanem az is, hogy a történelmi események sodrában se állt meg a civil élet: az apróhirdetések között például ugyanúgy árultak lakást, vagy kerestek gyermekfelügyelőt, mint békeidőben. Sőt, humorrovat is megjelent!

Kijárási tilalom, tanszünet stb. – a Néplap 1956. október 27-i számának címoldala

A fotográfiák természetesen a felvonulókat, a tüntetéseket és a harcokat is felidézik. Ezek között a szétlőtt postapalotára, a Nagytemplom melletti régi házakra és a városháza előtt pompázó díszkertre is rácsodálkozhatunk.

Az installációknak köszönhetően teljesen élethű, tanulságos és nagy hatású a kiállítás!
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ajánljuk tehát mindenkinek ezt az elgondolkodtató kiállítást, mely az egyetemi főépület első emeletén barangolható be november 3-ig. Ha pedig szívesen nézegetnél még ilyen fotókat az 1950-es évek Debrecenéről és a forradalomról, akkor kattints az alábbi galériánkra,
és látogass el erre az összeállításunkra is.

DBKL

A forradalom madarai

Debrecen az 1956. október 23-i forradalom 60. évfordulója tiszteletére, valamint az aznap esti sortűz áldozatainak emlékére új szobrot avat a Kossuth utcán. A Győrfi Lajos által készített kompozíciót
(ami szárnyaló galambokat ábrázol) már beemelték a Csokonai Színház melletti talapzatára, az ünnepélyes leleplezése pedig vasárnap délután lesz. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

A szobrot természetesen letakarták, és a selymet nemzeti szalaggal fogták össze
a vasárnap esti avatásra. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A szabadságharc páncélos mementója

Debrecen különleges módon tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója előtt. Ugyanis a Kossuth utcai szoboravatáson kívül egy T32-es tank is szolgálja a múltidézést a Hatvan utcán. Ez utóbbi ,,kompozíciót" hétfőn este helyezték el a nagyposta előtt, amit anno szétlőttek a szovjetek... (A főtér legutóbbi ostromállapotáról idekattintva nézegethetők fényképek katonákról és a gyilkolóeszközeikről.) Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

,,Független-semleges Magyarországot"

Az 1956-os forradalom és szabadságharc helyi eseményei előtt gazdag programsorozattal tiszteleg Debrecen. A megemlékezések részeként a Kölcsey Központban is tárlat látható, amely főleg Bényi Árpád festőművész kapcsolódó munkáit tárja a közönség elé. A fenti plakátot is ezen a rendezvényen repróztuk le. Ajánljuk figyelmetekbe ugyanakkor a lenti galériánkat és a Méliusz-könyvtár '56-os kiállítását is, amelynek fényképekkel illusztrált kedvcsinálóját idelátogatva tekinthetitek meg.
,,Független-semleges Magyarországot!"
Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

A szabadságharc lobogója

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója – emlékéve – tiszteletére
immár a Piac utcai városháza homlokzatára is kitűzték a történelmi események szimbólumát,
a lyukas nemzeti zászlót. Fotó: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok