A debreceni ötös fogat

A Debrecen nevét viselő parádés kocsit pompás paripák húzzák, s díszbe öltözött kocsis és hajdú is feszít rajta. Mellettük szót ejtünk itt most a debreceni talyigáról és törzsménesről is.

Ötös fogat a klinikapalotánál, a Sesztina-villánál és a Simonyi úton.
A képeslapmásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltántól, Vekerdi Károlytól és Vértesi Ferenctől kaptuk

Az öt ló közül hátul a rúd mellett balról a rudas van, elöl a bal szélen a láncos. Az elöl középen lévő a gyeplős, míg elöl jobbról az orrbegyesé a hely. Hátul, a rúd mellé jobbról pedig a nyergest fogják. Ilyenen utazott Kossuth Lajos 1849-ben Debrecenből Tiszafüredre, s később aztán Ferenc József, Erzsébet királyné és Horthy Miklós is kocsikázott vele. A cívisváros egyébként négyes és kettes fogatokat is fenntartott, s nem mellékesen Debrecen hagyományos jószágtartó birtoka Hortobágyon volt.

"Öt pluszos" díszkocsi a Hortobágyon, 1986-ban.
Fotó: Csobaji Előd. Nagyításért kattints a képre!

Ismert a debreceni szekér is, aminek egy- és kétrudas változatai is futottak. Ugyanakkor népszerű volt a debreceni talyiga is, ami egylovas és kétrudas eszköz volt. A lovakkal és kocsikkal kapcsolatban a debreceni törzsménes is kiemelendő.

Ezt kezdetben az elbitangolt, befogott és öröklött lovak alkották, 1843-tól pedig hat nóniusz kanca és más mének alapozták meg a debreceni ló kialakulását. A II. világháború után 20–30 lóval tudott folytatódni a lótenyésztés.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kora őszi józsai színek

Debrecen legészakibb városrésze Józsa. Ebbe a két részből álló ,,faluba" kerekeztünk el 2021 október első szombatján. A felső képen a 2023-ban már 300 éves, híres Rózsás Csárda látható, a következőn pedig az egykori Nyulas Csárda (később útkaparóház), mely a Böszörményi út külső szakasza mentén bújik meg.

Az egykori Nyulasi Csárda a Külső Böszörményi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Józsa felé bringázva a következő érdekesség az Agrárgazdaság Kft. kapuja. Ez a nagy építmény olyan, mint egy magyar népművészeti motívumokkal díszített diadalív.

Az Agrárgazdaság ,,diadalíve". Fotó: © Debreceni Képeslapok

Józsa határában gyönyörködhetünk a Tócó-völgy Különleges Természetmegőrzési Területben:

A csodás védett mező Józsa déli szélén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Beérve Józsára, továbbra is a 35-ös úton (a Szentgyörgyfalvi úton) karikáztunk...

A Zug-ivó Kiskocsma vicces cégtáblája a Szentgyörgyfalvi úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Lóherés, 1965-ös dátumú lakóház az Elek utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szinte minden épületnél meg lehetne állni, de mi a Rózsás Csárda után a Zug-ivó Kiskocsmát látogattuk meg, melynek nemcsak a neve vicces, hanem a cégtáblája rajza is.

Az átadás előtti görögkatolikus fatemplom a Felsőjózsai úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az alsójózsai katolikus templom meglátogatása után a Bocskai úton élveztük a gyors lejtmenetet.

Az alsójózsai Szent György Templom a Gát utcában, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ottani hivatalos bicikliúton megejtett száguldás közben érdemes megállni a régi kultúrháznál is, mely sajnos magán viseli a hozzá nem értő építészeti beavatkozás következményit éppúgy, mint a gazdátlanság okozta pusztulás jeleit.

Az egykori alsójózsai kultúrház a Bocskai úton. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Van az utcában egy félig kész lakóépület is, ami már igen régóta ilyen. Rokona lehetne a csapókerti Kincseshegy utcán álló befejezetlen épületnek.

