Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csapókert. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Csapókert. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 9., vasárnap

Ismét veszélyben a Fényes udvari kiserdő?

Debrecenben a 100-as vasútvonal melletti Fényes udvar zajfogó-levegőtisztító-esztétikai kiserdőjét az „átkosban” egyszer már ki akarták vágni azért, hogy többek között parkolóházat építsenek a helyére. Akkor az ott élők, köztük Varga István világválogatott kézilabdázó összefogása és tiltakozó aláírásgyűjtése mentette meg ezt a kedvelt és fontos zöldterületet. A fák egészen 2015 augusztusáig nyugalomban növekedhettek, akkor azonban egy nagy bejelentés részeként a városi sajtó arról írt, hogy a csapókerti vasúti megállót megszüntetik, és helyette a (közeli) Huszár Gál utcánál lesz egy „Fényes udvar”  megálló. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A csodás kiserdő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A tervek 11 év után sem valósultak meg, ám 2026 augusztusában a cívisváros egyik új országgyűlési képviselője, a közlekedési minisztérium parlamenti államtitkáraként is tevékenykedő Tárkányi Zsolt is előállt a közösségi oldalán egy olyan ötlettel, amely részeként a csapókerti megállót megszüntetik, és helyette a Fényes udvarnál (Huszár Gál utcánál) építenek másikat. Tárkányi Zsolt a bejegyzéséhez hozzászólók egyikének így érvelt: „A jelenlegi Csapókert állomás egy családi házas övezet közepén van, nehezen megközelíthető helyen, közösségi közlekedési kapcsolat lehetősége nélkül. A Kassai út és az ott elérhető közösségi közlekedés 10, bőröndökkel, babakocsival inkább 15 perc séta. Autóval is nehézkesen közelíthető meg, parkolóhelyek pedig alig állnak rendelkezésre, ezért is csekély a forgalma. A Fényesudvar térségébe áthelyezve kiszolgálja a lakótelepet és a közeli 4-es trolival a belváros, a 19-es busszal pedig a Csapókert is gyorsabban elérhetővé válik.” Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a Fényes udvar és a Huszár Gál utca két egymástól távol lévő külön terület, amit nem lehet, és nem kellene egybemosni – lásd az alábbi térképen. Továbbá, mint tudjuk, egy vasúti megálló nem akkora, mint például egy őrbódé. Emiatt pedig a Huszár Gál utcánál és a Fényes udvarnál is jókora helyet kellene csinálni neki: a Huszár Gálnál (helyesebben az Ótemető utcánál?) minden bizonnyal házakat is kellene lebontani, a Fényes udvarnál pedig az ottani lakótelepiek és kertes házban élők szeretett kiserdőjét kellene kivágni részben vagy egészben. Egy olyan építkezés miatt, ami tulajdonképpen azt szolgálja, hogy a megszokott évszázados gyakorlat ellenében csupán kb. 500 méterrel arrébb kerüljön egy vasúti megálló.

Az érintett területek. (Google Maps)

A fenti térképen bekarikáztuk a csapókerti vasúti megálló mostani helyét, valamint az új megálló lehetséges helyeit az Ótemető / Huszár Gál utcánál, alatta pedig a Fényes udvari kiserdőnél. Ez alapján is azt javasoljuk, hogy gondolják át ezt a 11 év után ismét előszedett tervet. Megér ennyi áldozatot és anyagi ráfordítást a megvalósítás? Ne bántsák se az ott élőket, se a kiserdőt! A pénzt költsék a pálya, a vasúti kocsik és a közeli Faraktár utcai felüljáró régóta esedékes rendbetételére, vagy akár arra is, hogy ne parkoljanak autók a kiserdőben. Egy ekkora horderejű és ilyen következményekkel járó tervről pedig legyenek szívesek, egyeztessenek az érintett lakossággal, és vegyék figyelembe a véleményüket, igényeiket. Ahogyan az egy jól működő demokráciában feltétlenül ildomos.

Az Ótemető – Huszár Gál u. átjáró. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
A csapókerti vasúti megálló. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 1., szerda

A csapókerti új vasúti megálló

Debrecen csapókerti vasúti megállójának új felvételi épületét 1966. július 1-jén adták át sok környékbeli érdeklődő és utas előtt. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új épület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A másnapi Napló-tudósítás úgy fogalmazott, hogy az új állomásépület a kulturált utazási igények kielégítéséért folytatott munka egyik létesítménye. Ez, adottságaival kulturáltabb körülményeket teremt Debrecen város III. kerületének dolgozói számára.

