![]() |
Lenin-szobor, 1983. Fotó: Csobaji Előd |
Ennek részeként „a város fejlődését reprezentáló Hunyadi utcán, Debrecen új városnegyedében” avatták fel Kalló Viktor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a Lenin-szobrot. A kompozíciót már 1975. március 5-én felállították a Református Kollégium mellett. Ott volt egykor a Hüvelyes utca és az a ház, ahol a kollégiumi tanulmányai idején Kölcsey Ferenc lakott.
![]() |
Újságcikk a szobor felállításáról |
A nagy napon, 1975. április 22-én 10 óra előtt néhány perccel díszőrségváltással vette kezdetét az ünnepség. A Napló tudósítása szerint pontban 10 órakor a szobor talapzatához vonult a munkásőrség díszszakasza, és a honvédzenekar eljátszotta a magyar és a szovjet himnuszt, miközben felvonták a nemzeti színű és a vörös lobogót. Ezután Sárközi Zoltán színművész részletet szavalt Képes Géza: Lenin című verséből. A szavalat után köszöntötték a szoboravatás közönségét és a díszelnökséget.
Megjelent a szoboravatási ünnepségen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Balogh Mihályné, a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai; ott voltak megyénk politikai és társadalmi életének vezetői, és részt vett az ünnepségen a Lenin-szobor alkotója, Kalló Viktor is. A szobor leleplezése előtt dr. Postás Sándor, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, a Debrecen Városi Pártbizottság első titkára mondott avató beszédet.
Postás Sándor hangsúlyozta: „Kiemelkedő köztéri emlékművel gazdagodik ma városunk, Vlagyimir Iljics Lenin szobrával. A nagy forradalmár születésének 105. évfordulóján olyan emlékművet avatunk a 30 éve szabad Debrecenben, amelynek művészi, esztétikai értéke mellett a jelen és a leendő számára is fontos politikai jelentősége van.” A politikus bejelentette: „Lenin szobra mellett épül fel a megye és a város új művelődési központja, amely a város szellemi életének egyik fő műhelye lesz. Ez is jelképes figyelmeztetés: gazdagítsuk ismereteinket állandóan, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. A mi legfontosabb feladatunk most felsorakozni a XI. kongresszus határozatainak sikeres megvalósításáért. Így valósíthatjuk meg igazán az emberiség nagy tanítójának, Vlagyimir Iljics Leninnek az eszméit.”
A Lenin-szobor csupán 15 évig állhatott a helyén, ugyanis 1990.március 20-án egy napon döntötték le a Tanácsköztársaság útján álló Proletár szoborral (1961). Mindkettő évekig a Hosszúpályi úti Víg-kend Majorban volt, ám a hírek szerint mára onnan is eltűntek.
![]() |
Napozás a lépcsőn. Fotó: Pathó Sándor, 1977 |
Hasonló összeállításaink sok mai és régi fotóval:
- Szobrok, amik nem kellettek
- A felszabadulási emlékmű
- A száműzött Sellő
- A lebontott Zsolnay-szökőkút
- A Csokonai-mozaik
- Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
- A Piac utcai hangyaszázad
- Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
- A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
- Az árnyas Ady park és a kis csobogó
- Rejtőzködő szépség
- Szobrok ülő nagyjainkról
- A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
- Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
- Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
- A Kassai úti szupermen
- Mini Debrecen-szobor a főtéren
- A Lehel utcai óratorony
- Kovács Margit színes kerámiái
- A Nagyállomás óriási képei
- A Tiszai halász című sgraffito
- A szociális otthon pusztuló faliképei
![]() | |
Ledöntve. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István |
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése