Debreceni Képeslapok: forradalom

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: forradalom. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 21., szerda

Megemlékezések 1956 hetvenedik évfordulóján

Egyetemi templom, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából több megemlékezés, kiállítás és más program is várja az ünneplőket. Ezúttal ezek közül szemezgetünk. Október 22. 10 ó, Kismacsi Közösségi Ház: 1956, te csillag! címmel ünnepi megemlékezés, zenés irodalmi műsor, tárlat. Köszöntőt mond: Oláh László nyá. alezredes, a Nagy Imre Társaság Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Közreműködik: Papp István színművész. 16 óra, Új Városháza Galéria: a Neves és névtelen hősök az 1956-os forradalomban című kiállítás megnyitója. Köszöntő: Puskás István alpolgárm. és Oláh László nyá. alezredes. Közreműködik: MFG-Art Táncműhely. Okt. 23. 8 ó, Kossuth tér: Országzászló felvonása katonai tiszteletadással. 10.30 ó, Egyetem tér 1. szám: megemlékezés és koszorúzás az Egyetemi Templom előtti 1956-os emlékműnél. Ünnepi beszédet mond: Papp László polgármester. 17 ó, Kossuth utca 8. szám: koszorúzás az ÁVH-s sortűz áldozatainak emléktáblájánál. 17.30 ó, Kossuth tér: az Országzászló ünnepélyes levonása. 18 ó, Kossuth utca 10. szám: mécsesgyújtás az 1956-os emlékműnél. 19 ó, Kölcsey Központ: a Kodály Filharmónia ünnepi koncertje. Nov. 6-ig: az 1956-os debreceni események archív képei a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytörténeti Részlegében. A további programok a debreceni önkormányzat honlapján. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Zászlófelvonás, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Katonazenészek, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. október 16., péntek

Debrecen 1956

Debrecen 1956-os arcai, többek között a régi Csapó utca, az Aranybika-népbüfé, a Kossuth-sarki takarékpénztári kupola és a sortűz áldozatainak temetése is megelevenedik a Méliusz-könyvtár gyűjteményében, amely az akkori mindennapi életről is gazdag válogatást tár elénk. Itt például a hajdani nagy zsinagóga maradványaira csodálkozhatunk rá:

Ízelítőnk következő fényképén a Petőfi-szobor áll a csupasz téren. Figyelemreméltók a kép bal oldalán a régi házak is, melyek a lebombázott, lebontott Hunyadi utcán sorakoztak még!

Még egy felvétel a Petőfi térről, háttérben a bombázásokat túlélt kamarapalota és a mai zöld szalagház helyén állt épületsor. Már kint van a repülős szobor, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma.

A Szent Anna (Béke) és a Varga utcák sarkán is pompázott egy híres-szép bankpalota, az ilyen volt akkoriban:

A Vörös Hadsereg útja és a Szent Anna utca sarkára emelt irodaház hajdani új látványa pedig ez:

Akkoriban a volt Angol Királynő Szálloda épületegyüttesére is vörös csillag és Rákosi-címer került. Abban az időben még abban működött az OTI.

A Széchenyi utca, valamint a Vörös Hadsereg útja sarkának látképe a Budapesti Nagy Áruházzal, továbbá parfümériával, gyógyszertárral és Debrecen lakóival:

A városházára szintén vörös csillag nehezedett, de előtte még pompázott a kis franciakert és a négy fasor, ugyanakkor a Kossuth-sarki torony se égett le... Az majd 1964 áprilisában következett be.

A szabadságharc újságjait a Szabadság Lapnyomda nyomtatta ki, ami az Aranybika-tömbben működött. A képen két kéziszedő szerepel munka közben.

Még egy csoportkép a Szabadság Lapnyomda szakembereivel:

Az Aranybika Szállodában meglepő módon népbüfé is működött, íme.

A Csapó utca elejéről, a Dollárház előtti időkből is voltak képek a kiállításon. A mai Dósa nádor téri kiadóépület, a Wolff-palota földszintjén Csemege-üzlet is fogadta a betérőket.

A tárlat a Nagyerdei Szabadtéri Színpad új korából is mutatott fotót. Az alábbi képen egy dalműsor jelenetébe pillanthatunk be úttörőkkel.

A harci felvételeken kívül az ÁVH-s sortűz áldozatainak temetése is megelevenedett, mely a Köztemetőben volt. Az alábbi reprodukciónk jobb szélén Mensáros László színművészt láthatjuk. Ő sem úszta meg büntetés nélkül a forradalmi szerepvállalását.

További '56-os összeállításunk idekattintva lapozgatható. Jó múltidézést, soha többé diktatúrát!

Teljes galériánkért kattints az alábbi nyílra:

Kapcsolódó múltidézéseink:

DBKL

2026. október 8., csütörtök

A nagy tankcsata

Debrecen környékét 1944. október 8-án érte el a II. világháború egyik sorsdöntő ütközete, a hortobágyi vagy más néven debreceni páncéloscsata. Akkor, amikor épp csak befejeződtek a júniusban elkezdett bombázások. A harci események krónikája idekattintva olvasható el. Ugyanakkor a cívisvárosban nem ez volt az egyetlen olyan fegyveres konfliktus, amelyben tankokat vetettek be. Hiszen az 1956-os szabadságharc leverésében ellenünk is ilyen eszközöket vonultattak fel a szovjetek. Erről ebbe a régi fotós cikkünkbe kukkantva tudható meg több a helyi és a Méliusz téri történésekről.

