Debreceni Képeslapok: újságíró

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: újságíró. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 27., kedd

Ady Endre és Debrecen

Debrecenben sokat időzött anno Ady Endre, a későbbi neves költő (1877. november 22. – 1919. január 27.). Eredetileg jogásznak tanult itt, és a futballcsapatnak is tagja volt. Majd átpártolt az újságíráshoz, és a Debreczeni Reggeli Újság mellett a Debrecen–Nagyváradi Értesítőnek is dogozott.

A Reggeli Újságnál. Fotó: Kiss Ferenc

Az első verseskötete is Debrecenben jelent meg, s kedvenc helyei közé tartozott az Angol Királynő Szálló is. Az azzal szemközti Csokonai Színházban még össze is veszett Geréby Pállal, mivel kapatosan az ő helyére ült le, s a kakaskodásnak az lett a vége, hogy kardpárbajt vívtak egymás ellen. Mindketten megsebesültek (állítólag Geréby saját magát vágta meg), s az ügy kitudódott, így a váci börtönben kellett letölteniük 5, illetve 8 napnyi büntetést...

Ady Endre szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben kezdett levelezni azzal a „Kíváncsi Illiként” szereplő, titkos rajongójával, aki – a hosszú és bensőséges levelezésük ellenére – sohase fedte fel a kilétét még a költőnek se. Amikor pedig ezt a nyilvánosság számára megtette, nem sokkal később elhunyt.

Ady és Illi. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A cívisvárosban Adynak park és iskola is viseli a nevét, s a legújabb szobrát (Győrfi Ádám művét) 2016-ban a Csokonai Színház mögött állították föl. Sőt, Ady Endre út is van Debrecenben.

A Mester utca 4. Képforrás: Db. kincsei, TKK

A hihetetlenül népszerűvé lett Ady Endre 1919. január 27-én hunyt el Budapesten. Ha érdekel, hogy milyen lett volna, ha találkozik Szabó Magdával, akkor látogass erre a fotós cikkünkre!

1998-ban történt...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Mester utca 4. anno és ma

Kapcsolódó összeállításaink:

2024. március 26., kedd

A vénkerti dzsúdós fiú, aki kerekesszékesként se adta fel

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban. Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

A Debrecenben született sportoló-sportszakember, Balogh Zoltán Attila „Kapáslövés” című könyve 2023 végén jelent meg. Az autóbalesete miatt kerekesszékbe kényszerült földink e művének példányát a Debreceni Képeslapok is megkapta, így ennek köszönhetően ezúttal az ő írásai és fotói közül válogatunk a szerzői Facebook-oldaláról. Mint leírta, a debreceniek a vénkerti srácként ismerik, akiknek ő Balogh Zoli, a debreceni dzsúdós, a későbbi edző.

A békéscsabai, számára felejthetetlen 4 cselgáncsos év alatt Balogh Zé-nek is hívták a barátai. Ugyanakkor van, aki a kerekesszékes (sport)újságíróként, küzdősport-szakíróként ismerte meg az elmúlt 20 évben, míg mások az egykori Presztízs Sport magazin főszerkesztőjeként azonosítják. Balogh Zoltán mindemellett a Nemzeti Tehetséggondozó sportújságíró szakos hallgatóinak a sportszakmai ismeretekért felelős oktatója, aki azt kéri, hogy szép és igaz mondatokat írjanak. Sok ismerőse ugyanakkor a Napos sétányon lakó szomszédként beszélget vele nap mint nap – ő pedig Szentendrén élő debreceninek mondja magát.

A fenti, 1979 telén megjelent újságcikk kapcsán Balogh Zoltán így fogalmaz A múlt idő neve című bejegyzésében: „Csak az emlékek maradtak. Minden más megváltozott: az úttörő-olimpia ma már diákolimpia, a Vénkert kapuja, az egykori Domus kínai bolt, a Hámán Katóból (sose tudtam meg, ki is volt ő) Füredi lett, míg a Tanácsköztársaság útja a sokkal jobban csengő Egyetem sugárút néven fut egy körforgalmat megkerülve a szökőkút előtti térbe. Egykori gimnáziumom, a sok csibészt befogadó Csokonai épületének nevét Szent Józsefre változtatta vissza az idő, a mellette lévő Szent Anna templom székesegyházzá nemesült, utcája is bibliai nevet kapott, Szent Annára talált a Béke. Az emlékek maradnak – örökre.”