Egy régóta befejezetlen ,,lakóház" a Bocskai úton, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokfelé nyílnak még szebbnél szebb virágok. Ugyanakkor például a vasúti sín és a Bocskai út találkozásánál csodás csipkebokrok piroslanak. Egy öt évvel ezelőtti őszi túránkon ismét kivirágzott orgonabokrokban gyönyörködtünk itt.

Festői csipkerózsabokor a vasúti megállónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A nemzeti gyásznapunk előtt épp aktuális élményt nyújtott az Október 6. utca, mely csöppet sem szomorú hely, sokkal inkább nagyon szép. Emellett fut a Március 15. nevű utca is.

Az Október 6. utca a Bocskai út felől, 2021. október 2-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Utunk végén a Kiserdő utcai játszótérnél visszafordultunk. Ezúttal nem kerestük fel a közeli, csodálatos zeleméri templomromot.

A Kiserdő utcai játszótér körüli, gyönyörű színes lombok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Viszont, aki mégis kíváncsi a zeleméri nevezetességre, meglátogathatja egy korábbi kirándulásunknak köszönhetően is, erre a képes cikkünkre kattintva. További jó utat!

Frissítés: a 20 éves Józsai Kertbarát Kör díszasztala a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Frissítés: mustcsapolás a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés: pónizás a településrész 2021. október 16-i szüreti napján és nyúlfőző versenyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csodaház a Simonffy utca 7. szám alatt

Debrecen egyik leghangulatosabb helye a Hal köz, mely a Simonffy utcából nyílik.

A Hal köz felőli, gazdagon díszített erkélyek egyike a sárga téglás homlokzaton. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tér nyugati sarkán pompázik sok más régi épület mellett a Simonffy utca 7. szám alatti, hatszintes lakóház, amit a belváros felől nem könnyű észrevenni, ugyanis lombok takarják.

A lépcsőház és a kis udvar közötti kapu gyönyörű üvegdíszei, háttérben egy belső erkély. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A gazdagon díszített épületben anno vízgyógyintézet és fürdő is működött, eredetileg pedig (tudomásunk szerint) MÁV-tisztek szolgálati lakásának készült.

Az egykori lift gyönyörű rácsozata a márvánnyal borított lépcsőházban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ma többek között vendéglő és szabóműhely található itt, a felső szinteken pedig a lakások vannak. A parkolónak használt, szomszédos üres telekről jól megfigyelhetők az épület rejtett kincsei, és érdemes bekérezkedni is a fotóinkon bemutatott pompa testközelből való megismerése érdekében. 

A lépcsőház egyik gyönyörű ablaka a belső térből. A díszes betétek kinyithatók. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Egy másik csodaépületről, a Kossuth utca 18. szám alatti barokk lakóházról idekattintva lapozgatható az összeállításunk sok fotóval.

Régi képeslap a Hal köz híres piacával és a Simonffy utca 7. szám alatti épületünkkel. Reprodukció: Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lépcsőházi díszablakok látványa a szomszédos üres telekről. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Best of 1987

Debrecen gazdag közelmúltjára csodálkozhatunk rá annak a pöttöm könyvnek a segítségével, amit a Titász jelentetett meg 1987-ben, és az Alföldi Nyomda készített.

A fantasztikus kis kiadványban (melynek fotóit és szövegválogatásait Széles Lajos jegyzi) értelemszerűen a közterületek elnevezései még az akkori időket tükrözik. A felső blokkunkban a Nagytemplom előtti régi főtérre és a szovjet zászlós, vörös csillagos városházára is rácsodálkozhatunk, ugyanakkor az is figyelemreméltó, hogy a Csokonai Színháznál zebra van a Kossuth utcával párhuzamosan.

