A Wesselényi városrészben lévő intézmény honlapja szerint a cívisváros 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből a gimnázium elhelyezésének megoldására, s ezáltal mintegy 17 ezer négyzetméter hasznos területhez jutott. A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak.
A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte, s az épület előtt állították fel E. Lakatos Aranka szobrát, mely Tóth Árpád költőt ábrázolja.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecent és az országot 1994 januárjában egy döbbenetes eset tartotta lázban. Ennek sajnálatos főszereplője az a 25 éves főiskolás (a Fényes udvarban lakó) fiatalember, aki a barátnőjét indult meglátogatni újévkor, ám soha nem ért el hozzá: rendőri intézkedés közben, a Nagyállomáson elhunyt. A szemtanúk vallomásait az alábbi cikk hozta nyilvánosságra, az országban elsőként. A jó olvashatóság érdekében kattints a képre, és nyisd meg új lapon. Nyugodj békében, Tamás!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debreceniek és Hajdú-Bihar más településének lakói is életüket vesztették abban a balesetben, amely 1994. december 2-án történt a szajoli vasútállomáson. A Wikipédia leírása szerint 16 óra 46 perckor kisiklott az állomáson áthaladó – Nyíregyháza és a Nyugati Pályaudvar között közlekedő – gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik mintegy 110 km/órás sebességgel egymásba, ill. az állomásépületbe rohantak. A helyszínen 27-en meghaltak, a kórházban további négyen. A sérültek száma több mint 50.
A balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyedórával az első vágányon szabálytalan tolatást végeztek. A váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. Tolatáskor a tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót, s emiatt az visszaállítódott az első vágány irányába. Erről a forgalomirányítás nem tudott, és a tolatást végzők sem ellenőrizték a váltók állását a felvágást követően. Ennek következtében a gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel (kb. 110 km/h) érkezett a ténylegesen kitérő állású váltóra, ami ebben az állásban legfeljebb 40 km/órás sebességgel lett volna járható. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija kisiklott.
Napló-cikkek a tragédiáról. Reprók: Arcanum
A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetése miatt a Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet. A MÁV – összesen 96 esetben – fizetett kártérítést az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és az anyagi veszteséget szenvedetteknek. További részletek ebben az összeállításban idézhetők fel. Az áldozatok emlékművéről (amit a szajoli állomáson emeltek) a képeinket Kedves Olvasónk, Bányai Sándor, a Debreceni Vonatozás című oldal szerkesztője készítette, és segítette velük e cikkünk megjelenését.
Következzen néhány idézet Kedves Olvasóink korábbi hozzászólásai közül.
– Gálóczhi-Tömösváry Róbert: Terhes évfolyamtársnőm halt meg ott. A tablónkon is rajta van. Teletexen néztük a halottak sérültek neveit. – Szendrei Tibor: Az utána következő járaton ültem. Órákig álltunk a nyílt pályán, de csak annyit tudtunk, hogy valami komoly baleset történt előttünk. Huh, még most is durva érzés, főleg amikor eszembe jut, mi lett volna, ha nem késem le azt a vonatot. – Bakkai Éva Tanárnő: 119 km/ óra sebességgel közlekednek az IR vonatok ezen a vonalon, de Szajolnál minden vonat megáll a balesetre, az áldozatokra emlékezve. Nyugodjanak békében! – Zoltán Nagy: A 4-esen rengetegen stoppoltak vissza Debrecen felé, lehetett érezni, hogy óriási baj van. – Debreczeny Zsolt Tivadarné: Ó jaj! Ezen a hétvégén terveztem Péter fiammal Debrecenbe utazni! Ezzel a vonattal jöttünk volna vissza Budapestre! 10 percenként néztem az órámat, hogy indulni kéne..... végül úgy döntöttem - fáradt voltam - meg sem utazunk! – Zoltán Kardos: Én eggyel korábbival jöttem el a kisfiammal és a feleségemmel, Pesten a kollégák úgy néztek ránk?, ők már tudták mi történt.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.
Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben a cikkünkben ismerhető meg sok szép régi képpel.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecent és az országot 1994 januárjában egy döbbenetes eset tartotta lázban. Ennek sajnálatos főszereplője az a 25 éves főiskolás (a Fényes udvarban lakó) fiatalember, aki a barátnőjét indult meglátogatni újévkor, ám soha nem érkezett meg hozzá: rendőri intézkedés közben, a Nagyállomáson elhunyt. A szemtanúk vallomásait az alábbi cikk hozta nyilvánosságra, az országban elsőként. A jó olvashatóság érdekében kattints a képre, és nyisd meg új lapon.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.
Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok szép régi képpel.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A mai elnevezése szerint a Szabadságtelep szélén, hivatalosan a Komáromi Csipkés György téren tevékenykedik. A Zsuzsi vonatra néző iskola 2017-ben ünnepelte a beindítása 100. évfordulóját. Az iskola a Járműjavítóban dolgozó családok számára emelt óvoda és katolikus templom, valamint a „nyilas-telepi” vasúti megálló mellett található, hiszen azokhoz hasonlóan az ott élő munkásokat szolgálta, akárcsak a Műhelytelepi suli is. Fotóinkat a névadás 30. évfordulóján, 2024. szeptember 29-én készítettük. A névadó Karácsony Sándor – Zoltai Lajoshoz hasonlóan – Földesen született 1891. január 10-én, és Budapesten hunyt el 1952. február 23-án.
A Wikipedia szerint a gimnáziumot a Református Kollégiumban végezte el, s pedagógiai–filozófiai író, egyetemi tanár, a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja vált belőle. Mindehhez a Méliusz-könyvtár évfordulónaptára azt is hozzáteszi, hogy 1999. szept. 29-én Karácsony Sándorról nevezték el az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő Debrecen Egyetem IX-es tantermét. Egyúttal konferenciát is rendeztek a filozófus, nyelvész és pedagógus professzor emlékére.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
A „H” alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában többek között kiszolgáló helyiségek, kondicionáló-, vetítő- és számítástechnikai szaktantermek vannak. A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek, szaktantermek és a laborok. A földszinten 25 méter hosszú, négysávos tanuszoda is található, melynek mélysége 105 és 160 cm közötti. A középső szárny második emeletén van a három részre osztható, 1200 négyzetméteres tornaterem. Az étterem fölött üvegházat alakítottak ki, amit közösségi célra és rendezvényekhez is használnak, s ott kapott helyet az iskolatörténeti gyűjtemény is. A sportudvarral is rendelkező épületegyüttes műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervezte.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Kocsis Csaba, Vass Attila, Pál Csaba és Váradi Ferenc – a Naplopók Független Zenekar 1995-ben
Debrecen
és talán az ország ezidáig egyetlen tisztán újságírók
alkotta zenekarát 1994 nyarán hozták létre a Hajdú–bihari
Napló munkatársai.
A Naplopók együttes 2022. augusztus elsején, 27 év után is változatlan felállásban
Az akusztikus csapat főként magyar költők megzenésített
verseit adta elő, de a négy fiatalember ugyanakkor hazai slágereket is játszott.
Kocsis Csaba, Feri, Attila, Pál Csaba–Campus Rádió, 19.07.10.
A történet úgy kezdődött, hogy Attila a távoli 1994 nyarán egy cikk megírása és az akkor népszerű tetrisezés között eltöprengett azon, hogy kollégája az a Váradi Feri, akiről tudta, hogy zenélt, sőt akinek a koncertjére eljárt, és felnézett rá. Tudomása szerint hozzá hasonlóan Ferinek se volt akkor zenekara. Úgy döntött, hogy megkérdezi Ferit, és tart egy házi közvélemény-kutatást is, hátha más is muzsikál, és csatlakozna a Napló-zenekarhoz. Így találtak egymásra az akkori Táj-Kép rovat munkatársai közül. A Naplopók band Facebook-emlékoldala idekattintva érhető el.
A Naplopók 1994-ben és a 25. évfordulós találkozójukon, 2019-ben. Fotók: Horváth Katalin, Matey István
Mielőtt alaposabban elmerülnénk a csodás múltban, álljon itt még egy fotó az alapítása 25. évfordulós jubileumáról, amelynek megünneplését a fiúk stílszerűen a Napló-szerkesztőség melletti Turmix bárban kezdték. A történelmi ünnepségről a Haon.hu is beszámolt sok klassz fotóval.
Vass Attila, Váradi Ferenc, Pál Csaba és Kocsis Csaba 2019-ben, a szerkesztőség melletti Turmixban
Ez pedig már egy fantasztikus, egykori nóta a Naplopók repertoárjából:
Az
együttes bemutatását kezdjük Kocsis Csabával (gitár, ének),
aki előzőleg a Naposcsibe nevű formáció
oszlopos
tagja volt.
