Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: prédikátor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: prédikátor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 11., szerda

A protestáns gályarabok emlékoszlopa

Debrecenben 1895. szeptember 21-én avatták fel a gályarabok emlékművét a Kálvin téri Emlékkertben, özv. Hegyi Mihályné adományának köszönhetően. A szobrot Gerenday Béla készítette. Magyar földön elsőként itt emeltek köztéri kompozíciót a gályarabok tiszteletére.


A magyarországi ellenreformáció idején, 1674. március 5-én több mint hétszáz protestáns hitvallót idéztek a Pozsonyban felállított különbíróság elé, s ekkor mintegy háromszáz pap, tanító jelent meg a tárgyaláson – idézi fel a reformatus.hu cikke. Az összeállításból az is megtudható, hogy a bíróság felségsértéssel, hazaárulással, a katolikus egyház megsértésével vádolta őket, egyben követelte „bűneik” beismerését és áttérésüket a katolikus hitre. A legállhatatosabb prédikátorokat, akik semmiféle megalkuvásra nem voltak hajlandók, várbörtönökbe vitték. Több mint negyven papot Nápolyba hurcoltak, közülük csak harminckettő maradt életben. Őket eladták gályarabnak.

A szobor 2024 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A prédikátorok sorsa nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban. Gyűjtés kezdődött a kiszabadításuk érdekében, és ez többszöri kísérlet után végül a holland Michiel de Ruyter admirálisnak sikerült 1676. február 11-én. „Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam” – ezekkel a híressé vált szavakkal fogadta hajóján a holland tengernagy a huszonhat megmentett prédikátort. Hegyi Mihályné és Ruyter előtt debrecenben utcanevek is tisztelegnek.

A szobor 2021 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A fenti (1906 után készült) képeslap teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 23., csütörtök

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészbenHuszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!