A megálló előző épülete. Repró: © Debreceni Képeslapok

A cikk beszámolt arról is, hogy a kilenc hónap alatt elkészült felvételi épület beruházási költsége több mint egymillió forint. Naponta ezer–ezerötszáz utas indul innen. Jogos igényük volt az új állomás felépítése. A rövid átadási ünnepség után percekkel már sor állt a pénztárablak előtt, az utasok bejárták a valóban kényelmes várótermet, a korszerű kiképzésű épületet. A közönség birtokba vette Debrecen–Csapókert új felvételi épületét.

Az átadás beszámolója a HB Naplóban

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az új épület 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 22., péntek

A Korál első debreceni koncertje

Debrecenben is sokan kedvelik mind a mai napig az egykori Korál együttest, amelyről 1976. május 26-án közölt egy érdekes cikket a HB Napló. Eszerint hosszú külföldi út, kétéves debreceni szereplés és többszöri átalakulások után május 1-jén megszűnt a megye egyik legjobb beatzenekara, az Astor együttes. Valószínűleg nincs olyan beatkedvelő közel e hazában, aki ne ismerte volna az Astor nevet; előbb a MÁV Járműjavító művelődési házában, majd a csapókerti művelődési házban táncolhattak a fiatalok ezrei az együttes színvonalas soulzenéjére. A „talpalávaló” szolgáltatása mellett az Astor több ízben kitűnő koncerteken bizonyította tagjainak felkészültségét, igényesebb zenei elképzeléseit.


A tudósítás így folytatódik: az együttes tagjai most szétszéledtek, de külön-külön sem hagytak fel a zenéléssel. Seicher Tibor, az Astor vezetője egy polccal „feljebb” lépett: Koncz Zsuzsa kísérő együttesének, a Korálnak lett dobosa és egyben vezetője. Népszerű énekesnőnk partnereként a Korál együttes a közeljövőben egy hónapos turnéra indul a Szovjetunióba, majd az év végén újabb két hónapos vendégszereplésre, az NDK-ba. Közben ORI-turnén vesznek részt a Balaton környékén, s Pesten, az E-épületben lépnek fel. Június első napjaiban megyénkbe látogat a Korál: 2-án a csapókerti művelődési házban, 3-án a KLTE-n, 5-én a hortobágyi vízi színpadon adnak koncertet. A fotón az együttes tagjai: Losó László (basszusgitár, ének), Marschalkó Zoltán (gitár), Balázs Ferenc (orgona), Seicher Tibor (dob), Menyhárt János (szólógitár).


Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 25., szerda

„Falu” a debreceni Csapókertben: az egykori olajütő

Debrecen keleti részének egyik legendás, és sokak szerint nem túl biztonságos helye volt az olajütő, melyről Kedves Olvasóink is több archív képpel és visszaemlékezéssel örvendeztették meg a közösségünket. Ezeket adjuk közre most! Az első reprót Égerházi Attilának köszönjük, az eredeti festményt Égerházi Imre készítette:

Égerházi Imre: Olajütői hangulat (1961)

Az alábbi feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: Egyszerű, de összetartó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkezdték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

1957/58-as életkép az olajütőről. Fotó: © Lévay Éva

Bán Jánosné felidézte: 1962-től 1968-ig a 21./B alatt laktam. Nem a domb közepén, hanem a mostani festékbolttal szemben. Nagyon kedves emlék fűz hozzá. Nagyon szép kis fehérre meszelt nádtetős házunk volt. Kert is tartozott hozzá, amit Anyukám gondosan bevetett, és megtermett a friss zöldség, sóska, krumpli, borsó. Ezért a területért évente 5 Ft-ot, azaz öt forintot kellett fizetni. A telken lévő ház sajátunk volt, 1962-ben vettük 14 ezer forintér. 1968-ban lebontásra eladtuk 1.800.- forintért. Életveszélyes lett a kis ház, és nem volt szabad felújítani, költeni rá, mert akkor az a hír járta, hogy megszüntetik az Olajütőt. Kaptunk helyette a III. kerületi Tanácstól egy szoba-konyhás lakást a Veres utcán egy közös udvarban. Odalett a kis kertünk. Én gyerekként boldog 6 évet töltöttem az OLAJÜTŐ-ben. Sajnálom, ha negatív színben tüntetik fel az Olajütőt! Mi nem bántottunk senkit, Olajütősiek. Szegények voltunk az biztos, de nem veszélyesek.

Holló utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és Holló László festőművész emlékfala is az itteni Holló László utcában található. A művet Kövér József szobrászművész készítette. A lenti festményen látható olajütő tehát eredetileg egy olyan területe volt a Csapókertnek (a mai Luther utca mellett), ahova a tűzveszélyes olajmalmokat telepítették a XVIII. század végétől. A városrészt idővel ellepték a nincstelenek, és rendezetlen, egészségtelen kalyibákat építettek rá.

