Debreceni Képeslapok: beton

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: beton. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 30., vasárnap

Betonbunker a Hortobágy utcán?

Debrecenben a Vénkerti lakótelep délkeleti peremén egy különös építmény bújik meg a Hortobágy utca 1. és 3. szám alatti panelházak között. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Lépcsős mellvédek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lombok takarásában ugyanis ez a 2x2 ajtós, mellvédes, masszív valami nem másra, mint egy bunkerre emlékeztet. Persze nincs ebben semmi különös, kellenek az ilyen helyek, sűrűn lakott városrészekben meg főleg. Na de mi is lehet ez valójában?

A lombok alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A helyszínen lefolytatott közvélemény-kutatásunk is alátámasztotta azt az emlékünket, hogy itt eredetileg nem óvó-, hanem illemhelyek működtek, melyek nagyjából egyidősek a lakóteleppel. Aztán ebben a betonbódéban katonai ruházati, majd vegyesbolt is üzemelt. Napjainkban – noha a külső rácsai nyitva vannak – használaton kívülinek tűnik az építmény. Helyesebben csak részben az, ugyanis a lenti oldalának táblái szerint trafóház is található benne. Úgyhogy csak óvatosan a kíváncsiskodással!

A hátsó oldal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

A lenti táblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. július 12., vasárnap

Sárga lett a Piac utcai sín új szakasza

Debrecenben a villamosvonalak forgalmának zavartalan fenntartása érdekében a DKV Debreceni Közlekedési Zrt. 2026. június 15. és július 20. között több ütemben vágányfelújítást végez. A cég közleménye szerint a főtéri villamos-megállóhely előtt és után, valamint a Péterfia utca 23. szám előtt összesen 228 vágány-folyóméter hosszúságában három helyszínen cserélik ki a síneket. A Kossuth téri villamosmegállónál a két síncserével érintett pályaszakasz között a meglévő töredezett aszfalt pályaburkolatot színezett betonburkolatra cseréli a DKV Zrt. A Bem téri és a Simonyi úti szakaszon öt helyszínen 144 vágány-folyóméteren vágányszabályozási munkákat végeznek. Az általunk fentebb kiemelt szövegrészben olvasható színezett betonburkolat már látható a valóságban:

Régi és új találkozása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rekonstrukció többi tudnivalója és az érintett járművek terelőútvonalai megismerhetők a cég honlapján. Mi a fenti utcaképet 2026. július 12-én készítettük a Piac utca azon szakaszán, ahol összeér a régi pálya és a sárgára színezett felújított pálya. Kissé furcsa, de minden bizonnyal ez még nem végleges, hanem pl. a régit is lefestik majd, vagy idővel az új a régihez fakul. Addig most a 2026 május közepén beüzemelt Déri téri csobogók erőteljes kék színűre festett medencéi is eszünkbe juthatnak erről az állapotról, hiszen azok a medencék is kilógnak (kilógtak) a környezetükből az élénk színükkel. Ilyenek voltak akkor, és bizonyára most is:

Déri téri csobogó, 2026. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
A régi szép Nagyállomás
A 4-es villamos utolsó útja
Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
A szabadságtelepi vasúti megálló egykori épülete
A halálkanyar
A távolsági buszállomás
A modern Nagyállomás
A 31-es buszok emlékére
A Malév lezuhant debreceni főpilótája
A gőzmozdonyos cívisváros
A csapókerti vasúti megálló
A villamosközlekedés aranykora
Az utolsó Bengáli
Az első CAF
Az 5-ös villamos
A 6-os villamos
40 éve trolival
A fénytroli
A Mikulás-Bengáli
A közlekedéstörténeti emlékszoba
A mozdonyok és vonatozás szerelmese
Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
Debrecen közlekedése az 1970-es években
A repülővel lezuhant fotóművész

DBKL

2026. június 22., hétfő

Rekviem az utcai retro virágtartókért

Debrecenben hagyomány volt – más településekhez hasonlóan –, hogy formatervezett beton virágtartók is szolgálták a városszépítést. Ma már alig van ilyen. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A minapi körutunkon a Kossuth utcán találtunk szögletes és kerek ládákat. A barokk lakóház mellett sárgára vannak festve, és színpompás portulácskák élik világukat bennük.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A rendőr-főkapitánysággal szemben, a Kis Kossuthnál és a Szabó Magda Emlékháznál is többféle ilyen utcabútor van kiállítva, és szerencsére rendeltetésszerűen virágok és más növények számára használják, nem pedig pl. szemétgyűjtőnek vagy gördeszkaugratónak.

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyon örvendetes, hogy ezen a helyen az ilyen kis apróságokra is ennyire szépen gondot fordítanak. Na de menjünk tovább, hogy máshol vajon hasonló-e a jellemző!