Szovjetek 44-ben, a városházánál. Fotó: IPKV

Mindezzel kapcsolatban felidézzük azt is, hogy 2016. október 17-től egy T34-es tank volt kiállítva a Hatvan utcai posta előtt a forradalom 60. évfordulója alkalmából. További archív dokumentumok a II. világháborús Debrecen állapotáról és eseményeiről idekattintva lapozgathatók az összeállításunkban. Utolsó fotónkon a Napló 1970. április 3-i beszámolója látható a Kossuth utcai tankcsata-emlékmű avatásának képeivel. A tankszobor itt ismerhető meg régi képekkel.

Pátzay Pál alkotása. Fotó: Fp. / Bojár Sándor, 1970

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. március 15., vasárnap

2026. március 15. legszebb pillanatai

Debrecenben gyönyörű napsütéses idő örvendeztette meg az ünneplőket 2026. március 15-én. Ezúttal az akkor készített felvételeink közül válogatunk. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Korabeli öltözékű szereplők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi téren műsor és koszorúzás volt Petőfi Sándor szobránál, majd a résztvevők közösen, zeneszó és újabb produkciók közepette átvonultak a Kossuth térre.

Ünnepi kocsikázáson. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gyalogos huszárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lovaskocsik, huszárok és más hagyományőrzők is színesítették a csoportot.

Ifjú hagyományőrzők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Parádés kocsin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A katonazenekar élén egy szintén egyenruhás-csákós kisgyerek is lépdelt.

A legkisebb „kiskatona”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A menet megállt a vármegyeházánál, valamint a Régi Városházánál, végül pedig az egykori kereskedelmi akadémia előtt is megcsodálhattuk a lovaskatonákat.

A vármegyeházánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt hangzott el a polgármesteri ünnepi beszéd, majd a politikai, társadalmi, egyházi stb. megemlékezők megkoszorúzták Kossuth Lajos főtéri szobrát is.

Lovas huszárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Zászlók a Bikán és a megyeházán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2026. március 2., hétfő

Arany János, a Toldi halhatatlan költője

Az Arany János téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben is többször élt és járt Arany János, aki 1817. március 2-án látta meg a napvilágot Nagyszalontán. Arany János a cívisvárosban tanult, tanított, majd színészkedett és fogalmazó volt, sőt Petőfi Sándor Debrecenben született fiának, Petőfi Zoltánnak a keresztapja is a szabadság őrvárosában lett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kollégium falán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Az utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Közben „Kisújszállásra ment ideiglenes tanítónak egy évre, hogy eszközt szerezhessen tanulmányai folytatására. Új erővel és buzgalommal de ismét sovány erszénnyel tért vissza Debrecenbe, jó ajánlatok kíséretében.” Egyik tanára, Erdélyi József a kislánya oktatását rábízta, így az anyagi helyzete is tűrhető lett. A mai Új Városháza főkapuja melletti szép márványlap arról is tájékoztatja az utókort, hogy ott állt az a ház, ahol Erdélyi lakott, és Aranyon kívül Petőfi is többször vendégeskedett benne.

A Kálvin téren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épületben egyébként korábban a híres Hatvani István professzor élt, s a környéken a Kollégium többi tanári szolgálati lakása sorakozott. A Dehiren megjelent korábbi cikkemben az is olvasható, hogy 1836 februárjában Arany János színésznek állt. Fáncsi és László jeles színtársulatot tartott akkor Debrecenben”, ahol a játszóhely a mai Batthyány utca (Harmincados köz) és a Szent Anna utca sarkán működött egy pajtában. A helyére épített palota vitrinjében ezt egy szép emléktábla hirdeti.

Színészkedése alatt Arany János édesanyja meghalt, az apja pedig megvakult. Ezek hatására a bűntudattól vezérelve felhagyott a színészettel. Később feleségül vette Ercsey Juliannát, akitől két gyermeke született: Juliska (1841) és László (1844). Az 1848-as forradalomnak eleinte külső szemlélője volt, majd nemzetőrködött és belügyminisztériumi fogalmazóként dolgozott Debrecenben és Pesten. Az igazi sikert, elismerést és Petőfi barátságát 1846-ban a Toldi hozta meg a számára.

A lánglelkű költővel annyira közel kerültek egymáshoz, hogy 1848. december 16-án Arany és a neje Petőfi Zoltán keresztszülei lettek a debreceni katolikus plébánián – ezt a jeles eseményt szintén emléktábla hirdeti a Szent Anna utcai öreg épület falán. A világosi fegyverletétel után Arany János anyagilag is összeomlott, és az orosz beözönlés miatt bujdosnia kellett. 1860-ban Pestre költözött, a Kisfaludy Társaság igazgatója lett, bekapcsolódott a pesti irodalmi és politikai életbe.