Balogh Zoltán a Debreceni Dózsa cselgáncsozójaként anno, valamint napjainkban (nyitóképünk teljes méretben).
Fotók: Balogh Zoltán Szerzői Közösségi Oldala

Balogh Zoltán a „Kapáslövés” című novelláskötetébe 44 írását válogatta be, melyek sportról, emberi kapcsolatokról és sorsokról is szólnak. Magáról többek között így fogalmaz:

„Vállaltam ezt az életet. 15 százalékos vagyok, 85 elveszett. Erről van papírom, ebből kell kihoznom a maximumot. Az álmaimban soha nem vagyok kerekesszékben. Ébren meg nem agyalok azon, hogy mi maradt ki az életemből.”

Végül pedig íme, a kis írások címjegyzéke, valamint a könyv borítója. További érdekességek, információk róla és a művéről a fent jelzett szerzői oldalán tudhatók meg.

Balogh Zoltán „Kapáslövés” című könyvének tartalomjegyzéke. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Balogh Zoltán „Kapáslövés” című könyvének borítója. Repró: © Debreceni Képeslapok

2019. július 13., szombat

Az első sajtóband: a Naplopók

Kocsis Csaba, Vass Attila, Pál Csaba és Váradi Ferenc – a Naplopók Független Zenekar 1995-ben

Debrecen és talán az ország ezidáig egyetlen tisztán újságírók alkotta zenekarát 1994 nyarán hozták létre a Hajdú–bihari Napló munkatársai.

A Naplopók együttes 2022. augusztus elsején, 27 év után is változatlan felállásban

Az akusztikus csapat főként magyar költők megzenésített verseit adta elő, de a négy fiatalember ugyanakkor hazai slágereket is játszott.

Kocsis Csaba, Feri, Attila, Pál Csaba – Campus Rádió, 19.07.10.

A történet úgy kezdődött, hogy Attila a távoli 1994 nyarán egy cikk megírása és az akkor népszerű tetrisezés között eltöprengett azon, hogy kollégája az a Váradi Feri, akiről tudta, hogy zenélt, sőt akinek a koncertjére eljárt, és felnézett rá.

Tudomása szerint hozzá hasonlóan Ferinek se volt akkor zenekara. Úgy döntött, hogy megkérdezi Ferit, és tart egy házi közvélemény-kutatást is, hátha más is muzsikál, és csatlakozna a Napló-zenekarhoz. Így találtak egymásra az akkori Táj-Kép rovat munkatársai közül. A Naplopók band Facebook-emlékoldala idekattintva érhető el.

A Naplopók 1994-ben és a 25. évfordulós találkozójukon, 2019-ben. Fotók: Horváth Katalin, Matey István

Mielőtt alaposabban elmerülnénk a csodás múltban, álljon itt még egy fotó az alapítása 25. évfordulós jubileumáról, amelynek megünneplését a fiúk stílszerűen a Napló-szerkesztőség melletti Turmix bárban kezdték. A történelmi ünnepségről a Haon.hu is beszámolt sok klassz fotóval.

Vass Attila, Váradi Ferenc, Pál Csaba és Kocsis Csaba 2019-ben, a szerkesztőség melletti Turmixban

Ez pedig már egy fantasztikus, egykori nóta a Naplopók repertoárjából:

Az együttes bemutatását kezdjük Kocsis Csabával (gitár, ének), aki előzőleg a Naposcsibe nevű formáció oszlopos tagja volt.

Kocsis Csabin kívül a Naplopóknak egy másik Csabája is volt, mégpedig Pál Csaba személyében (tangóharmonika, szintetizátor, ének).

Ő korábban alkalmilag bandázott, s például az egykori osztálytársa, Cipő révén a Republicnak is vokálozott. Emellett a Kossuth-egyetemi éveiben rock oratóriumhoz is írt dalszöveget.

1995, Rockinform Magazin. Fotó: Horváth Katalin

A két Csaba mellett két „V” betűs naplopó muzsikált: Váradi Ferenc (gitár, ének), aki a Krónikások nevű duóban is játszott, s az egyéb akciói révén azóta is szinte ország-világ ismeri. A banda negyedik tagja Vass Attila (kongák, szájharmonika, ének), aki azelőtt a Royal Court Blues Bandben erősítette a ritmusszekciót.

Az újságíró-zenekar teljes neve egyébként Naplopók Független Zenekar – utalva a lapjuk címére és akkori státuszára („független napilap”), meg persze kifejezték az egyik kedvenc időtöltésüket is. Az első fellépésüket a szeretett kollégájuk, Magyari Vilmos nyugdíjba vonulása alkalmából tartották, s ezen az esten a magyar slágerek mellett már Vili bácsi megzenésített versei közül is többet előadtak. Nagyobb fotókért kattints a képre!

A továbbiakban ez az irányzat lett a meghatározó, és a repertoárt nemcsak ismert költők versei gazdagították, hanem más kollégáké (például Vitéz Ferencé és Bényei Józsefé) és saját versek is.

A csapat néhány hetes volt, amikor meghívást kapott a Debrecen TV szilveszteri élőműsorába is, amelyben a Hajnali ének című Dinnyés/Hell-dal feldolgozását játszották el a fiúk.

A Naplopók muzsikált többek között Masits István festő-művész első önálló kiállításán, valamint a helyi civilszervezetek napján, az akkori In-Caféban, sőt Mikulás- és sajtónapi összeállításokat is adott a kicsiknek és a nagyoknak. A hivatalosan soha meg nem szűnt zenekar munkáját egyebek mellett az szakította meg, hogy Feri átigazolt az 1995-ben megalakult Hajdú–bihari Naphoz, és akkortól már nem volt annyira egyszerű a próbálás, mint amikor a közös helyiségben dolgozó kollégák csak lesétáltak a klubba. Érdemes felidézni azt is, hogy akkoriban Bakó Endre főszerkesztő és Porcsin Zsolt főszerkesztő-helyettes irányította a lapot.

Csoportkép Vili bá' búcsúbuliján. Fotó: Horváth Katalin

Rajtuk kívül olyan szakemberek alkották a szerkesztőséget, mint például Arany Lajos, Barna Attila, Csubák Zoltán, D. Karádi Katalin, Erdei Sándor, Hornyák András, Horváth Árpád, Kenyeres Ilona, Nagy Tünde, Pásztor Zoltán, Rákos Ildikó, valamint Szakács Tamás, Tóth Dénes és Vitéz Ferenc is – és még sokan mások, akiket azóta már szinte mind másfelé sodort a sors...

Feri és Attila 2002-ben egyébként ismét kollégák lettek. Mindketten ugyanis műsorvezető–szerkesztőként szerepet kaptak az év elején indult Friss Rádióban. Mint a fenti felvételen látható, a 25. évfordulós találkozón Kocsis Csabi előadott pár dalt.

A Hajdú-bihari Napló címlapján, 2019. június 12-én. Fotó: Matey István

Ő Berettyóújfaluban művelődésszervező, és járja az országot szólóban és a Körömvirág Együttes nevű triójával is. Feri szerkesztő-műsorvezető a Campus Rádióban, Attila a Napló szerkesztője, Pál Csaba pedig a debreceni polgármesteri hivatal sajtóreferense.

A fenti fotót 2019. június 10-én, a Campus Rádióban készítette a fiúkról Szabó Bálint. Ez pedig újra a hőskor:

A Naplopók logóját Szekeres Tibor készítette a Hajdú–bihari Napló 1994-es logója alapján, a fiúk arcképeit pedig Attila rajzolta számítógépen egérrel, ami akkor lett használatos

Az összeállítás archív fotóit az akkor még szintén HBN-es F. Szilágyi Imre, Horváth Katalin, Iklódy János és Karap Nelli készítette.

A videofelvételeket a DTV és Porcsin Zsolt rögzítette. Köszönet Nekik is!