A Kossuth utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Szent Anna utca elején egy egész sor olyan hatszögletű virágtartó hűsöl a lombok alatt, mint amilyenek a nagyerdei Újvigadónál is szolgáltak. Az utolsó fotónkon ezeket idézzük meg. Kedves Olvasóinkat pedig arra kérjük, hogy aki tud hasonlókról, az jelezze a dkepeslapok@gmail.com címen, vagy töltse fel a Facebook-idővonalunkra!

A Szent Anna utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

Az egykori Újvigadónál. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Ótemető utcai retro ládák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 24., vasárnap

Pünkösdi virágcsokor az Újkerti lakótelepen

Színpompa a Füredin. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben az Újkerti lakótelep déli szélén, a Füredi úti panelházak között tündököl egy virágoskert, amit most a 2026-os pünkösd alkalmából mutatunk be. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A rózsa dominál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szépen gondozott növények piros, rózsaszín, sárga, lila stb. színekkel kápráztatják el az arra járókat. Nyilván nem ez az egyetlen ilyen kert a környéken, de nagyon jó lenne, ha sokkal több hasonlóan szívmelengető hely örvendeztetné meg a lakótelepieket itt és máshol is.

Újabb színek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 49-es lépcsőházak parkjaiban kialakított színpompás ültetvényt egyébként oszlopok és szalagok is védik az illetéktelenektől. Ennek minden bizonnyal megvan az oka. S mint a fotónkon látható, amíg itt a virágok ragyognak, addig a szemközti oldalban autó „díszíti” a zöldterületet, illetve annak betonlapokkal kirakott helyét. Mi az előbbi változatra szavazunk!

Maradjon így sokáig! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

A lépcsőről nézve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szemközti háznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:

A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

2026. március 14., szombat

Miért bontották le a Hatvan utcán ezeket a kis házakat?

Debrecenben a Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül 1966. március 15-én a Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy 5-ös villamos társaságában:

A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)

Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.

1905-ben postázott képeslap az érintett helyről

A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

DBKL

2026. február 14., szombat

A nagyerdei Medgyessy sétány 2026-ban és 1976-ban

Debrecenben a nagyerdei Medgyessy sétányon mentünk végig 2026. február 13-án. A fenti kép tanúsága szerint a sétány rideg hely benyomását kelti a rengeteg szürke zúzott kő és járólap miatt. A Békás-tó körül szintén több helyen lehet részük hasonlókban a kirándulóknak. Egyre kevesebb a fa, és még mindig nem fejeződött be a híd hónapokkal ezelőtti felújítása. Az alábbi fotó azt mutatja, hogy az 50 évvel ezelőtti tavaszon milyen volt a Medgyessy sétány, valamint az aszfalt és a zöldterület aránya. Simonyi Óbester forog a sírjában... És sajnos az itteni két villa is elkeserítő állapotban van.

1976-os kép: Méliusz Helytörténeti Fotótár

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

DBKL

2025. december 23., kedd

„Ufó” a Dobozin

Debrecenben 1963. december 23-án állt üzembe a Tanács utcában (mai nevén a Víztorony utcában) az új víztorony – olvasható a helyi vízszolgáltató honlapján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola 5 évvel később készült el, a Fényes udvari lakótelep pedig majd csak 1972-ben.

Az ufóra emlékeztető külsejű létesítménynek 12 teherhordó pillére és egy középső feljáró orsófala van. A „II-es számú víztorony” fenti fő részét egy 1400 és egy 1600 köbméteres medence alkotja.

A központi beruházásként megvalósult Fényes udvari víztornyot a fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat tervezte. A kivitelezéskor a csúszózsalus módszer mellett előregyártott elemeket és helyszíni betonozást is alkalmaztak.

A 44 méter magas betongigász 1961 nyarán elkezdett építése a krónikák szerint nem volt problémáktól mentes, s végül – a vízmű honlapja szerint – 1963. december 23-án adták át.

A HB Napló több híradásában nem mellesleg az olvasható, hogy a víztorony még 1964 első felében is használhatatlan volt...

A különleges, egyedi megjelenésű létesítmény a vízhálózati rendszerben a nyomás- és a mennyiségi kiegyenlítésre szolgál.

A következő képeken a Fényes udvari víztorony tetejéről feltáruló fantasztikus panorámából nyújtunk ízelítőt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A 2024-ben már 111 éves Nagyerdei Víztorony históriája pedig idelátogatva tárul fel sok szép régi képpel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

DBKL

Keresés ebben a blogban

2026. augusztus 30., vasárnap

2026. július 12., vasárnap

2026. június 22., hétfő

2026. május 24., vasárnap

2026. március 22., vasárnap

2026. március 14., szombat

2026. február 14., szombat

2025. december 23., kedd