Kocsis Csabin kívül a Naplopóknak egy másik Csabája is volt,
mégpedig Pál Csaba személyében (tangóharmonika, szintetizátor,
ének).
Ő korábban alkalmilag bandázott, s például az egykori
osztálytársa, Cipő révén a Republicnak is vokálozott. Emellett a Kossuth-egyetemi éveiben rock oratóriumhoz is írt dalszöveget.
1995, Rockinform Magazin. Fotó: Horváth Katalin
A
két Csaba mellett két „V” betűs naplopó muzsikált: Váradi
Ferenc (gitár, ének), aki a Krónikások nevű duóban is játszott,
s az egyéb akciói révén azóta is szinte ország-világ ismeri. A
banda negyedik tagja Vass Attila (kongák, szájharmonika, ének),
aki azelőtt a Royal Court Blues Bandben erősítette a
ritmusszekciót.
Az
újságíró-zenekar teljes neve egyébként Naplopók Független
Zenekar – utalva a lapjuk címére és akkori státuszára
(„független napilap”), meg persze kifejezték az egyik kedvenc
időtöltésüket is. Az első fellépésüket a szeretett kollégájuk, Magyari Vilmos nyugdíjba vonulása alkalmából tartották, s ezen az
esten a magyar slágerek mellett már Vili bácsi megzenésített
versei közül is többet előadtak. Nagyobb fotókért kattints a képre!
A
továbbiakban ez az irányzat lett a meghatározó, és a repertoárt
nemcsak ismert költők versei gazdagították, hanem más kollégáké
(például Vitéz Ferencé és Bényei Józsefé) és saját
versek is.
A csapat néhány hetes volt, amikor meghívást kapott a Debrecen TV szilveszteri élőműsorába is, amelyben a
Hajnali ének című Dinnyés/Hell-dal feldolgozását játszották el a
fiúk.
A
Naplopók muzsikált többek között Masits István festő-művész
első önálló kiállításán, valamint a helyi civilszervezetek
napján, az akkori In-Caféban, sőt Mikulás- és sajtónapi
összeállításokat is adott a kicsiknek és a nagyoknak. A
hivatalosan soha meg nem szűnt zenekar munkáját egyebek mellett az
szakította meg, hogy Feri átigazolt az 1995-ben megalakult
Hajdú–bihari Naphoz, és akkortól már nem volt annyira egyszerű a próbálás, mint amikor a közös helyiségben dolgozó kollégák csak lesétáltak a klubba. Érdemes felidézni azt is, hogy akkoriban Bakó Endre főszerkesztő és Porcsin Zsolt főszerkesztő-helyettes irányította a lapot.
Csoportkép Vili bá' búcsúbuliján. Fotó: Horváth Katalin
Rajtuk kívül olyan szakemberek alkották a
szerkesztőséget, mint például Arany Lajos, Barna Attila, Csubák Zoltán, D. Karádi Katalin, Erdei Sándor, Hornyák András, Horváth Árpád, Kenyeres Ilona, Nagy Tünde, Pásztor Zoltán, Rákos Ildikó, valamint Szakács Tamás, Tóth Dénes és Vitéz Ferenc is – és még sokan mások,
akiket azóta már szinte mind másfelé sodort a sors...
Feri és Attila 2002-ben egyébként ismét kollégák lettek. Mindketten ugyanis műsorvezető–szerkesztőként szerepet kaptak az év elején indult Friss Rádióban. Mint a fenti felvételen látható, a 25. évfordulós találkozón Kocsis Csabi előadott pár dalt.
A Hajdú-bihari Napló címlapján, 2019. június 12-én. Fotó: Matey István
Ő Berettyóújfaluban művelődésszervező, és járja az országot szólóban és a Körömvirág Együttes nevű triójával is. Feri szerkesztő-műsorvezető a Campus Rádióban, Attila a Napló szerkesztője, Pál Csaba pedig a debreceni polgármesteri hivatal sajtóreferense.
A fenti fotót 2019. június 10-én, a Campus Rádióban készítette a fiúkról Szabó Bálint. Ez pedig újra a hőskor:
A Naplopók logóját Szekeres Tibor készítette a Hajdú–bihari Napló 1994-es logója alapján, a fiúk arcképeit pedig Attila rajzolta számítógépen egérrel, ami akkor lett használatos
Az összeállítás archív fotóit az akkor még szintén HBN-es F. Szilágyi Imre, Horváth Katalin, Iklódy János és Karap Nelli készítette.
A videofelvételeket a DTV és Porcsin Zsolt rögzítette. Köszönet Nekik is!
