Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

Debrecenben a villamosvonalak forgalmának zavartalan fenntartása érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2026. június 15. és július 20. között több ütemben vágányfelújítást végez. A cég közleménye szerint a főtéri villamos-megállóhely előtt és után, valamint a Péterfia utca 23. szám előtt összesen 228 vágány-folyóméter hosszúságában három helyszínen cserélik ki a síneket. A Kossuth téri villamosmegállónál a két síncserével érintett pályaszakasz között a meglévő töredezett aszfalt pályaburkolatot színezett betonburkolatra cseréli a DKV Zrt. A Bem téri és a Simonyi úti szakaszon öt helyszínen 144 vágány-folyóméteren vágányszabályozási munkákat végeznek. Az általunk fentebb kiemelt szövegrészben olvasható színezett betonburkolat már látható a valóságban:

Régi és új találkozása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rekonstrukció többi tudnivalója és az érintett járművek terelőútvonalai megismerhetők a cég honlapján. Mi a fenti utcaképet 2026. július 12-én készítettük a Piac utca azon szakaszán, ahol összeér a régi pálya és a sárgára színezett felújított pálya. Kissé furcsa, de minden bizonnyal ez még nem végleges, hanem pl. a régit is lefestik majd, vagy idővel az új a régihez fakul. Addig most a 2026 május közepén beüzemelt Déri téri csobogók erőteljes kék színűre festett medencéi is eszünkbe juthatnak erről az állapotról, hiszen azok a medencék is kilógnak (kilógtak) a környezetükből az élénk színükkel. Ilyenek voltak akkor, és bizonyára most is:

Déri téri csobogó, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A régi szép Nagyállomás
• A 4-es villamos utolsó útja
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A Malév lezuhant debreceni főpilótája
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A csapókerti vasúti megálló
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Rekviem az utcai retro virágtartókért

Debrecenben hagyomány volt – más településekhez hasonlóan –, hogy formatervezett beton virágtartók is szolgálták a városszépítést. Ma már alig van ilyen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi körutunkon a Kossuth utcán találtunk szögletes és kerek ládákat. A barokk lakóház mellett sárgára vannak festve, és színpompás portulácskák élik világukat bennük.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendőr-főkapitánysággal szemben, a Kis Kossuthnál és a Szabó Magda Emlékháznál is többféle ilyen utcabútor van kiállítva, és szerencsére rendeltetésszerűen virágok és más növények számára használják, nem pedig pl. szemétgyűjtőnek vagy gördeszkaugratónak.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon örvendetes, hogy ezen a helyen az ilyen kis apróságokra is ennyire szépen gondot fordítanak. Na de menjünk tovább, hogy máshol vajon hasonló-e a jellemző!

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna utca elején egy egész sor olyan hatszögletű virágtartó hűsöl a lombok alatt, mint amilyenek a nagyerdei Újvigadónál is szolgáltak. Az utolsó fotónkon ezeket idézzük meg. Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy aki tud hasonlókról, az jelezze a dkepeslapok@gmail.com címen, vagy töltse fel a Facebook-idővonalunkra!

A Szent Anna utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Címerek a cívisvárosban
• Debreceni cégérek
• Lépcsőházak, rejtett díszudvarok
• Ki lakott az utcai nagy fémdobozokban?
• A debreceni Malév-reptér romjai
• A Kassai úti bunker
• A Sámsoni úti tankúsztató
• A nagyerdei hatalmas ufó
• A Margit-fürdő forgókapuja?
• A debreceni Stonehenge park
• Az Ördög árka
• A Kassai úti Superman
• A Déli sori Indiana Jones-híd
• Az utolsó spriccelős ivókút romjai
• A derecskei óriási beton focilabdák
• A Piac utcai hangyaszázad
• Ufók Debrecen felett

Az egykori Újvigadónál. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ótemető utcai retro ládák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Pünkösdi virágcsokor az Újkerti lakótelepen

Színpompa a Füredin. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az Újkerti lakótelep déli szélén, a Füredi úti panelházak között tündököl egy virágoskert, amit most a 2026-os pünkösd alkalmából mutatunk be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A rózsa dominál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen gondozott növények piros, rózsaszín, sárga, lila stb. színekkel kápráztatják el az arra járókat. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen kert a környéken, de nagyon jó lenne, ha sokkal több hasonlóan szívmelengető hely örvendeztetné meg a lakótelepieket itt és máshol is.