A harmadik montázsban a régi Kálvin téri Emlékkert fái hajlanak rá a Református Kollégium ódon falaira, s a Vörös Hadsereg útján felfedezhetjük az akkor természetesnek számító Bengáli villamosok egyikét is. És igen, itt van a régi jó Kölcsey-művközpont is, ami akkor, 1987-ben még csak 9 éves volt, és további 16 adatott neki a lerombolásáig. Ezt nyilván akkor még senki se tudta.

Fénykorát élte a fenti összeállításban felidézhető Csónakázó-tavunk is, aminek a helyén 2014-ben adták át a ,,vízi ködszínházat". Ebben a mixben helyeztük el a konzervatórium és az Újkerti lakótelep 14 emeleteseinek fotóit is, ugyanakkor persze a minikönyvet kiadó Titász székházának képéről se feledkeztünk meg.

Végül íme még néhány felvétel magáról a kiadványról, amin természetesen a fogaskerekes, szocialista városcímer arany vonalai ,,pompáznak". Az Egyetem téri szökőkútnak pedig akkorra már megszüntették a sziklakoszorúit... DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gyöngyhímzéses debreceni díszkötések a XIX. századból

Papp Julianna alkotása 1858-ból. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen majdnem kiveszett jellegzetes mesterségeinek és művészeteinek egyike a gyöngyhímzéses díszkötés.

Az 1800-as évek közepén divatossá vált módszerről Takács Béla tollából, 1984-ben jelentetett meg pazar albumot – meglepő módon – a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. A kivitelezés a helyi Alföldi Nyomdát dícséri. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a debreceni díszítőeljárás a biedermeier stílust követte, s a korabeli hölgyeink a gyöngyhímzést úgy alkalmazták a kálvinista életszemléletben, hogy annak érzelgős lelkivilágát, magyarságát és hitét elsősorban az énekeskönyvek dekorálásában mutatták meg, s tették mások számára is nyilvánossá.

Both Julianna könyvének fedőlapja (1853)

Ehhez az is szükségeltetett, hogy a debreceni városi tipográfia 1812-ben kizárólagos szabadalmat kapott az énekeskönyvek nyomtatására. A hímzéseket ugyanis a mesterek foglalták bele a kis könyveket borító – ugyancsak díszes – bőrbe, textilbe és más szépségesen megmunkált matériákba.

Alábbi galériánkban Takács Béla könyvének illusztrációi közül szemezgettünk, melyek egyébként nem mellékesen a Református Kollégium Nagykönyvtárának gyűjteményét gazdagítják. A hímzéseket mások mellett Both Julianna (1853), Nagy Julianna (1857), P. S. (1858), Papp Julianna (1858), Kállai Zsuzsanna (1859), Kádár Julianna (1864), Nagy Erzsébet (1865), valamint Emődi Zsuzsanna (1866), Hegedűs Julianna (1867), Kiss Eszter (1870), Lada Zsuzsanna (1871), Nagy Esztike (1882), Némethy Eszter (1853) és Nagy Rebeka (1873) készítették. E bizsergető felsorolásból az is kitűnik, hogy a XIX. században igen kedvelt név lehetett a cívisvárosban a Julianna, a Zsuzsanna és az Eszter is...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

,,Legcsodálatosabb" épületeink

Debreceni épületek fotóit megosztva gyakran érkeznek minősítések a Debreceni Képeslapok olvasóitól az adott házzal kapcsolatban. Felső fotónkon: a Holló János utcai, nyolcemeletes beton lakóház.

A Bethlen és a Hatvan utca sarkán ,,pompázó" Államkincstár-székház, valamint a postaigazgatóság új szárnya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A hozzászólások között visszatérő, hogy némelyek kinyilvánítják nemtetszésüket a Nagyállomás modern főépületéről is (mely nem mellesleg 2021. augusztus 20-án lett kereken 60 éves).

A Hatvan utcai postaigazgatóság új szárnya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Emiatt mi most olyan kortárs debreceni épületeket mutatunk, melyek szerintünk szintén, illetve inkább rászolgáltak az unszimpátiára.

