Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Luther. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Luther. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 25., szerda

„Falu” a debreceni Csapókertben: az egykori olajütő

Debrecen keleti részének egyik legendás, és sokak szerint nem túl biztonságos helye volt az olajütő, melyről Kedves Olvasóink is több archív képpel és visszaemlékezéssel örvendeztették meg a közösségünket. Ezeket adjuk közre most! Az első reprót Égerházi Attilának köszönjük, az eredeti festményt Égerházi Imre készítette:

Égerházi Imre: Olajütői hangulat (1961)

Az alábbi feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: Egyszerű, de összetartó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkezdték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

1957/58-as életkép az olajütőről. Fotó: © Lévay Éva

Bán Jánosné felidézte: 1962-től 1968-ig a 21./B alatt laktam. Nem a domb közepén, hanem a mostani festékbolttal szemben. Nagyon kedves emlék fűz hozzá. Nagyon szép kis fehérre meszelt nádtetős házunk volt. Kert is tartozott hozzá, amit Anyukám gondosan bevetett, és megtermett a friss zöldség, sóska, krumpli, borsó. Ezért a területért évente 5 Ft-ot, azaz öt forintot kellett fizetni. A telken lévő ház sajátunk volt, 1962-ben vettük 14 ezer forintér. 1968-ban lebontásra eladtuk 1.800.- forintért. Életveszélyes lett a kis ház, és nem volt szabad felújítani, költeni rá, mert akkor az a hír járta, hogy megszüntetik az Olajütőt. Kaptunk helyette a III. kerületi Tanácstól egy szoba-konyhás lakást a Veres utcán egy közös udvarban. Odalett a kis kertünk. Én gyerekként boldog 6 évet töltöttem az OLAJÜTŐ-ben. Sajnálom, ha negatív színben tüntetik fel az Olajütőt! Mi nem bántottunk senkit, Olajütősiek. Szegények voltunk az biztos, de nem veszélyesek.

Holló utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és Holló László festőművész emlékfala is az itteni Holló László utcában található. A művet Kövér József szobrászművész készítette. A lenti festményen látható olajütő tehát eredetileg egy olyan területe volt a Csapókertnek (a mai Luther utca mellett), ahova a tűzveszélyes olajmalmokat telepítették a XVIII. század végétől. A városrészt idővel ellepték a nincstelenek, és rendezetlen, egészségtelen kalyibákat építettek rá.

Nagy Ferenc képét Bodrogközy Katona Zsuzsának köszönjük

Ez a dzsumbuj a közeli lakótelepi gyerekeknek is kedvenc kalandterepük volt, s az itteni középkori állapotokat csak a rendszerváltás körüli szanálások és beépítések szüntették meg. Kedves Olvasóink közül Dani Imre leírta: Ha jól emlékszem, a 70 es évek végén bontották le az utolsó viskót az Olajütő téren.Volt egy domb a téren, azon állt egy nádfedeles ház, az udvaron hatalmas nyárfa. A lakókat kiköltöztették, a házat eldózerolták, a fát kivágták. Kisgyerekként végignéztük nem kis izgalommal. Aztán egy ideig elhanyagolt, dimbes-dombos homokbánya, építkezési terület volt. Oda jártunk télen szánkózni,nyáron meg a homokfalakról leugrálni.

Egykori kis házak, 1970. Repró: © Debreceni Képeslapok

Korcsog György így fogalmazott: A városban gyakori tüzek miatt az olajütőket a Dobozi-temető mögé telepítették ki. A repcéből és napraforgómagvakból az olajat fából készült présekkel sajtolták, kb. 1850-ig. Ekkor megjelent a fémprés, és ez tönkretette az egyébként önálló céhként működőket (11-en űzték ezt a mesterséget), és egy nyomornegyed lett a térségből. Az olajat vallási és világítási célra használták. A mai olajütő 1978-ra üres tér lett a szanálás után, és 1983–1985-ben épült ki a mai formájában. A Falóger nevet sehol nem találtam korabeli térképeken, akármilyen fontos ember találhatta ki. Az olajütő területe a Kincseshegy területéből került ki, mely később Csapókert nevet kapott. A Falógernek jó esetben a Zsuzsi vonat sávja lehetne, bár ezt a nevet korabeli térképek nem ismerik. Az alábbi rajzmásolatot a műpártoló egyesületről szóló kiállításon repróztuk.


Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 23., csütörtök

A Huszár Gál utca

Debrecenben a hajdani olajütő mellett és a volt Kincses-tó közelében, a Keresszegi és a Budai Nagy Antal utca között fut a Falóger nevű városrészbenHuszár Gál előtt tisztelgő utca, ami a híres nyomdászról, reformátorról, a debreceni könyvnyomtatás megalapítójáról kapta a nevét. Huszár Gál 1512. október 16-án született, és 1575. október 23-án hunyt el.

A Luther-saroknál. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A Wikipédia leírása szerint Verancsics Antal, Eger érseke 1560 októberében elfogatta. Mielőtt az egri börtönbe szállították volna, Kassán tartották fogva, ahol a tisztelői kibontották a börtön falát, így megmenekült december 27-én. Kassáról a nyomdájával együtt Debrecenbe költözött. Debrecenben papi állást nem vállalt, csak nyomdászkodott: először a Magyaróváron elkezdett énekeskönyvét adta ki (Isteni dicséretek és psalmusok), majd főként a debreceni református püspök, Méliusz Juhász Péter műveit nyomtatta ki. Debrecenből 1562 májusában távozott Komáromba.

Huszár Gál (1512–1575)

Eltiltásokkal, üldözésekkel terhelt, kalandos élete során többször kellett menekülnie, végül azonban 1568-től a haláláig (melyet pestis okozott)a Dunántúli Református Egyházkerület első püspökeként tevékenykedett, és a könyvnyomtatást is művelte. Emlékét ma Debrecenben szobrok is őrzik a nagyerdei Egyetem téren, valamint a Böszörményi úti nyomda udvarán. Ezek mellett egy oktatási intézmény viseli a nevét a Diószegi úton.

Huszár Gál nyomdászjegye


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. április 6., csütörtök

Áprilisi hó lepte el a tavaszi virágokat Debrecenben


Debrecenben a nagypéntek előtti napon ismét beköszöntött a tél. Fotók© Debreceni Képeslapok


A 2023. április 6-i lehűlés és hóesés immár a második ilyen nem mindennapi meteorológiai esemény a mostani nyári időszámítás alatt, miután az előző is március 26-án történtFotók© Debreceni Képeslapok


Tavaszi téli sétánkat a Dobozi lakótelep környékén ejtettük meg, és szomorúan állapítottuk meg azt is, hogy az összes virág hólepel alatt didereg. Fotók© Debreceni Képeslapok


Pedig a minap még arról is írtunk terjedelmes összeállítást örömtelien sok csodás fotóval, hogy milyen szépen kivirult a város a millió színpompás virágnak köszönhetőenFotók© Debreceni Képeslapok


Alább e nagypéntek előtti körutunk képeit osztottuk meg. Fotók© Debreceni Képeslapok


Sétánkon a Dobozi lakótelepen kívül a Faraktár, az Ungvár, a Kolozsvári utcában, valamint a Luther és a Ruyter utcában is megörökítettük a rendkívüli áprilisi havazás amúgy igencsak festői következményeit. Fotók© Debreceni Képeslapok





Szívből reméljük, hogy a fagy nem okoz nagy kárt a növényekben, valamint a majdani termésben, és azért persze nem lesz nagyon szörnyű időnk húsvétkor sem. Fotók© Debreceni Képeslapok






Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!