Nagy Ferenc képét Bodrogközy Katona Zsuzsának köszönjük

Ez a dzsumbuj a közeli lakótelepi gyerekeknek is kedvenc kalandterepük volt, s az itteni középkori állapotokat csak a rendszerváltás körüli szanálások és beépítések szüntették meg. Kedves Olvasóink közül Dani Imre leírta: Ha jól emlékszem, a 70 es évek végén bontották le az utolsó viskót az Olajütő téren.Volt egy domb a téren, azon állt egy nádfedeles ház, az udvaron hatalmas nyárfa. A lakókat kiköltöztették, a házat eldózerolták, a fát kivágták. Kisgyerekként végignéztük nem kis izgalommal. Aztán egy ideig elhanyagolt, dimbes-dombos homokbánya, építkezési terület volt. Oda jártunk télen szánkózni,nyáron meg a homokfalakról leugrálni.

Egykori kis házak, 1970. Repró: © Debreceni Képeslapok

Korcsog György így fogalmazott: A városban gyakori tüzek miatt az olajütőket a Dobozi-temető mögé telepítették ki. A repcéből és napraforgómagvakból az olajat fából készült présekkel sajtolták, kb. 1850-ig. Ekkor megjelent a fémprés, és ez tönkretette az egyébként önálló céhként működőket (11-en űzték ezt a mesterséget), és egy nyomornegyed lett a térségből. Az olajat vallási és világítási célra használták. A mai olajütő 1978-ra üres tér lett a szanálás után, és 1983–1985-ben épült ki a mai formájában. A Falóger nevet sehol nem találtam korabeli térképeken, akármilyen fontos ember találhatta ki. Az olajütő területe a Kincseshegy területéből került ki, mely később Csapókert nevet kapott. A Falógernek jó esetben a Zsuzsi vonat sávja lehetne, bár ezt a nevet korabeli térképek nem ismerik. Az alábbi rajzmásolatot a műpártoló egyesületről szóló kiállításon repróztuk.


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 23., csütörtök

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészben a Huszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 5., vasárnap

Az olimpiai bajnok csapókerti lány: Gyarmati Olga

Debrecen egykori kiváló sportolója, Gyarmati Olga 1924. október 5-én látta meg a napvilágot. A Debreceni Értéktárból megtudhatjuk róla: a Debreceni Torna Egyletben 1939-ben kezdett sportolni, ahol Aradi (Schmidt) Gyula tornaedző figyelt fel a gyors, erős, ügyes, rendkívüli reflexű, jó állóképességű csapókerti lányra. 1941-ben a DTE tornászcsapatával országos bajnokságot nyert, míg az atlétikai ob-n ő győzött 100 méteres futásban, magasugrásban, ugyanakkor 3. lett távolugrásban. A területi atlétikai bajnokságon öt aranyérmet szerzett. Fotók: Fortepan / Kovács Márton Ernő, 1949



Az első magyar bajnoki címét 17 évesen nyerte, s összesen 24 országos csúcsot állított fel. Ő az első magyar futónő, aki 12 másodpercen belül tette meg a 100 métert (1951), az első magyar gátfutó nő, aki 12 másodpercen belüli eredményt ért el 80 méteres gátfutásban (1948), és ő az első magyar távolugró nő, aki túlugrotta a hat métert (1953). Az országos bajnokságokon 31 arany-, 4 ezüst-, és 4 bronzérmet szerzett. A Bp. Vasas atlétájaként 1947-től 1956-ig volt tagja a magyar válogatottnak.
Pályafutása csúcspontja az 1948-as londoni olimpia, amelyen a játékok történetében először kiírt női távolugrásban olimpiai bajnoki címet szerzett az 569,5 centiméteres ugrásával.

1949-ben a Budapesten megrendezett Főiskolai Világbajnokságon ő nyert távolugrásban, s két ezüstöt szerzett gátfutásban és a 4x200 méteres váltóban. Az 1951-es berlini Főiskolai Vb.-n 200 méteres futásban ért el bajnoki címet, emellett 2. lett távolugrásban és 4x100 méteres váltóban, s bronzérmet vehetett át 80 méteres gátfutó és 4x200 méter váltófutó számokban.


A Nemzeti Sport cikke szerint mindezeken túl a helsinki olimpián (1952) távolugrásban 10. lett (567 cm), 200 méteren kiesett az előfutamban (25,5 mp). A melbourne-i játékokon (1956) távolugrásban az 566 cm-es ugrása a 11. helyhez volt elég, pedig a legjobbjával (623 cm) második lehetett volna.
Gyarmati Olga az 1956-os olimpiáról nem tért haza („disszidált”); 2013. október 27-én hunyt el Greenfieldben.


További sportos cikkeink a cívisvárosból:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. augusztus 31., vasárnap

Csapókerti mesepark a Kincses-tó helyén


Debrecen egyik korábbi szuper gyermek-szabadidőparkját 1972. augusztus 12-én adták át a csapókerti egykori Kincses-tó helyén, a mai Liget téren, széles körű társadalmi munka eredményeként.


Múltidézésünk fotói a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege archívumából származnak, a helyi újság tudósításából pedig az is kiderül, hogy a csapókerti kétholdnyi területen szökőkút is szolgálta a látogatókat.

A medence ma is megvan

Emellett természetesen hinták, libikókák, sakkasztalok és sok-sok virág is gazdagította ezt a helyet. A nevét Petőfi Sándor születésének akkor 150. évfordulója alkalmából adták a helynek.


Kialakítottak ugyanakkor futballpályát, továbbá forgókat és hordókat is építettek itt. A park ma már nem ilyen, de napjainkban is létezik, és nemrég újították fel. A Kincses-tavat ebben a cikkben mutattuk be, a közeli egykori olajütő pedig idelátogatva ismerhető meg.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó összeállításaink:
Tudósítás a park átadásáról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 13., kedd

52 éve nyílt meg a Jancsi és Iluska játszótér a Liget téren, a hajdani csodás Kincses-tó helyén


Debrecen egyik korábbi szuper gyermek-szabadidőparkját 1972. augusztus 12-én adták át a csapókerti egykori Kincses-tó helyén, a mai Liget téren, széles körű társadalmi munka eredményeként.


Múltidézésünk fotói a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege archívumából származnak, a helyi újság tudósításából pedig az is kiderül, hogy a csapókerti kétholdnyi területen szökőkút is szolgálta a látogatókat.

A medence ma is megvan

Emellett természetesen hinták, libikókák, sakkasztalok és sok-sok virág is gazdagította ezt a helyet. A nevét Petőfi Sándor születésének akkor 150. évfordulója alkalmából adták a helynek.


Kialakítottak ugyanakkor futballpályát, továbbá forgókat és hordókat is építettek itt. A park ma már nem ilyen, de napjainkban is létezik, és nemrég újították fel.

Nyitóképünk teljes méretben

A hajdani Kincses-tavat ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Tudósítás a park átadásáról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 17., szombat

A debreceni Faraktár utca megmaradt sok szép villája

Az egykori Video Presszó épülete a Faraktár utcai felüljáróról, 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Faraktár utca a Méliusz és a Komáromi Csipkés György teret köti össze, és több városrész határolja: a Dobozikert, a Sóház, a Csapókert, a Műhelytelep és a Falóger is.

A Don-kanyar becenevű egykori kocsma épülete 2023 őszén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Méliusz tér és a Hajnal utca között a címeres lakóházak sorakoznak, utána következnek a villák, melyek sorát a fenti képen látható legendás „Don-kanyar” nyitja a páros oldali sarkon.

Korábban ennek a háznak az ablakai is csipkézettek voltak felül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt kocsma után két nagy, előkelő villaépület található, de ezeket ágak takarják.

Íves kiugró a Faraktár és a Szatmár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nem is gondolnánk, hogy ennek a nagy forgalmú, zajos útnak a páros oldalában még ma is mennyi további szép régi villaépület tündököl. Sőt, két szép templom is pompázik itt (a belváros felőli Méliusz téri Verestemplommal együtt három). Ezt a különleges utcát jártuk be 2023 őszén.

A Faraktár és az Ungvár utca egyik sarkán ez a szép emeletes villa áll. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyetlen megmaradt évszázados kis trafiképülete a Faraktár utcai Sándor-villa kertjében, a vasúti sín mellett lapul. Az áruda a felüljáró 1979-es megépítéséig még sok arra járónak esett útba, így addig rendben lehetett a forgalma. Az utolsó működő ilyen sokszögletű pavilonunk a Szoboszlói úton volt, azt 2014-ben bontották le.

A vasúti sín innenső oldalában lévő egykori Sándor-villában ma baptista imaház működik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon izgalmas a sínen túli utcarész is, habár itt már kevesebb az igazán szemet gyönyörködtető létesítmény. A hídról lehajtva a vagongyári kolóniasor is figyelemre méltó a páratlan oldalban, aztán jön a Faraktár utcai patika-, óvodaépület, valamint a katolikus és a református templom is.

A patinás patika saroképülete a református templom mellett bújik meg a lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai gyógyszertár melletti szép lakóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A református templomot egy tűzeset rongálta meg, ellenben a 2023 őszi ottjártunkkor már zajlott a tetőcsere is a gyülekezeti helyen. Ezek miatt is javasoljuk, hogy egy jó városnéző sétán ismerkedjenek meg a Faraktár utcával!

A katolikus templom (balról) és a református gyülekezeti hely tornyai 2023. szeptember 12-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Pompás torony a Szatmár utcai sarkon. Fotó: © Debreceni Képeslapok