Újabb színek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 49-es lépcsőházak parkjaiban kialakított színpompás ültetvényt egyébként oszlopok és szalagok is védik az illetéktelenektől. Ennek minden bizonnyal megvan az oka. S mint a fotónkon látható, amíg itt a virágok ragyognak, addig a szemközti oldalban autó „díszíti” a zöldterületet, illetve annak betonlapokkal kirakott helyét. Mi az előbbi változatra szavazunk!

Maradjon így sokáig! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Az ÚÁMK (később ÚNOK)
• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• A Csillag Csemege a Hámán Katón
• A Lehel utcai óratorony
• Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin emlékpark
• A Lublin Étterem
• Az újkerti fémforgó
• Az újkerti csillagda
• Az újkerti szánkózódomb
• Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója
• A Délibáb Áruház
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok
• A Füredi út

A lépcsőről nézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szemközti háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:

A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973 

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Bocskai-iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• Dr. Miklósvári István
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé
• A Sumen Étterem és a Márka Bár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Miért bontották le a Hatvan utcán ezeket a kis házakat?

Debrecenben a Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül 1966. március 15-én a Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy 5-ös villamos társaságában:

A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)

Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.

1905-ben postázott képeslap az érintett helyről

A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!

A mai homlokzattal. Fotó: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

• 1966 – az első virágkarnevál
• 1966 – a Kinizsi Söröző
• 1966 – a Petőfi tér

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A nagyerdei Medgyessy sétány 2026-ban és 1976-ban

Debrecenben a nagyerdei Medgyessy sétányon mentünk végig 2026. február 13-án. A fenti kép tanúsága szerint a sétány rideg hely benyomását kelti a rengeteg szürke zúzott kő és járólap miatt. A Békás-tó körül szintén több helyen lehet részük hasonlókban a kirándulóknak. Egyre kevesebb a fa, és még mindig nem fejeződött be a híd hónapokkal ezelőtti felújítása. Az alábbi fotó azt mutatja, hogy az 50 évvel ezelőtti tavaszon milyen volt a Medgyessy sétány, valamint az aszfalt és a zöldterület aránya. Simonyi Óbester forog a sírjában... És sajnos az itteni két villa is elkeserítő állapotban van.

1976-os kép: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A Békás-tó
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• A Kohászüdülő
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben
• A Klinikamozi
• A strandmozi
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti főiskola

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ufó” a Dobozin

Dobozi-látkép a toronnyal. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2023 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Ikarus-trolival. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van.  A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A felső korlát. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A torony legteteje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül – a vízmű honlapja szerint – 1963. december 23-án adták át.

2024. XII. 23-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A HB Napló több híradásában nem mellesleg az olvasható, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt...

Légtornászok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

Dobozi lakótelepi látkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A telep régi része. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben már 111 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Téli életkép. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Orgonás csendélet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kis retro trafóház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Dobozi-temető
• A Dobozi-temető utolsó sírköve
• A Dobozi-lakótelep
• A Bocskai-iskola
• A Bocskai-iskola uszodája
• A Petőfi-könyvtár
• A Landler
• A Fényes udvari kiserdő
• A Faraktár utcai felüljáró
• Dr. Miklósvári István
• A Gáborjáni utcai Erzsébet kert
• Az Olajütő
• A Vagongyár
• Amikor még sorompó volt a Faraktár utcán
• A vasutas-művház
• Régi szép villák a Faraktár utca mellett
• Az utolsó klasszikus kis trafikbódé

A víztorony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!