A Hatvan utcai postaigazgatóság régi és új szárnyának határvonala. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Nyugodt szívvel és lelkiismerettel kijelentjük azt is, hogy aki ismeri a Nagyállomás történetét, valamint építészeti megoldásait, annak eszébe sem jut lekicsinylő véleményt hangoztatni róla.

A Hotel Aranybika 1976-ban átadott új szárnyának hátsó frontja 2021 augusztus végén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Itt van például a Piac és a Szent Anna utca sarkán álló irodaházunk (1953). A megyeháza akkori új épületéről már az 1958-as Debrecen-útikönyv is azt írta, hogy nem aratott osztatlan sikert a debreceniek körében. Csoda, hogy nem zúzták be minimum a kiadványt...

Az új megyeháza a Vörös Hadsereg és a Béke útja (ma Piac és Szent Anna utca) sarkán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Klaipeda utcán egy furcsa épületegyüttes húzódik, mely anno a Titásznak épült. Az házsor egyik fele téglával burkolt, a másik natúr. Ezek alsó szintjeire kinyitható, cakkos mintás ablakrácsokat szereltek, de az összhatás ennek ellenére így is magáért beszél.

Az egykori Titász épületegyüttese a Klaipeda utcán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás-főépület kortársai közül az egyik legkülönösebb az egykori Ybl-főiskola mai Ótemető utcai belső tömbjének üveghomlokzata. Miért? Azért, mert ebben a nem igazán cizellált épületegyüttesben a jövő építészeit képezték, képezik. 

Építészek képzésére épített ,,épületes" épület. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Egy egészen meghökkentő példát a Dózsa és a Honvéd utca sarkán is találhatunk. ,,Érdekes" a főhomlokzata is, na de a legfelső szinteken kialakított betonkockák és azok kevés ablakának tájolása kifejezetten mellbevágó. 

A Dózsa és a Honvéd utca sarkán álló lakóház. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ízelítőnk végéhez közeledve emlékeztetünk arra is, hogy az egyes épületekről természetes módon mindenkinek más és más lehet a véleménye. Mi most szándékosan csakis a Nagyállomás korában született épületek közül válogattunk. Íme a Nagyállomás kereken 60 éves főépületének látképe, melyet 2021 augusztusának végén készítettünk:

A debreceni Nagyállomás indulási oldala a Petőfi téren, 2021 augusztusában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legújabb épületeinek megítélése egy másik összeállítás témája lesz.

DBKL

A Mikepércsi úti hőerőmű kifejezetten ,,szívderítő" arca a gigászi kéményekkel és a kék blokkal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Zsibi

Debrecen legnagyobb bolhapiaca a Vágóhíd utcán található. Ezt a kultikus helyet Zsibogónak nevezik a város lakói, sőt mivel becézik is, sokan csak Zsibinek mondják.

Minden tenyérnyi helyen ócskaságok... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Általános nézet, hogy ami nem szerezhető be az üzletekben, az a Zsibiben biztosan kapható. És ez többnyire valóban így is van. A galéria megnyitásához kattints a képre!

Hétvégeken, jó időben óriási a forgalom a Zsibiben

Ugyanakkor az is tapasztalat, hogy a Zsibogó közvetlen tükre az emberek anyagi jólétének. Olykor például annyi az árus, hogy helyenként már lépni is alig lehet tőlük...

A szurkolók a kedvenceik mezeit is beszerezhetik itt

A használtcikkpiacban a viszonylagos olcsósága mellett az is jó, hogy itt ismerőssel is mindig össze lehet futni. Sőt, a Zsibi vasárnap is nyitva tart.

DBKL

A hátsó sütöde. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Zsibogóban a kerékpárválaszték is kiváló. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A katonabábu mellé még jöhet egy kényelmes matrac is

A bal szélső butiksor. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A balatoni kiméréseket idéző hörpintő

Kitüntetések minden rendű és rangú jótettekért. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A borzongatás nagymestere a Zsibogóban is figyel téged...