Az 1882. október 22-én elhunyt Arany Jánosról a hálás utókor Debrecenben utcát, teret és iskolát is elnevezett. Szobrai vannak az Arany János téren és a Székelyek parkjában is, míg emléktáblája a Debreceni Egyetemen és a Református Kollégium falán is.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. január 1., csütörtök

Ördögárok, Vekeri-kemping, Kálvin téri aluljáró, mentők, villamos színház... – 2026 jeles debreceni évfordulói

Debrecenben 2026-ban is megannyi jeles évfordulót ünnepelhetünk. Cikkünkben ezek közül idézünk.

Január 6., 1766.: Fazekas Mihály költő megszületett.
Január 21., 1986.: a DMVSC női kézicsapata nyerte meg a Magyar Népköztársasági Kupát.
Január 31., 1961.: lófogat ezen a napon közlekedhetett utoljára a debreceni belvárosban.
Február 5., 1976.: a Dobozi-lakótelepen felavatták a Petőfi Emlékkönyvtárat.
Február 11., 1676.: a református gályarabok szabadulása.
Március 1. 1936.: Cs. Uhrin Tibor festő- és iparművész születésnapja.
Március 11., 1961.: elhunyt Sajó István art deco építész.
Március 16., 1911.: Debrecenben megindult a villamosközlekedés.
Április 14., 1886.: Tóth Árpád költő világra jött Aradon.
Április 25., 1996.: a Tímárházban állandó kiállítás nyílt a mesterség történetéről.
Április 30., 1976.: átadták a Vekeri-tavi pihenőközpontot.
Május 1., 1976.: Menyhárt József festő, grafikus, a Déri Múzeum restaurátora elhunyt.
Május 7., 1766.: Budai Ézsaiás református püspök megszületett.
Június 14., 1906.: megalakult a Debreceni Mentő Egyesület.
Június 25., 1986.: átadták az Ördögárok rekonstruált szakaszát a külső Vámospércsi úton.
Július 1., 1986: megnyílt a kerekestelepi kemping a strand mellett.
Július 14., 1986.: lezárták a Nagytemplom előtti aluljárót.
Július 25., 1906.: Debrecenben megnyílt a villamos színház a szénapiacon.
Július 30., 1911.: megnyílt a Debrecen–Nyírbátor-vasútvonal.
Augusztus 3., 1986.: megnyílt a 47. kemping-világtalálkozó a Vekeri-tónál 6500 vendéggel.
Augusztus 6., 1626.: megkezdődött az András-templom falainak felépítése.
Augusztus 14., 1976.: Holló László festőművész Debrecenben elhunyt.
Augusztus 19., 1976.: megnyílt a Csapó utcai vásárcsarnok.
Augusztus 19., 1976.: átadták a városi sportcsarnokot a Szabadság útján.
Augusztus 20., 1966.: az első virágkarnevál napja.
Augusztus 20., 1966.: átadták a Kinizsi Sörözőt.
Augusztus 20., 1961.: a Nagyállomás modern stílusú főépületének megnyitása.
Augusztus 23., 1961.: a nagyhegyesi gázrobbanás, amelynek tüze Debrecenben is látszott.
Augusztus 26., 1821.: befejeződött az új Nagytemplom keleti (második) tornyának építése.
Augusztus 29., 1986.: átadták a könnyűipari szakmunkásképzőt a Sétakert utcában.
Augusztus 31., 1996.: a Tóth Árpád Gimnázium új iskolaépületét ünnepélyesen felavatták.
Szeptember 4., 1876.: Hajdú vármegye létrejött, s ezzel a korábbi Hajdúkerület megszűnt.
Szeptember 26. 1946.: feloszlatták a debreceni internálótábort.
Október 1., 1911.: megnyílt a Meteor Mozi.
Okt. 23., 1956.: Debrecenben is kirobbant a forradalom, este a karhatalom a tömegbe lőtt.
November 4., 1956.: a szovjet invázió és a megtorlások kezdete.
November 6., 1901.: Debrecen és Budapest között létrejött az első telefon-összeköttetés.
November 7., 1936.: Józsa János festőművész születésnapja.
November 15., 1871.: Baltazár Dezső református püspök megszületett.
November 16., 1786.: Hatvani István, a Debreceni Kollégium professzora elhunyt.
December 1., 1956.: a Néplapból lett Hajdú-bihari Napló első számának megjelenése.
December 11., 1936.: Szilágyi Endre magánvállalkozó beindította Debrecen első helyi buszközlekedését a belváros és a Nyilas-telep között.

DBKL

A Napló 1969-es mozitörténeti cikke

2025. március 2., vasárnap

Ma 208 esztendeje született Arany János, a Toldi halhatatlan költője

A Református Kollégium falán lévő domborműről és a nevét viselő utca emléktáblájáról is megtudható, hogy Arany János 1833 és 1837 között tanult itt.

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. október 21., szerda

2026. október 16., péntek

2026. október 8., csütörtök

2026. március 15., vasárnap

2026. március 2., hétfő

2026. január 1., csütörtök

2025. március 2., vasárnap